vissza a főoldalra

 

 

 2013.08.30. 

Előnyben a helyi portékák

Hosszú folyamat átalakítani a vásárlási szokásokat, de már most egyre többen vesznek zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket a közeli gazdáktól

A 45 millió forintos pályázati forrásból megújult ceglédi termelői piacon mintegy 50-60 környékbeli tanyasi árulja portékáit. Így a ceglédi piac egészét tekintve is 90 százalékra tehető a saját áruit értékesítő gazdák aránya.

 A ceglédi piac kiknek nyújt lehetőséget az eladói oldalon? – kérdezem Földi Lászlót, Cegléd polgármesterét.

 –A felújított piac traktusában elsősorban az őstermelőknek, kistermelőknek nyújtunk lehetőséget árújuk értékesítéséhez. Ők mára jól „be is lakták” a piacot, hiszen az árusok többsége termelő és nem kereskedő. A korábban megépült fedett piaccsarnokban kereskedők tevékenykednek, de a csarnokon kívül is vannak úgynevezett szabad területek, annak egy részét tudtuk most felújítani, befedni. További átalakításokat tervezünk, de ahhoz még nincs elegendő forrásunk.

 Milyen forrásból sikerült felújítani a piacot?

 –A Vidékfejlesztési Minisztérium meghirdette pályázatait a tanyafelújítási programra. Ezen belül volt olyan lehetőség is, ami a helyi termelői piacok megóvására, felújítására irányult. Ebből kaptunk támogatást, és helyi önrészt is tettünk hozzá a beruházás megvalósításához.

 Kik ellenőrzik le azt, hogy valóban helyi termelők legyenek az árusítók?

 –Az ellenőrzés a piacot üzemeltető kft. feladata. Nyilván nem kizárható, hogyha az adott napon a termelő nem árul a saját standján, azt nem adják oda másnak, de alapvetően a kis-és őstermelők részére próbáljuk ezt a piacot fenntartani.

 Vannak olyan termelői piacok – ilyen például a hajdúnánási – ahol védjegyet kapnak a termelők. Önök gondolkoznak-e hasonló módszerben?

 –Mi is szeretnénk ilyen metódust alkalmazni. Az ilyen védjegy azt igazolja, hogy a piacosok árujukat helyben termelik, illetve a feldolgozott termékek esetében az alapanyagok többsége helyi eredetű.

 Az Agrárgazdasági Kutatóintézet korábban közzétett tanulmánya szerint 340 településen élték túl a helyi piacok a 2002 és 2010 közötti felszámolási hullámot. Cegléden hogyan sikerült megmaradnia a piacnak?

 –Cegléd 38 ezres város, és azt is tudni kell, hogy a külterületeken, a tanyákon nagyon sokan foglalkoznak állattartással, zöldség-gyümölcs-termesztéssel. Ők a fölöslegüket eddig is el tudták adni a város piacán. Tehát nálunk nem volt válság a piac tekintetében.

 Esetünkben az is lényeges lehet, hogy lerövidül a kereskedelmi lánc, tehát a közvetítők nem tudják lefölözni a hasznot?

 –Ez nagyon fontos dolog, mert nem kell a nagybanira vinni az árút, vagy a kereskedőknek átadni a terméket, hanem a termelő ki tudja vinni a portékáját a piacra, még akkor is, ha nem nagy mennyiségben.

 Az elmúlt évtizedekben kialakult egy olyan vásárlási szokás, hogy a nagy bevásárlóközpontokat látogatják, mert ott minden kapható a paradicsomtól egészen a legújabb technikai csodákig. Bizonyára a kényelmi szempont esetünkben a fő motiváció. Hogyan is lehet reklámozni egy termelői piacot?

 –Elsősorban a helyi fórumokon lehet reklámozni a termelői piacot. Így a városi újság, rádió és televízió is meghirdette ezt a lehetőséget. Mindezeknél viszont sokkal többet ér az, mikor szájról szájra terjed az: érdemes a piacon vásárolni. Ha egy vevő tudja azt, hogy bizonyos termelőnél remek az árú, akkor azt elterjeszti a barátai, szomszédai, ismerősei között. Ezért magának a termelőnek is megéri az, hogy jó árút vigyen a piacra, és olyan árusítói magatartást tanúsítson, hogy azzal szélesítse vevőkörét. Úgy látom, hogy elég jól sikerült mindegyik reklámozási forma, mert a nagy piacnapokon – kedden, pénteken és vasárnap – zsúfolt a piac. Azt tapasztalom, hogy egyre többen keresik a helyi termelőket, a helyi termékeket. Hosszú folyamat átalakítani a vásárlási szokásokat, de már most egyre többen vesznek zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket a közeli gazdáktól.

 El lehet azt érni, hogy ne csak a helybeliek, hanem a turisták, külföldiek is szívesen megforduljanak a piacon, akár azzal, hogy annak népszerűsítésében a helyi turisztikai irodák is segítenek?

 –A város kiadványaiban feltüntetjük a piacot, s ezért többen felkeresik a turisták közül is. Ceglédet nagyon sok turista látogatja meg főleg a tavasztól őszig tartó szezonban, s akik a termálfürdőt keresik fel, vagy a kempingekben laknak, bejönnek a belvárosba, és a helyi piacon is vásárolnak.

 Mennyiben segíti, akár közvetett módon is, a tanyafejlesztési program az ilyen termelői piacok létrehozásában?

 –Nagyon sokat segíthet a tanyafejlesztési program, mert ha egy kistermelőnek módjában áll feldolgozó eszközöket vásárolni, s így modernizálhatja a gazdaságát, akkor az javítja az árú feldolgozottságát, minőségét, és ezáltal biztosítja a megélhetést a családja részére. Cegléd környékén is voltak olyan gazdák, akik a programnak köszönhetően 1-2 millió forintos támogatást kaptak, ami egy családi kis gazdaság működésében nagyon sokat jelent.

 A nagybirtokok helyett a családi gazdaságokat erősíti az új földtörvény. Ennek a hatására is elképzelhető, hogy minél többen jelennek meg a termelői piacokon?

 –A kisebb birtokok arányának megnövekedésével bizonyos áruk termelési mennyisége is megnövekszik. Biztos vagyok benne, hogy így például sokkal nagyobb számban kerülnek tejtermékek a piacokra.  

Bizonyára a piacosoknak is jobban megéri, ha nagyban vásárolnak tőlük… A közétkeztetésbe be lehet-e vonni a tanyasi termelőket?

–Természetesen, sőt arra ösztökéljük a közétkeztetésben szereplőket, hogy alapanyagban főleg ceglédi, vagy a város környékén gazdálkodóktól vásároljanak. Elsősorban zöldségre és gyümölcsre gondolok, de tőkehúsra is, mert többen foglalkoznak sertéstenyésztéssel a tanyákon, másrészt vágóhíd is működik a város közelében.

 

Medveczky Attila