vissza a főoldalra

 

 

 2013.08.30. 

Elkészült a patikai hitelprogram

A patikaalap segítségével 2017. január 1-jéig a gyógyszertárakban a többségi gyógyszerészi tulajdont el lehet érni

A kormány el szeretné érni, hogy a patikák a gyógyszerészek irányítása alá kerüljenek. Ennek érdekében a kormány – más intézkedések mellett – előírta azt is, hogy a gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonhányadnak 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25, 2017. január 1-jéig pedig az 50 százalékot.  

A kormány célja, hogy a gyógyszerészek irányítsák a gyógyszertárakat. Eddig kik voltak az irányítók– kérdezem Dr. Hankó Zoltánt a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét.  

A gyógyszertárak jelentős hányadát eddig is gyógyszerészek irányították, hiszen a jelenleg működő 2330 közforgalmú gyógyszertárból körülbelül 1500-ban már most is biztosított a többségi gyógyszerészi tulajdon. Ezekben a gyógyszertárakban mind a szakmai, mind a működtető gazdasági társaság pénzügyi és gazdasági irányítása a gyógyszerészek kezében van. Ahhoz, hogy a többi gyógyszertár is gyógyszerészi irányítás alá kerüljön, két irányban kellett intézkedéseket hozni. Az egyik, hogy a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban a többségi tulajdont gyógyszerészi diplomával rendelkezők birtokolják, ezt jogszabály írja elő és zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy ez az előírás zsebszerződésekkel kijátszható legyen. Ez azt is jelenti, hogy pl. a láncok nem növekedhetnek tovább és a gyógyszerpiac egyéb szereplői, így a nagykereskedők és a gyártók sem szerezhetnek többé tulajdont gyógyszertárakban. A másik: a gyógyszertár szakmai tevékenységéhez kapcsolódó és kötelezettségek is a gyógyszerészekhez kerüljenek. Ezért kell rögzíteni a gyógyszerészi kompetenciákat és ezen belül a személyi joggal rendelkező gyógyszerész vezetői kötelezettségeit és jogait.

 Mi a pozitívuma a  gyógyszerészek kezdeményezésére 2012-ben elfogadott patikaalapnak?

 –A kedvezményes hitel létrehozására tavaly nyáron kaptunk miniszterelnöki ígéretet. A patikaalap létrehozását nemcsak azért tartottuk fontosnak, hogy a többségi gyógyszerészi tulajdonhoz szükséges források kedvezményesen álljanak a gyógyszerészek rendelkezésére, hanem azért is, mert magánszemélyeknek üzletrész vásárláshoz a kereskedelmi bankok nem igazán nyújtanak hiteleket. És azt is lehetett látni, hogy ha nincs lehívható banki hitelkonstrukció, akkor a jogszabályba lefektetettek megmaradnak az elmélet szintjén. Ma már a gyógyszerészek rendelkezésére áll egy speciális hitelkonstrukció és egy ún. tőkeprogram is. Most indul az ismertetésük a gyógyszertárak számára.

 Hogyan kapcsolódik mindehhez a gyógyszerész szakmán belüli generációváltás?

 -A patikaalap segítségével 2017. január 1-jéig a gyógyszertárakban a többségi gyógyszerészi tulajdont el lehet érni. De a gyógyszerészi tulajdont azt követően is biztosítani kell, s a patikaalap lezárását követően ugyanazzal a problémával találhatjuk szembe magunkat, mint az előző években: nem lesz magánszemélyek patikai üzletrész vásárlásához elérhető pénzügyi konstrukció.  Ezért – a patikaalaptól függetlenül – célszerű egy olyan tartósan működőképes  konstrukciót kialakítani, amivel az idős és a rendszerből kimenni szándékozó gyógyszerészek fiatal gyógyszerészek számára értékesíthetik a saját üzletrészüket. Ennek a feltételeit szeretnénk kidolgozni a kormánnyal közösen az elkövetkezendő hónapokban. A fiatalokra figyelő programtól pedig azt is várom, hogy az elmúlt években külföldön szerencsét próbáló fiatal kollégáink hazajöjjenek. Ha ugyanis tulajdonossá válhatnak, akkor ez a cél jobban megvalósítható.

 A patikák jövedelmezősége biztosít-e elég garanciát arra, hogy ha hitelből veszik meg a tulajdonrészt, azt vissza tudják fizetni?

 – A hitelprogram keretében ez év júliusától 2016 végéig igényelhetnek támogatást a gyógyszerészek tulajdonhányaduk növeléséhez. Az államilag kamattámogatott hitelkonstrukcióhoz az állam 6,7 százalékos hitelt ajánl, amelyhez 3,7 százalékos kamattámogatást nyújt, így a gyógyszerésznek 3 százalék kamatot kell fizetni. Abban az esetben ha valaki a tőkeprogram keretei között akar patikai tulajdonrészt vásárolni, ott egy állami tulajdonban lévő tőkealap veszi meg a gyógyszerész megbízásából a tulajdonrészt, amelyet a patikusnak öt év elteltével három részletben kell visszafizetnie. A kérdés tehát az, hogy az az összeg, amelyért az üzletrészt a patikus megvásárolja, a futamidő alatt kigazdálkodható-e. Mind a hitel, mind a tőkeprogramban való részvételnek feltétele a megalapozott üzleti terv. Az üzleti terv pedig megmutatja, hogy jelenlegi ismereteink szerint az adott patikából a futamidő alatt milyen összeg termelhető ki. Kérdés persze az is, lehet-e biztosítani a következő 5 vagy 10 évben egy olyan stabilitást a rendszerben, ami az előre kiszámolt jövedelmezőségi viszonyok figyelembe vételét vissza tudja igazolni. A mai szabályozási körülmények között, a liberalizációs időszakhoz képest,  kevésbé valószínű, hogy olyan változások következzenek be, amelyek alapvetően és jelentősen megváltoztatják egy-egy gyógyszertárnak a jövedelemtermelő képességét.

 Mire alapozza ezt a véleményt?

 –A jogszabály szerint: új gyógyszertárat csak meghatározott lakosságszám esetén és egy másik már működő gyógyszertártól meghatározott távolságra lehet megnyitni. Sok új gyógyszertár létesítésére nem lehet számítani, így a gyógyszerész, aki az adott gyógyszertárban üzletrészt vásárol, jó eséllyel képes kiszámolni az elkövetkezendő évek forgalmát, és az ahhoz kapcsolódó bevételt.

 Sok kérdést felvet a patikatulajdonlás szabályainak változása, a legtöbb aggály az állam elővásárlási jogának belépése miatt fogalmazódott meg. Némely lapok államosításról írnak, mi erről a véleménye?  

–Az államosítás kifejezés használata nem állja meg a helyét. A szabályozás szerint első helyen a személyi jogos, illetve az adott gyógyszertárat működtetető gazdasági társaságban lévő gyógyszerésznek van elővásárlási joga. Második helyen az adott gyógyszertárban foglalkoztatott, harmadik helyen pedig bármely hazai gyógyszerésznek nyílik meg az elővásárlási jog lehetősége, feltéve, hogy a rangsorban előtte állók egyike sem élt ezzel a lehetőséggel. Amennyiben pedig egyetlen gyógyszerész sem él a vásárlás illetve az elővásárlás lehetőségével, az államnak lesz – negyedik helyen – elővásárlási joga. Amennyiben él ezzel a jogával maximum 3 évig lehet tulajdonos, utána köteles megpályáztatni az üzletrészét a gyógyszerészek számára. A kamara elvi álláspontja, hogy sem az állami, sem a befektetői patikatulajdonlást  t nem támogatjuk, ezzel együtt az elővásárlási jognak a rendszerbe való beépítése egyrészt tovább korlátozza a zsebszerződéseket, másrészt  megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyógyszertárak akár teljes mértékben gyógyszerészi tulajdonba kerüljenek és ez által nemzeti érdekkörben maradjanak.

 

Medveczky Attila