vissza a főoldalra

 2013.12.06. 

Változik az uniós források felhasználása 2014-2020 között

A kis-és közepes vállalkozások a következő hétéves költségvetési időszak nyertesei

A 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban a források elosztásában a jelenleginél kisebb számú, de sokkal integráltabb fejlesztések finanszírozását tervezik, és a beruházásoknál figyelembe kell venni az adott térség többi fejlesztését is. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára érdeklődésünkre elmondta: a 2014-2020-as költségvetési időszakban szeretnék az úgynevezett közvetítői vonalakat teljes egészében kikapcsolni a forráselosztásból.

 A következő EU-s költségvetési időszakban a források elosztásában a jelenleginél kevesebb, de integráltabb fejlesztés finanszírozását tervezik. Ebből arra következtethetünk, hogy az előző szakaszban sokkal több fejlesztésnek kezdtek neki, de azok eléggé izoláltak voltak?

 –Bevezető tényként le kell szögezni, hogy jelenleg Magyarországon a teljes fejlesztési kör 97%-át az európai uniós források finanszírozzák. Ezen arány miatt lényeges meghatározni azt, hogy milyen típusú fejlesztésekre és milyen hatékonysággal használjuk föl az EU-s forrásokat. Az elmúlt három esztendőben nem volt arra lehetőségünk, hogy gyökeresen megváltoztassuk az EU-s forrásfölhasználás magyarországi logikáját, de azt el tudtuk érni, hogy olyan szintre hozzuk föl a kifizetések szintjét, ami alkalmassá teszi hazánkat arra, hogy a 2015-ös pénzügyi zárásig a teljes keretmennyiséget lekössük. A most induló új hétéves periódussal kapcsolatban nemcsak a forráslehívás mennyiségéről, hanem arról is beszélni kell, hogy mire szeretnénk a forrásokat fölhasználni. És éppen ezért lényeges az, hogy sokkal integráltabb fejlesztések finanszírozását tervezzük. Erre egy példa: ha az a célunk, hogy egy falu és egy megyei jogú város közt rövidüljön le a betegút, akkor nem csak új mentőautók beszerzésére kell gondolni, hanem a koncepciónak a térség útviszonyait és az egészségügyi ellátórendszert is meg kell vizsgálni. Tehát a teljes, fejlesztést igénylő gazdasági környezetet kell figyelembe venni. Ennek a szemléletbeli különbségnek kell megjelennie az 2014-2020-as programokban.

 Miért óhajtják megszüntetni a közcélú kedvezményezettek esetében a pályáztatást?

 –Ma a teljes forrásmennyiség 24%-át hívhatják le közvetlenül a gazdasági szereplők, és az EU-s összegek 76% finanszírozza a különböző reál-és humán infrastruktúra fejlesztéseit. Ezt az arányt megfordítjuk: 2014 és 2020 között a források 60 % -át közvetlenül a piaci kedvezményezettek hívhatják le, és 40 %-ban kell megoldani az állami kedvezményezettek fejlesztéseit. Ott, ahol például az állam iskolafenntartóként megjelenik, az államnak tudnia kell, hogy mely településen, milyen iskolában milyen típusú fejlesztések szükségesek. Ha ezt az állam tudja fenntartóként, akkor fölösleges ezeket az intézményeket versenyeztetni egymással. A legfontosabb, hogy ezek a fejlesztések normatív alapon kapjanak forrásokat, az EU átláthatósági követelményeinek megfelelően. Tehát az állam által fenntartott intézményeknél a közcélú fejlesztés esetében nem írunk ki pályázatot, ezeknél normatív alapú támogatás várható.

 Az uniós források 60 %-át kívánják gazdaságfejlesztésre fordítani. Ez azt is jelenti, hogy a kis és középvállalkozások (kkv) helyzetbe hozását továbbra is lényeges célnak tekintik?

 –A kis-és középvállalkozások sok szempontból jelentősek; azért is, mert a hazai foglalkoztatás 70-80 %-át teszik ki. A GDP –hozzájárulási értékük viszont ennél jóval alacsonyabb. Meggyőződésünk, ha a kormányzat 10 év alatt egymillió új munkahelyet szeretne létrehozni, akkor a cél megvalósítása érdekében a kkv-ékban stratégia partnert kell lásson. Az elmúlt három évben megoldottuk, hogy a sikeresen pályázó kkv-ék száma többszörösére növekedjen, azonban még több forrásra van szükségük ezeknek a szervezeteknek ahhoz, hogy valós gazdaságélénkítést tudjunk rajtuk keresztül elérni, és ne csak a foglalkoztatási rátájuk, hanem a GDP-hez való hozzájárulásuk is emelkedjen. Tehát a kkv-szektor a következő hét éves költségvetési időszaknak csak a nyertes lehet, hiszen sokkal több olyan típusú pályázatot szeretnénk meghirdetni, amely alapvetően a kis - és középvállalkozásokra összpontosít. Ez nem jelenti azt, hogy a multikhoz ne jutnának fejlesztési források, de a rangsorban a kkv-ék az első helyen szerepelnek.

 Fontos, hogy a kkv-ék ne csak hazánkban váljanak piacképessé?  

–A kkv-ék megerősítésének, fejlesztésének alapvetően két célja van, az egyik a munkahelyteremtés, a másik, a külpiacra való lépés elősegítése. A magyar piac bármennyire is képes arra, hogy a nagyszámú kkv-szereplőnek megélhetést biztosítson, a hosszú távú gazdasági fejlődés szempontjából azokat a kis-és középvállalkozásokat, amelyek innovatív terméket kínálnak, ki kell tudnunk juttatni az EU-s és azon kívüli országok piacaira. Számtalan olyan pályázatot hirdettünk meg az elmúlt időszakban is, melyek nem pénzügyi forráshoz segítették ezeket a szervezeteket, hanem olyan szolgáltatásokat hívhattak le általuk, melyek abban támogatták őket, hogy ne csak Magyarországon tudják termékeiket áruba bocsátani. Ezt a tendenciát mindenképpen erősíteni kell akkor, ha a hazai gazdaságfejlesztésben a kkv-ra, mint stratégiai partnerekre számítunk.

 Figyelembe veszik az EU-s források elosztásánál hazánk régióinak gazdasági helyzetét? Tehát a keleti térségnek lesz-e nagyobb lehetősége a felzárkózásra?

 –Az uniós források elosztása területén jelentős változások lesznek 2014. január 1-jétől. Eddig Magyarországon két típusú intézményrendszer működött, az egyik 2004 és 2006 között, ami csak a minisztériumoknak engedett beleszólási jogot az EU-s források felhasználásában, a másik pedig a 2006-tól létrejött NFÜ-s rendszer, ami a minisztériumoktól elvonta a források feletti rendelkezés jogát. 2014-től új intézményrendszer jön létre, melyben a minisztériumok megkapják annak a rendszernek a pénzügyi felügyeletét is, amit szakmailag irányítanak. Így a humán programok pénzügyi kezelése az Emberi Erőforrások Minisztériumához, az energetika és a közlekedésfejlesztés a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, míg a gazdaságfejlesztés és a területi programok a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerülnek. Emellett a megyei önkormányzatok sokkal nagyobb szerepet kapnak az EU-s források elosztásában mint eddig, mert a kormány jól tudja, hogy nem lehet Budapestről eldönteni azt, hogy egy -egy térségben milyen típusú fejlesztés szükséges. Ezért a megyei önkormányzatok lesznek a tulajdonosai a regionális pénzeket felügyelő, szétosztó és koordináló regionális fejlesztési ügynökségeknek. Így tényleges beleszólásuk lesz abba, hogy milyen típusú pályázati kiírások jelenjenek meg egy adott régióban, figyelembe véve a helyi adottságokat, mondjuk a keleti országrész felzárkóztatási igényét.

 Az uniós forrásokból a kormány mekkora összeget szán a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzésére és a piacképes szakképzés támogatására?

 –Nagyon nehéz még konkrét számot mondani, hiszen, amiket említett, az mind ahhoz a gazdaságfejlesztéshez tartozik, amire közel 4000 milliárd forint forrás jut. Egyértelmű, hogy ezeknek a pályázati forrásoknak mind a foglalkoztatást kell bővíteniük. Egyrészt olyan pályázatokat írunk ki, melyek céljai, hogy a cégek munkahelyeket hozzanak létre, másrészt olyan támogatásokat szeretnénk nyújtani a különböző szervezeteknek, melyek segítik a megváltozott munkakörülményekhez való adaptációt. Ezek eszköze az átképzés és a munkavállalói mobilitás támogatása.

 Nagyon sok helyen lehet olvasni arról, hogy a kormány célja a bürokrácia minimálissá csökkentése. Egyszerűsítik-e az új pályáztatási rendszert?

 –A 2014-2020-as költségvetési időszakban szeretnénk az úgynevezett közvetítői vonalakat teljes egészében kikapcsolni a forráselosztásból. Ma egy EU-s forrás pályázatán való induláskor, az anyag beadásakor elég komoly külső segítséget vesznek igénybe a pályázók. Mi azt szeretnék, hogy az ingyenesen igénybe vehető állami tanácsadást követően a pályázó saját maga legyen képes a pályázati adminisztrációt lebonyolítani. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor projektenként 4%-kal több forrás marad a pályázóknál.

Medveczky Attila