|
 2013.08.30.
A közfoglalkoztatásnak képzésekkel kell együtt járnia
Olyan értékteremtő munkát végeznek, amit megbecsül, elismer
a közösség
Rekordnak
számít, hogy az idén a 300 ezret is meghaladja a közfoglalkoztatásban
részt vevők száma, mint ahogy a közfoglalkoztatásra költött
összeg nagysága is. Réthy Pál, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási
és Logisztikai Főosztályának vezető-helyettese elmondta:
a kormány kettőszázezer fő folyamatos, egyidejű közfoglalkoztatását
és képzését kívánja biztosítani a téli átmeneti időszakban.
Bevezetésként tisztázzuk, hogyan oszlanak meg a
feladatok a foglalkoztatás, a közfoglalkoztatás koordinálásában
a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium között.
–A közfoglalkoztatás új rendszerének kialakítása és
irányítása 2011 júniusa óta a Belügyminisztérium feladata.
A közfoglalkoztatás finanszírozása a Nemzeti Foglalkoztatási
Alap Startmunka-program előirányzatából történik, amely
felett a nemzetgazdasági miniszter és a közfoglalkoztatásért
is felelős belügyminiszter közösen rendelkezik. Az Alappal történő
gazdálkodás feladatait a Nemzetgazdasági Minisztérium látja
el. A közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközök
felhasználási céljairól, felosztásáról, továbbá az erre
vonatkozó szakmai elvekről az érintett miniszterek minden év
elején megállapodnak. Az önkormányzatok hagyományos, hosszabb
időtartamú közfoglalkoztatási programjaira a forrásokat a
kormányhivatalok munkaügyi központjai biztosítják, amely forrással
saját hatáskörben rendelkeznek. Szoros együttműködés van
tehát e programok végrehajtása során a helyi önkormányzatok
és a munkaügyi központok között is. Az e programokon kívül
folyó közfoglalkoztatási mintaprogramok és az országos közfoglalkoztatási
programok forrásaival a Belügyminisztérium rendelkezik. A munkaügyi
központok a fenti elvek mentén, e költségkeretek mellett indítják,
koordinálják, illetve kísérik figyelemmel az egyes közfoglalkoztatási
programok megvalósítását, közvetítik a munkáltatóknak a
munkaerőt. A munkáltatók körét törvény szabályozza, magáncég
nem lehet közfoglalkoztató. A feladatok teljesítéséhez nélkülözhetetlen
informatikai hátteret a Nemzeti Munkaügyi Hivatal biztosítja.
Pintér Sándor már két
évvel ezelőtt is célként határozta meg 300.000 fő nyolc órás
munkaidőben történő foglalkoztatását a Startmunka programok
keretében. Ennek a célnak az eléréséhez szerinte a munkaügyi
központokban szemléletváltására van szükség. Milyen szemléletváltásnak
kellett megvalósulnia?
–Nyilvánvaló, hogy
ez a 300 ezer fő egy nagyon jelentős létszám, amely megnövekedett
elvárásokat, kihívásokat támaszt a munkaügyi szervezettel
szemben. Jelentős nagyságrendű munkafeladatot jelent számukra
a közfoglalkoztatókkal történő folyamatos kapcsolattartás,
egyeztetés, a közfoglalkoztatási támogatások iránti kérelmek
kezelése, a programtervek pénzügyi és szakmai ellenőrzése.
Mint említettem, a munkaügyi központok végzik továbbá a szükséges
munkaerő közvetítését, a hatósági szerződések megkötését,
a pénzügyi elszámolásokat, a kifizetések bonyolítását és
a programok ellenőrzését, nyomon követését. Szintén a központok
feladata az eredmények feldolgozása, kiértékelése, a
tapasztalatok hasznosítása. Az e feladatok ellátásához
kapcsolódó szakmai és pénzügyi adminisztráció komoly felkészültséget
igényel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkatársaitól,
akik e feladataikat megfelelő színvonalon végzik.
A közfoglalkoztatás
keretein belül munkalehetőségek teremtésére mennyi forrást
biztosít az állam?
–A közfoglalkoztatási
programok megvalósítására 2012-ben 137,5 milliárd forintot
fordított a Kormány, míg idén 153,8 milliárd forint áll
rendelkezésre, tehát a felhasználható források jelentősen növekedtek
a tavalyi évhez képest. A Kormány azt határozta meg, hogy
2013-ban legalább 300 ezer főnek a közfoglalkoztatását kell
megvalósítani. Időarányosan jól állunk. A feldolgozott
adatok szerint 2012. december 21. és 2013. július 20. között a
közfoglalkoztatásban résztvevők létszáma meghaladta a 263
ezret.
Sikerült
bővíteni azoknak a településeknek a körét, amelyek pályázhatnak
a teljes állami finanszírozással futó Startmunka
mintaprogramokra?
–A közfoglalkoztatási támogatás nem pályázati
formában, hanem kérelemre induló eljárás keretében nyújtható
támogatási forma. A források bővülésével nyilvánvalóan
egyre több olyan települési önkormányzat tud bekapcsolódni a
közfoglalkoztatási programokba, akinek korábban erre nem volt
lehetősége. A kormány az idei évtől lehetővé teszi azoknak
a hátrányos helyzetű településeknek is a teljes állami
finanszírozással futó Startmunka-mintaprogramokban való részvételt,
amelyek egyébként nem hátrányos helyzetű kistérségekben
fekszenek. Nyilván a források emelkedése és a korábbi
programok, jó gyakorlatok megismerése és kedvező médiavisszhangja
egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy egyre több ilyen programot
tudunk működtetni. Míg tavaly kistérségi
Startmunka-mintaprogramokban 1 638 település vett részt,
addig az idei első félévében 1 733 település működtetett
ilyen programokat. Célunk
az, hogy főként a gazdasági, társadalmi szempontból hátrányos
helyzetű kistérségekben, településeken társadalmilag
hasznos, értékteremtő munkát tudjunk biztosítani a dolgozni
akaró embereknek, akik ezzel a közösség megbecsülését is
kivívják.
Olvasok olyan kritikákat,
miszerint a közmunkásoknak sokszor a saját szerszámaikkal kell
dolgozniuk, vagy épp nem kapnak megfelelő védőfelszerelést,
de sokan panaszkodnak a helyi vezetőktől való kiszolgáltatottságra
is. Mi erről főosztályvezető –helyettes úr véleménye?
–Vannak ilyen
visszajelzések, ezeket mi minden esetben kivizsgáljuk. Azt tudni
kell, hogy a közfoglalkoztatási támogatásban e költségek
tervezhetőek és elszámolhatóak. Ez azt jelenti, hogy a program
eredményes megvalósításához szükséges tárgyi eszközökre,
a munkavégzéshez szükséges munkaruházatra és egyéni védőeszközök
beszerzésére megvan a szükséges pénzügyi fedezet. Senkinek
nem kell tehát az otthonról hozott szerszámával dolgoznia, az
viszont igaz, hogy a munkájához kapott szerszámot senki nem
viheti haza. Tehát az ilyen irányú kritikáknak szerintem nem
sok alapjuk van.
A
Belügyminisztérium területi koordinátorai és a munkaügyi központok
munkatársai ezek meglétét és használatát a helyszíni ellenőrzések
alkalmával folyamatosan ellenőrzik, a bejelentéseket rövid idő
alatt minden esetben kivizsgálják. Mindent megteszünk annak érdekében,
hogy a közfoglalkoztatás keretében történő munkavégzés az
előírásoknak megfelelően folyjon és ezt több oldalról ellenőrizzük.
Úgy tudom, hogy a közfoglalkoztatott
egy átmeneti állapot, tehát vissza kell vezetni az embereket
munkaerőpiac világába. Van-e nyilvántartásuk arról, hogy
mennyien tudnak a közfoglalkoztatásból a nyílt munkaerőpiacra
visszatérni?
– Figyelemmel követjük,
hogy a közfoglalkoztatásból kilépők közül milyen arányban
helyezkednek el az elsődleges munkaerő-piacon. A 2013. júliusi
adatok alapján a közfoglalkoztatásból kilépők közül több
mint 6200 főnek sikerült nyíltpiaci álláshoz jutnia. Ezzel
kapcsolatban fontos szólni arról is, hogy a Kormány kiemelt célként
kezeli a 2013-2014. évi téli átmeneti időszak közfoglalkoztatását.
Ez azt jelenti, hogy kettőszázezer fő folyamatos, egyidejű közfoglalkoztatását
és ezen belül százezer fő képzését kívánja biztosítani a
2013. november és 2014. április közötti időszakban. Olyan értékteremtő
tevékenységeket tervezünk, amelyeket megbecsül a közösség.
Például vannak olyan mezőgazdasági programjaink, ahol fűtött
fóliás üvegházi növénytermesztés folyik. Ugyanilyen téli
értékteremtő munka az őszig megtermelt mezőgazdasági termékek
feldolgozása és értékesítése, az önkormányzati intézményeihez
kapcsolódó különféle szakipari munkák, a természeti és épített
lakókörnyezetnek a védelme, tisztán tartása, vagy a
turisztikai látványosságoknak a karbantartása. Emellett meg
kell említeni az oktatáshoz, sporthoz és szabadidős
programokhoz kapcsolódó tevékenységeket, az idősek gondozását.
Az említett százezer főnek – hasonlóan az eddig képesítést
szerzett startmunkásokhoz – az Országos Képzési Jegyzékben
szereplő szakképesítések megszerzését, betanító képzéseket,
az általános iskola 7. vagy 8. évfolyamának befejezést célzó,
továbbá alap- és kulcsképességeket fejlesztő programokat is
tervezünk annak érdekében, hogy elsődleges munkaerő-piacon történő
elhelyezkedésüket segítsük.
Medveczky
Attila
|
