vissza a főoldalra

 2013.12.06. 

Hazánk első alkalommal adhat otthont olimpiai eseménynek

Győr családbarát város, ezért minden beruházás és kulturális program esetében figyelembe vesszük a gyerekek érdekeit

November 8-án letették a 2017-es győri Európai Olimpiai Ifjúsági Fesztivál (EYOF) egyik helyszínéül szolgáló uszoda alapkövét; a létesítmény 3,2 milliárd forintból készül el jövő őszre. Győr városa pedig folyamatosan fejlődik, a belváros megújul, kulturális programok és sportsikerek jellemzik a mindennapokat.

 Mi motiválta Győr város vezetését arra, hogy felépüljön egy ötven méteres uszoda? – kérdezem Borkai Zsolt polgármestert, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét.

 –Győr sportos város, régóta nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minél több nagy nemzetközi eseménynek lehessen helyszíne. A 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál megrendezésének lehetősége új távlatokat nyit a város számára, hiszen olimpiai eseményről beszélünk, amely az ifjúsági korosztály egyik legnagyobb megmérettetése. A magyar kormány ezért kiemelten támogatja az EYOF megrendezését, köztük az új 50 méteres versenyuszoda megépítését is.

 Ez a létesítmény csak az élsportot szolgálja, vagy a győriek közül bárki igénybe veheti az uszoda szolgáltatásait?

 –A győriek régóta várják már, hogy 50 méteres uszoda épüljön Győrben, ezért ez a létesítmény nekik is készül. Szerencsére a mostani uszoda, valamint az új létesítmények minden igényt ki tudnak majd szolgálni. Petrov Iván vezetésével Győr az úszás régiós központja lett. Felmértük a jelenlegi helyzetet és a jövőt is: az uszoda a győri nyugdíjas, apuka vagy kisgyerek számára éppúgy elérhető lesz, mint a helyi utánpótlás és élsport számára.

 Mekkora és milyen forrásból épül föl a győri uszoda?

 –A magyar kormány közel 10 milliárd forinttal támogatja az EYOF-hoz kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat, köztük az új uszoda megépítését is. Az alapkőletétel megtörtént, a kivitelezőt kiválasztottuk, így 3,2 milliárd forint értékben megkezdődtek a munkálatok. Célunk, hogy jövő őszre elkészüljön az uszodakomplexum, amely 50 méteres versenymedencéből, tanmedencéből és külső, ám fedhető 33 méteres bemelegítő medencéből áll majd.

 Igaz, hogy egy sportcentrumot szeretnének létrehozni a városban?

 –Sikerült úgy megtervezni az újonnan épülő sportlétesítményeket, hogy azok egymás közvetlen szomszédságában, egy helyszínen épüljenek meg. Eszerint az uszodakomplexum mellett épül fel egy 15 pályás teniszcentrum, egy atlétikai pálya bemelegítő pályával, és két további csarnok. Így elég komplex, és ha tetszik sportcentrumnak is nevezhető, amit a Radnóti utcában tervezünk Győrbe.

 Ez a sportcentrum olimpiai központként is funkcionálhat?

 –Szeretnénk a sportlétesítmények mellé egy sportszállót is építeni. Ahhoz, hogy olimpiai központtá nyilvánítsanak valamit, sok kritériumnak kell megfelelni; célunk, hogy megugorjuk ezeket az elvárásokat, hiszen ez az egész magyar sport érdekét szolgálja.

 Miért döntöttek úgy, hogy az Audi nevét viselje majd ez a sportkomplexum?

 –Ez a sportkomplexum nem fogja az AUDI nevét viselni, ez félreértés. Épül Győrben egy 5500 fő befogadására alkalmas Multifunkcionális Csarnok, ahol a későbbiekben a GYŐRI AUDI ETO KC BL-győztes kézilabda csapata játssza majd többek között a mérkőzéseit. Az AUDI Aréna elnevezés itt, a Multifunkcionális Csarnok esetében merült fel, egyelőre zajlanak a tárgyalások a vállalattal, jó úton haladunk.

 Az uszoda mellé megfelelő teret, környezetet is kialakítanak?

 –Ahogy említettem, az uszoda egy többfunkciós sportközpont egyik új létesítménye lesz, ezért természetesen impozáns környezetben várja majd a versenyzőket és az úszni vágyókat egyaránt.

 Végeztek –e arra vonatkozóan számításokat, hogy mennyi új munkahely jöhet létre az uszoda és a majdani sportcentrum létrehozásával?

 –A hangsúlyt inkább arra helyezném, hogy mennyit profitál Győr és Magyarország az EYOF megrendezéséből. Hazánk most első alkalommal adhat otthont olimpiai eseménynek, 49 ország közel 3500 sportolója érkezik hozzánk, nem is beszélve az Olimpiai Család további több ezer tagjáról. Országimázs és városimázs szempontból is nagyon fontos, hogy milyen élményekkel távoznak ezek a versenyzők, szeretnénk ez alatt az egy hét alatt a magyar kultúrát is közelebb hozni hozzájuk. A beruházások maguk munkahelyet generálnak már a tervezés pillanatától, hosszú távon azonban az új sportkomplexum az, ami közvetve és közvetlenül is szolgálja a város érdekeit.

 A balliberális ellenzék sokszor vádolja a kormánypártokat, hogy túl sok pénzt fektetnek be a sportlétesítmények építésében, miközben – szerintük – a lakosság kenyér-gondokkal küzd. Mi erről a véleménye?

 –Azt gondolom, hogy egészséges társadalmat kell nevelni, ennek pedig az egyik legfontosabb pillére, hogy meg kell teremteni a mindennapi mozgás és a sportolás lehetőségét a településeken. Minden gyermek és felnőtt számára elérhetővé kell tenni, hogy tudjon sportolni, sőt szemléletformáló kampányokkal kötelességünk ilyen irányba terelni a fiatalságot. Ha egészséges a társadalom, többen képesek munkavégzésre, több gyermek születik. Minden mindennel összefügg. Az ellenzéknek az a dolga, hogy kritizáljon, a Magyar Olimpiai Bizottságnak, hogy teljes erőbedobással támogassa a sportot és a fiatal tehetségeket, legyen szó versenysportról, vagy tömegsportról.

 A városban egyéb fejlesztések is zajlottak, így november 12-én adták át a megújult Bercsényi-ligetet az újvárosi rehabilitáció részeként. Esetünkben csupán szépészeti akcióról van szó, vagy pihenőparkokat, játszótereket és sportpályákat is létesítettek?

 –Győr családbarát város, ezért minden beruházás és kulturális program esetében figyelembe vesszük a gyerekek érdekeit. A Bercsényi-liget fejlődő környékére sok fiatal kisgyermekes család költözött az elmúlt időszakban, ezért játszótérrel, sportpályával, pihenő,- és kreszparkkal egészült ki a beruházás.

 Bizonyára a liget által biztosított funkciókat sok diák is igénybe veszi. Innen a kérdés: bár már nem az önkormányzatok az iskolák fenntartói, de mégis történtek-e önkormányzati keretből iskola felújítások, bővítések?

 –Győr esetében speciális a helyzet, ugyanis nem az önkormányzat a fenntartó, azonban a legtöbb oktatási intézmény esetében mi vagyunk a működtetők. Ez azt jelenti, hogy az épületekre, a diákok és a pedagógusok körülményeinek javítására nagyon sok pénzt költünk. Csak 2013-ban eszközbeszerzésre, állagmegóvásra és épület-felújításra 100 milliós nagyságrendben fordítottunk a város költségvetéséből. Győr a megváltozott körülmények ellenére sem veszi le kezét iskoláiról, hiszen a város jövője szempontjából nagyon fontos az oktatás, továbbra is mindenben támogatjuk iskoláinkat.

 Tudtommal, s javítson ki, ha tévedek, de Győr városa nem öregedő település, így bizonyára több bölcsődére, óvodára van szükség. Az elmúlt 3 évben építettek-e új kisdedóvókat?

 –Városunk vonzó a családok számára. Van munkalehetőség, miközben a város is folyamatosan fejlődik, a belváros megújul, kulturális programok és sportsikerek jellemzik a mindennapokat. Ezért többen vállalkoznak családalapításra, illetve sok beköltözőnk is van. Ez érződik a bölcsődei és óvodai férőhelyigényben is. Az elmúlt években több óvodát adtunk át, valamint folyamatban is vannak ilyen jellegű fejlesztések a városban, férőhelyhiány tehát nincsen. Vannak kedveltebb, ha úgy tetszik fiatalosabb városrészek, ahol több a kisgyermek, de folyamatosan mérjük fel az igényeket és igyekszünk mindenkit kiszolgálni.

 Az ilyen fejlesztések tervezésekor kikérik-e a lakosság véleményét?

 –Saját bevételeink szerencsére elég magasak, ezért jut pénz fejlesztésekre az élet minden területén. Természetesen ezek a beruházások a lakosság nagy többségének örömére és megelégedésére szolgálnak. Ellenvélemények mindig vannak, de tudomásul kell venni, hogy több mint 130 ezer ember igényeinek nem lehet megfelelni és az ellenzék már csak „kötelességből” is mindig kifejti nem tetszését a fejlesztések esetében. Az önkormányzati képviselőink azon dolgoznak, hogy a lakossági igényeknek megfelelően tudjuk alakítani a pénzek felhasználását. Győr fejlődik, méghozzá a győriekkel közösen építjük a jövőt, úgyhogy tesszük a dolgunkat tovább.