|
 2013.08.30.
Az úthálózat közel felén akár az
azonnali beavatkozás is indokolt lenne
A szocialista kormányok hibás döntései is hátráltatják az
útfelújítások elvégzését, mert kiszivattyúzták a
rendszerből a pénz
A hatékonyabb,
gyorsabb és a lakossági igényeket szem előtt tartó útfelújítások
érdekében minden megyében útügyi biztos segíti a
rekonstrukciós munkák koordinálását. Szerkesztőségünk vendége
dr. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár.
Mi tette indokolttá, hogy a nemzeti fejlesztési
miniszter 19 útügyi biztost nevezzen ki?
–Az útfelújítások és
az új utak létesítése szinte minden képviselő és polgármester
számára lényegi kérdésnek bizonyul. Ugyanakkor országos
beruházásainknak csupán egy bizonyos részletére nyílik számunkra
rálátás választókerületi vagy települési szinten. Németh
Lászlóné miniszter asszony ezért döntött úgy, hogy minden
megyében legyen olyan útügyi biztos, aki egyfelől összegyűjti
és továbbítja a helyi útfelújítási és útépítési igényeket,
másfelől tájékoztatja az adott települések vezetőit a
minisztérium, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és az Állami Autópálya
Kezelő állásfoglalásairól, rendeleteiről, az ezekkel
kapcsolatos információkról. A biztosok tehát koordinációs
feladatokat látnak el. A kinevezések azért is voltak időszerűek,
mert az Új Széchenyi Terv Regionális Operatív Programjainak
forrásaiból, a Magyar Közút 87 milliárdos projektjén belül
országszerte mintegy 600 kilométernyi, régóta felújításra váró
alsóbbrendű mellékút újul meg idén. Emellett fut még egy
olyan 450 milliárdos közbeszerzési csomag is, amelynek kiírása
még a 2015-ig megvalósuló beruházásokra vonatkozik. Tehát
ebben az esetben is szükség van a megyei útbiztosok koordináló
munkájára. Ők jelentik az akkut felújítási igényeket a
Magyar Közút felé, de a 2014-2020 közötti uniós költségvetési
időszakra vonatkozó útfelújítási beruházásokra is
javaslatot tehetnek. Az útfejlesztésekhez szükséges finanszírozást
döntő részben ezután is az Új Széchenyi Terv Operatív
Programjai biztosítják. A beruházások fedezetét középtávon
főként a megtett úttal arányos útdíj bevételei jelenthetik
majd. Reméljük, így minél több felújítást véghez tudunk
vinni.
Az útügyi biztosoknak kell az utak állapotát
is felmérni?
– A Magyar Közút már
elkészítette a szakmai felmérést, tehát a biztosok feladata
az lesz, hogy koordináljanak az önkormányzatok, a minisztérium,
a politikusok és a szakma között. A tárcát is tehermentesítik,
hiszen így nem kell külön-külön minden érintett település
vezetőjének egy bizonyos útfelújításról tájékoztatást nyújtanunk:
ezt megteszik az útügyi biztosok.
2002 és 2010 között több autópálya-építést indítottak
el a szocialista-szabaddemokrata kormányok. El lehet mondani,
hogy az előző kabinetek csak az autópályákra összpontosítottak,
míg a közúthálózat állapotát nem vették figyelembe?
– A korábbi kormányzati ciklusok alatt, 2002 és
2010 között a hazai útállapotok súlyosan leromlottak, a hálózat
közel felén, 16 ezer kilométeren, akár az azonnali beavatkozás
is indokolt lenne. A fejlesztési tárca arra törekszik, hogy a
szükséges források előteremtésével középtávon elvégezze
az állami kezelésű országos közutak rendbetételét. A
2002-2010 közötti időszakban szinte kizárólagos szerepet
kaptak az erőltetett ütemű autópálya-építések, amelyeket több
esetben – így az M5-ös és az M6-os építésekor – az állam
számára rendkívül előnytelen PPP-konstrukcióban valósítottak
meg. Sajnos így kiszivattyúzták a rendszerből a pénzt. E
beruházások miatt a közúthálózat egyéb szakaszainak szükséges
karbantartása elmaradt, a felújítások hiánya súlyos állapotromlást
eredményezett. A PPP-beruházások évi százmilliárd forintos pénzügyi
terhe még ma is szinte teljes egészében elviszi a hazai forrásokat.
Az akkori hibás döntések is hátráltatják tehát az útfelújítások
elvégzését, hiszen 20-25 éves elkötelezettségről van szó.
2010-ben 55 milliárd forintot fizettünk a két autópálya
PPP-konstrukciójára, jövőre ez az összeg 113 milliárd lesz,
jóllehet a tavalyi évben az autópálya matricából származó
bevételünk nem haladta meg a 70 milliárd forintot. Sőt az egész
ágazat bevétele sem fedezte az egész PPP-kiadást. Többek között
ezért is kellett bevezetni a használat-arányos útdíjat, hogy
maradjanak többletforrások az ágazatnál.
A közlekedésbiztonság helyzetén is szükséges javítani.
Az útfelújításokkal csökkenhet a balesetek száma is?
– Minden felújítás, rekonstrukció segít a közlekedésbiztonság
helyzetén, és ezt mind a Magyar Közút, mind az Állami Autópálya
Kezelő kiemelten kezeli: a kátyúk felszámolása és a közlekedési
táblák pótlása nem tűr halasztást. Az a célunk, hogy minél
magasabb szintű és nagyobb
volumenű beavatkozások történhessenek, hiszen ezek is hozzájárulnak
a közlekedésbiztonság erősödéséhez.
Bizonyára az utak állapota nem csak közlekedésbiztonsági
kérdés, mert szívesebben telepednek le olyan településekre a
vállalkozók, beruházók, ahová megfelelő infrastruktúra
vezet.
– Ez természetesen így van. A vidéki élet minőségéhez
hozzátartozik a megfelelő közúthálózat is. Ha egy beruházó
le szeretne telepedni, minden esetben megvizsgálja, hogy milyen a
település megközelíthetősége, úthálózata, csatorna- és vízellátása.
Ez fontos szempont tehát.
Ki határozza meg azt, hogy sorrendben mely állami kezelésű
utak lesznek felújítva?
– A közútkezelők
minden évben szakmai felmérést készítenek, így ismerik az
adott útszakaszok állapotát, és tudják, mennyire sürgős a
beavatkozás. Az útügyi biztosok arról is információkat gyűjtenek,
hogy az azonos szinten leromlott utak közül melyek azok, amelyek
a forgalmi adatok vagy az alternatív megközelítési módok hiánya
miatt elsőbbséget kell, hogy élvezzenek. Olyan sorrendiséget
segítenek felállítani, amelyben a helyben lakók szempontjai is
érvényesülnek.
A következő EU-s költségvetési időszakban nagyobb
forrás jut az útfelújításokra?
– Az útfelújításokra a jelenlegi időszakban sem
volt elegendő forrás elkülönítve, de azt tudjuk, hogy
2014-ben az uniós források 60%-át gazdaságfejlesztésre fordítják.
Tehát a mi forrásaink csökkennek, feleannyi pénzünk lesz közlekedésfejlesztési
programokra, mint az előző időszakban. Abban bízunk, hogy a
gazdaságfejlesztési beruházások állami többletbevételeket
generálnak, a megélénkült útforgalom miatt pedig megnőnek az
útdíjból származó bevételek, és mindezek az ágazat fejlődését
segítik.
Az útdíjak eredményezhetik-e azt, hogy megélénkül a
vasúti vagy a folyami teherszállítás?
– A tömegáruk szállításával kapcsolatosan lehet
ilyen hatással számolni, de mindez nem vezet jelentős átrendeződéshez.
Az uniós irányelvek azt mondják ki, hogy 2030-ig növelni
kellene a a vasút arányát a 300 kilométeres távolságot
meghaladó teherszállítás esetében. A vasúti pályahasználati
díj pedig szintén pozitív hatást gyakorolna a költségvetésre.
A következő uniós költségvetési szakaszban az országhatár
menti utak felújítására lehet-e a szomszédos településeknek
együtt pályázniuk?
– Európai területi együttműködési programból
jelenleg is lehet forrást nyerni a határ menti kisebb utak
fejlesztésére, és ez a jövőben sem változik. A Európai Összekapcsolási
Eszközből (Connecting Europe Facility – CEF) pedig körülbelül
1 milliárd forintos forrás áll a rendelkezésünkre a következő
hétéves ciklusban. Mindebből olyan beruházások valósíthatók
meg, amelyek a szomszédos államokkal való összeköttetést
teremtik meg az úgynevezett transzeurópai vonalakon.
Medveczky Attila
|
