vissza a főoldalra

 2013.12.06. 

Négy eszköz a zsebszerződések felszámolására

Az új földtörvénybe foglalt szabályok, a büntető törvénykönyv módosítása, az állami elővásárlási jog és a kisajátítás alkalmazása, illetve a legutóbbi, a zsebszerződések felszámolását célzó törvény adja az alapját annak, hogy a kormány elejét vegye az ilyen szerződésekkel történő földszerzésnek – mondta budapesti sajtótájékoztatóján Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára.

2001-ben, az első Orbán-kormány idején kezdődött meg a zsebszerződések felszámolására irányuló munka, s legnagyobb sajnálatunkra 2002-ben a Medgyessy-kormány első intézkedései között szüntette meg azokat a működési mechanizmusokat, egészen pontosan egy tárcaközi bizottságot, aminek az volt a feladata, hogy felkutassa a zsebszerződés-gyanús területeket. Ez különösen érdekes, ha belegondolunk abba, hogy ez a dátum igen közeli a 2004-es európai uniós csatlakozásunk idejéhez. Ennek a csatlakozásnak volt az eredménye a földpiac úgynevezett liberalizációja. Akkor már lehetett tudni, hogy lesz egy moratórium, de mégiscsak érdekes, hogy az EU-s csatlakozás előtt dönt úgy az MSZP-SZDSZ-es kormány, hogy nem is vizsgálják azokat a területeket, amelyek zsebszerződéssel érintettek lehetnek. Ez a döntés semmiképpen sem vall hazafias tettre. 2010-ben kaptunk bizalmat a választópolgároktól ahhoz, hogy újra nekiláthatunk a 2001-ben félbeszakított munkához. Létrejött a tárcaközi bizottság, ami a mai napig működik; több minisztérium képviselője vesz részt ennek a grémiumnak a munkájában, sőt az ellenzéki pártok képviselői is. Államtitkár úr jelezte, nem mindegyik ellenzéki párt hajlandó munkavégzésre ezen a téren, mert vannak, akik ezt nem érzik fontosnak, így a jobbikos Magyar Zoltán, aki rendre távol marad ezektől a bizottsági ülésektől. Ő néha arra szokott hivatkozni, hogy nem kap rá meghívót, ám történelmi tanulmányaimból úgy emlékszem, hogy 1956. október 23-án sem kellett meghívót küldeni azoknak, akik meg akarták védeni a magyar földet. Tehát, aki szeretne részt venni ebben a munkában, nagy szeretette várjuk meghívó nélkül is. Négy pilléren áll az a munka, amit a kormány végez a zsebszerződések ügyében – mondta Bitay Márton.

Államtitkár úr kihangsúlyozta, hogy az első és legfontosabb pillér maga az új földtörvény, hiszen ez a jogszabály olyan eljárásrendet léptet életbe, aminek az a fő eredménye, hogy azok a zsebszerződések, melyeket megkötöttek, nem léphetnek érvénybe. Míg a tárca és a kormány többi intézkedése arról szól, hogy megpróbálja konkrét, tevőleges jogszabályalkotással, vagy más módszerrel fölfedni a zsebszerződés-gyanús területeket, addig a földtörvény arra irányul, hogy ne is tudjanak ezek a zsebszerződések hatályba lépni. A földtörvény kimondja, hogy a föld ingatlan-adásvételi szerződéseket csak és kizárólag az állam által előállított speciális okiratra lehet szerkeszteni. Tehát az összes olyan régi zsebszerződést, aminek az volt a lényege, hogy amikor 2014-ben lejár a földvásárlási moratórium, akkor az új vevő átírja a saját nevére a földtulajdont, már nem tudják érvényesíteni. A törvény ezen kívül más rendelkezést is hoz, így felállítja az elővásárlási sorrendet, megfogalmazza a helyben lakó földművesekből álló földbizottság szerepét. Ez a földbizottság pedig vétójoggal rendelkezik a földvásárlással kapcsolatban. Az elővásárlási sorrendben pedig első helyen a magyar állam áll, második helyen a tulajdonostárs, a harmadik helyen a jelenlegi helyi földbérlő, lényeg, hogy még a hetedik helyen is helyben lakó, természetes személy áll. Ez az a szabály, ami alapvetően segít nekünk abban, hogy a vélhetően több százezer hektárnyi zsebszerződés-gyanús területek ne tudjanak „új” tulajdonosok birtokába kerülni. Bitay Márton szerint nagyon lényeges, hogy a büntetőtörvénykönyvben önálló tényállásként is megfogalmazták a zsebszerződések esetét, és 1-5 évi szabadságvesztéssel fenyegeti a zsebszerződést kötőket, illetve az abban közreműködő ügyvédet, közjegyzőt is. A kisajátítás főleg a természetvédelmi területeken történik, és eddig nagyrészt független volt a zsebszerződésektől. Az elmúlt több mint három évben 5-6 milliárd forint ráfordítással 5-6 ezer hektár kerül így állami tulajdonba. A legutóbbi – a parlament által október végén elfogadott – törvény célja az volt, hogy ha a zsebszerződésben szereplő eladó felfedi tettét, akkor büntetlen marad, a föld az államé lesz, a vevő pedig nem jut ellenértékhez. A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvény módosító javaslata után a zsebszerződésben szereplő feleknek 60 napjuk lesz arra, hogy megegyezzenek.

Medveczky Attila