vissza a főoldalra

 2014.01.10. 

El akarjuk érni, hogy a civil szervezetek működése kiszámíthatóvá váljon

2010-ig több társadalmi csoportot rekesztett ki a párbeszédből a szocialista kormányzat

A kormányzat már megalakulásakor eltökélte, hogy olyan környezetet teremt, mely segíti a civil szervezeteket társadalmi missziójuk, küldetésük kiteljesítésében. Emellett segíti a szervezeteket akár jogi, akár pénzügyi tanácsadással, aktív és passzív támogatásokkal, adókedvezménnyel, hogy képesek legyenek különböző állami, önkormányzati feladatokat is átvállalva az emberek életminőségét javítani. Latorcai Csaba az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára elmondta: ki tudjuk szűrni azokat a szervezeteket, melyek visszaélésszerűen próbálnak hozzájutni az 1%-hoz.

 2013-ban mekkora összegű keret áll rendelkezésre, amelyre a civil szervezetek is benyújthatják támogatási kérelmüket? 

–A Nemzeti Együttműködési Alap pályázataira előreláthatóan jövőre ugyanakkora keretösszeg áll rendelkezésünkre, mint idén, ez 3,4 milliárd forint. A „civil törvényben meghatározták, hogy a keretösszeget milyen szempontok alapján és miként kell fölhasználni; ami azt jelenti, hogy működési célú pályázatokra több mint 1,9 milliárd áll rendelkezésre, míg szakmai pályázatokra hozzávetőlegesen 953 millió forint.

 Jelenleg milyen újabb pályázati lehetőségeket hirdetett meg a kormány, illetve a Nemzeti Együttműködési Alap?

 –Az új lehetőség alatt azt kell érteni, hogy eddig soha olyan korán nem volt meghirdetve pályázat a következő évre, mint jelenleg. Hiszen október közepén már nyilvánosságra hoztuk a pályázati lehetőségeket. Ráadásul nem úgy, mint korábban, hogy először a működésre, majd a szakmaira vonatkozót: egyszerre hirdettük meg a működési és a szakmai pályázati lehetőségeket. Így soha olyan korán nem volt még döntés, támogatási szerződés és finanszírozás, mint ami idénre várható. Végre úgy tudnak a 2014-es  programjaikba belekezdeni a civilek, hogy tudják, mennyi pénzre számíthatnak az államtól, sőt március közepéig ez a támogatás ott lesz a számlájukon.

 Mi bizonyítja a már említett Nemzeti Együttműködési Alap sikerességét?

 –A törvény megalkotásakor és a Nemzeti Együttműködési Alap felállításakor az az igény fogalmazódott meg, hogy legyen egyszerűbb a pályázati rendszer. Ezt több lépésben sikerült elérnünk. Erre néhány példa: a bírósági kivonatot a pályázók helyett az alapkezelő szerzi be, a 100 ezer forint alatti számlák másolatait nem kell beküldeni, hanem elegendő egy számlaösszesítőt megküldeni, nyilatkozva arról, rendelkezésre állnak a számlák a szervezet székhelyén, s ellenőrzés alkalmából azokat rendelkezésre tudják bocsátani. A Nemzeti Együttműködési Alap sikerének másik bizonyítéka, hogy évről-évre növekszik a pályázati aktivitás; 2014 vonatkozásában majdnem 12.400 pályázat érkezett be.

 Elmondható, hogy 2010-től sikerült olyan környezetet teremteni az EMMI-nek, amivel segíti a civil szervezeteket társadalmi küldetésük kiteljesítésében?

 –Helyes a megállapítás, mert az egy nagyon jelentős lépés volt, mikor a civil törvény megalkotásakor úgy módosultak az adójogszabályok, hogy a civil szervezeteknek jutatott adományok után nőttek a társasági adókedvezmények. Ez tükrözi a kormány azon álláspontját, hogy a civil szervezeteket elsősorban a tagoknak és a társadalom különböző szervezeteinek kell működtetni, fenntartani, hiszen éppen ettől civilek, de a kormány ott akar mellettük állni, hogy segítse küldetésüket.

 Ezzel elérhető az, hogy a civil szféra képes legyen különböző állami, önkormányzati feladatokat is átvállalva az emberek életminőségét javítani?

 –Ez a célunk, s jól tudjuk, hogy igen hosszú folyamat a civil szektor erősödése, önálló lábra állása. Elindultunk ezen az úton, s a visszajelzések – nemrég végeztünk társadalmi egyeztetést, hatásvizsgálatot több száz vélemény értékelésével – is azt mutatják, ezt a munkát kell folytatnunk.

 2010-től miként módosult a hazai társadalmi párbeszéd intézményrendszere?

 –2010-ig igen eshetőleges volt a társadalmi párbeszéd. Gyakorlatilag ennek egyetlen intézménye volt, az Országos Érdekegyeztető Tanács, s így Magyarország hosszú távú gazdasági, társadalmi stratégiáját mindösszesen a kormány, a munkáltatók és a munkavállalókat képviselő szakszervezetek egyeztetési mechanizmusa határozta meg. Ezzel több olyan társadalmi csoportot rekesztett ki az akkori kormányzat, amely nem rendelkezett erős társadalmi képviselettel. Gondolhatunk itt a nyugdíjasokra, az egyházak, a tudományos élet képviselőire, és a civil szektorra is. Ezért az újonnan létrehozott Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács kibővült, és immáron a munkáltatókon és munkavállalókon kívül önálló, teljes jogú oldal-tagsággal rendelkeznek a civilek, az egyházak és a tudomány képviselői. Ezzel párhuzamosan elkészült a „jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről” szóló törvény, ami kimondja, hogy a kormány honlapján minden jogszabályt véleményeztetni kell. Ezek a tervezetek most is megtalálhatók a kormany.hu honlapon a társadalmi egyeztetés menüpont alatt. Ezen kívül stratégiai megállapodást köthet a kormány, illetve egyes minisztériumok olyan nagyformátumú civil szervezetekkel, melyek jelentős csoportot képviselnek. Harmadik lépésként pedig elindult a társadalmi párbeszéd fórum fölülről lefelé történő elterjesztése a társadalom egészében mind ágazati, mind regionális, megyei, vagy települési szinten is.

 2014-re terveznek-e újabb módosításokat az intézményrendszerrel kapcsolatban?

 –Az első visszajelzések utáni finomhangolásait végeztük el. Még 2013 végén fogadta el az országgyűlés az „egyes civil szervezetekkel kapcsolatos” törvények módosítását, ami a civil törvény tekintetében technikai módosulásokat jelentett, ugyanakkor az 1%-os felajánlási rendszert lényegesen átalakította. Mindez meggyorsítja az eljárást, mert nem kell a civil szervezeteknek utólag minden évben igazolniuk, hogy jogosultak az 1% fogadására. 2015-től megkönnyítjük a kedvezményezett szervezetté válás feltételeit a személyi jövedelemadó (SZJA) civil szervezetek javára felajánlható 1%-a tekintetében. A regisztrált szervezetek legfontosabb alapadatai az adóhatóság hivatalos honlapján és a rendelkező nyilatkozat elektronikus formanyomtatványán listaként is megjelennek, segítve ezzel az adózói felajánlásokat. Ezzel ki lehet szűrni az esetleges hamis neveket, és azokat a szervezeteket, melyek visszaélésszerűen próbálnak hozzájutni az 1%-hoz. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az elmúlt időszakban kirobbant egy olyan botrány, ami nagyon komoly árnyékot vetett az egyébként tisztességes civil szektorra; néhány civil szervezet szándékosan megtévesztő nevet használva olyan társadalmi célokat hirdetett meg, amelyekre általában az emberek fogékonyak. S ezek a szervezetek éppen a jól és tisztességesen működő civil szervezetek elől szedték el az 1%-ot, és annak összegét luxuskiadásokra, magáncélra költötték el. Ezért a törvénymódosításban lényegesen szigorítottuk a felhasználási szabályokat, így 2014-től az 1%-ból befolyt összegből legfeljebb 25% fordítható az adott szervezet működésére és 10% marketing- és reklámkiadásokra. Így garantáljuk, hogy a fölajánlott 1%-nak legalább a kétharmadát azokra a célokra fordítják, melyeket magáról hirdetett a szervezet. Többé azt sem tehetik meg a civil szervezetek, hogy évről évre olyan nagy volumenű beruházásokra gyűjtik az 1%-ot, ami aztán meg sem valósul. Legföljebb két év alatt el kell költeni ezt az 1%-os összeget azokra a jó célokra, amire az adózók fölajánlották.

 A tárca kialakította a Civil Információs Centrumok hálózatát. Egy év alatt ez a hálózat beváltotta a hozzá fűződő reményeket?

 –Igen, a CIC-ek teljes mértékben beváltották a hozzájuk fűződő reményeket. A Civil Információs Centrumok hálózatának kialakításával az volt a célunk, hogy helybe vigyük a szolgáltatást, és minden megyében legyen olyan civil szervezet – ezt pályázat útján választottuk ki –, amely ismeri a helyi civilek problémáit, lehetőségeit, s ő nyújt szolgáltatást, tanácsadást számukra, ne az állam, vagy a tisztviselő a kormányablakban. Ennek a szervezetnek minden járásba el kell látogatnia, hogy személyesen vigye ki a szolgáltatást a civilek számára

 Azt ki ellenőrzi, hogy a civil szervezetek valóban arra költik-e az elnyert forrásokat, melyeket a pályázatokban megjelöltek?

 –A különböző állami költségvetésből jutatott támogatások tekintetében több ellenőrző szerv is létezik, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, s minden minisztérium működtet ellenőrzési főosztályt. S a támogatások kezelő szervei is kifejezetten utasításba kapták, hogy az elszámolásokat ne csupán pénzügyi szempontból vizsgálják meg, hanem a valódi tartalmi megvalósulást is kövessék nyomon.

 Mindent összevetve: átláthatóbbá vált a civil szervezetek működési környezete?

–Nem csupán átláthatóbbá vált a működési környezet, hanem lényegesebben egyszerűsödött is. Felhasználóbaráttá vált a jogi környezet, ami lehetőséget biztosít arra is, hogy kiszűrjük azokat a szervezeteket, akik csupán a különböző támogatások magáncélra való felhasználására szakosodtak. Ezzel is erősítjük azt a társadalmi közbizalmat, ami szükséges a civil szektor hazai kiterjesztéséhez.

Medveczky Attila