|
 2013.12.13.
A „Bor Urai” díj kitüntetettje
Az államosításkor 600 jól működő tokaji gazdaságot,
birtokot söpört el a politika
A
World Wine Symposiumon másodszor adták át a borvilág Oscar-ját.
Az elismerést idén Szepsy István, tokaj-hegyaljai borász
kapta a november 9-én Olaszországban, a Comói-tó partján a
Villa d’Este luxushotelben tartott rendezvényen.
Gratulálunk a Bor Urai díjhoz! Ehhez egy bizonyos
borral kellett benevezni, vagy eddig munkásságát értékelték
vele?
–Nem nevezésen alapuló díjról van szó, tehát nem
kellett a rendezvényre bort beküldeni, illetve rá jelentkezni,
hanem meghívást kaptam a World Wine Symposiumon való részvételre.
A díj odaítélésénél a borvidék és a személy munkássága
számít; az, hogy ez a munka miként viszonyul a legmagasabb színvonalhoz.
Borászati teljesítményt a Villa D’Este Wine Symposium első
ízben 2012-ben ismert el, a díjazott a német Helmut Dönnhoff
volt, aki nagyon sokat tett a Rajna-vidéki szárazborok minőségének
emeléséért.
Kik vehettek részt a World Wine Symposiumon, és
mi volt a rendezvény témája?
–A Symposiumon egyrészt azok vehettek részt, akik
befizettek a rendezvényre. Így megkóstolhatták a világ csúcsborait,
illetve meghallgathatták a szakemberek által tartott előadásokat.
A rendezvénynek vannak szponzorai, és olyan borászok adják a
nevüket hozzá, mint például Romani Conti, Angelo Gaja, Egon Müller,
akik a legnagyobb presztízst érték el a világon, s akiknek már
nincs szükségük díjazásra. Tehát egy igen elit körről van
szó, ahová a borászokat meghívják.
Tudtommal ön Tokaj-hegyaljáról tartott előadást. Mi az,
amit kiemelt a borvidékkel kapcsolatban?
–Elmondtam, hogy már a rézkorszakban ezen a tájon
édes bort termeltek, amiről írásos dokumentum is fenn maradt a
perzsa udvarból. Azt is kiemeltem, hogy az aszúkészítés 500
évvel ezelőtt kezdődött el, akkortól beszélhetünk a szemenként
szedés technikájáról, ami azóta is fejlődik. 600 éve exportáljuk
a tokaji borokat, s bizony akkor még a nagy nyugati borvidékek még
csak kialakulóban sem voltak. S hogy mi ezt elértük, ahhoz
olyan termőhelyre volt szükség, ami a világon teljes mértékben
egyedi. Az utóvulkáni működés általi átmineralizált kőzetek
418 dűlőben, 28 településen figyelhetők meg. Ennek az eredménye,
hogy az édes borok nemcsak botritiszesek (nemes penész, botrytis
cinerea) elsősorban, hanem rendkívül ízletesek a bennük lévő
ásványok cukor ellen való tartása következtében. Tehát nem
a sav, nem a tannin egyensúlyoz, hanem alapvetően az ásványok
teszik utolérhetetlenné a kései szüretű szamorodni és az aszúborokat.
Nem szabad megfeledkezni a hagyományokról, a borászok
emberfeletti munkájáról, és arról sem, mekkora pusztítást végzett
a háború, s az azt követő államosítás, amikor 600 jól működő
gazdaságot, birtokot söpört el a politika.
Azzal, hogy ön nyerte meg a „Les Seigneurs du Vin”- díjat,
elérhető-e az, hogy a világ borászai jobban odafigyeljenek a
magyar borkülönlegességekre?
–Meggyőződésem,
hogy azzal, hogy személyemen keresztül magyar borász nyerte ezt
a díjat, nagyobb érdeklődésre számíthatnak a hazai csúcsborok.
Nagyon jól szerepelnek a magyar bortermelők, a magyar borok a különböző
rangsorolásokon, de nem szabad, hogy fejünkbe szálljon a dicsőség,
mindez motivációt kell adnia a további fejlődéshez. A
magyarországi borászoknak jelen kell lennie a világban prezentációkkal,
nem beszélve a tokajiakról, hiszen a szamorodni és az aszú készítése
a világ legdrágább szőlő-és bortermelési eljárása. S ezt
nem lehet másként gazdaságosan folytatni a jövőben csak
akkor, ha nagyon erős márkákat hozunk létre. Tehát
folyamatosan kell haladni a márkaépítésben.
Családjuk több mint 500 éve termel Tokajban borokat. Tehát
akkor egy nemes hagyomány folytatásáról beszélhetünk?
–Így van. Sajnos a politika a nagyobb birtokos családokat
szétzilálta. Felmenőim nem voltak nagybirtokosok, de jelentős
szerepük volt Bodrogkeresztúr életében. Tizennyolc éves
voltam, mikor édesapám meghalt, s már akkor dolgoztam a szőlőkben
nyaranta. Apám kényelmesebb pályára szánt engem, ahol
biztosabb a megélhetés, de elhatároztam, borászattal
foglalkozom. A kertészeti egyetemen szereztem diplomát, majd Mádon
dolgoztam tovább. Gyermekeink is borászattal foglalkoznak, s az
unokáknak már szőlőterületük van. Remélem, képesek leszünk
megteremteni azt az alapot, hogy ne is menjen el a kedvük a
folytatástól. Célunk a lehető legjobb minőségű szőlő
megtermelése a dűlőkben, kompromisszumok nélkül. Ezért is választottuk
a magasan fekvő, köves talajú, meredek lejtőjű dűlőket, idős
szőlőtőkékkel – az átlag életkor: 40 év feletti. Szelektáljuk
a kis-, laza fürtű Furmintot főleg a mádi területeken,
ugyanakkor a termőhely megismerés vágya további területek
felfedezésére is ösztönöz Bodrogkeresztúr, Tarcal, Mezőzombor,
Rátka és Tállya községekben is.
Mekkora nagyságú dűlőkkel rendelkeznek?
–Társaságunk
összesen 78 hektárnyi birtokkal, 53 hektárnyi szőlőterülettel
rendelkezik – 6 község 22 elit dűlőjében vannak ezek a földterületek.
Olvasom, hogy a Tokaj-hegyaljai Borvidéki Hegyközségi Tanács
olyan döntés hozott, hogy új alapokra helyezi az aszúkészítést,
s mostantól csak egy fajta aszú lesz. Egyetért ezzel a határozattal?
–Természetesen egyetértek ezzel, hiszen mi már 23
évvel ezelőtt egy fajta aszút készítünk, éppen azért, hogy
fokozzuk a minőséget. Ezzel a döntéssel elősegítjük a világpiacon
a tokaji és a magyar bor presztízsének növekedését. Jelenleg
23 tokaji termék van forgalomban, míg a világ nagy borvidékein
legfeljebb kettő. Ezért is szükséges az átláthatóság, a
komoly termelési szerkezet és szabályozás.
Medveczky Attila
|
