|
 2014.01.10.
Brüsszelt nem érdekelte, hogy a
szolgáltatók mennyi profitot vittek ki
Hazánkban paradicsomi állapotok lehetnének, ha korábban nem a
baloldal törzsgárdája irányított volna
Zala megyében
kilencven település több mint 30 millió forint állami támogatást
nyert el a szociális tűzifaprogram keretéből. Cseresnyés
Péter országgyűlési képviselő, Nagykanizsa polgármestere
elmondta: a kormánypártok és képviselőik kommunikációjukban
megfelelően felhívják a figyelmet arra, hogy milyen veszélyek
fenyegetnék a magyar társadalmat abban az esetben, ha a bukott
baloldal a kormányrúdhoz kerülne.
Zala
megyében kilencven település 31 millió forint állami támogatást
nyert el a szociális tűzifaprogramra szóló kétmilliárd forintos
keretből. Erre a támogatásra pályázni kellett a településeknek?
–A
településeknek pályázniuk kellett, s ez alapján kapták meg a
támogatást az államtól. A tűzifa árának jelentős részét az állam
állta, és az adott település költségvetési helyzetétől függően
kellett az önkormányzatnak önrészt is biztosítania. Így volt
olyan önkormányzat, mely köbmétereként néhány száz, vagy ezer
forintot is fizetett.
Hozzávetőlegesen
mennyi család részesül így Zala megyében ingyen tűzifához?
–Erről
nincs pontos adatom, de ha megvizsgáljuk a kedvezményes fa árát
és az erre fordított pénzösszeget, akkor valószínűleg több mint
1000 család részesült a megyében kedvezményes tűzifa ellátásban.
A pályázat kiírásában azt is kikötötték, hogy egy adott család
két köbméter tűzifánál többet nem igényelhet. Minden település,
aki e pályázat keretén belül pénzt nyert, rendeletet is alkotott
a fa elosztásáról.
Maga Nagykanizsa városa mekkora
mennyiségű tűzifát tudott így vásárolni?
–Nagykanizsa
városa nem pályázhatott, viszont éltünk azzal a lehetőséggel,
hogy kedvezményes áron vásárolhattunk tűzifát. Összesen 100
köbméter fát vásároltunk a Zalaerdő Zrt-től, amelyet ezúton is
köszönünk nekik. Ennek a famennyiségnek a felosztása történt meg
a napokban a megfelelő önkormányzati bizottság és a
polgármesteri hivatal dolgozóinak a segítségével, kimondottan
rászorultsági alapon. A tűzifa 80%-át már kiosztottuk, és a
többit arra az esethetőségre tartalékoltuk, hogyha elhúzódó,
hideg telünk lesz, akkor azonnal segítsünk a rászoruló
családoknak.
Ezzel az intézkedéssel is ki
szeretnék egészíteni a kormány rezsicsökkentő politikáját?
–
Akár rezsicsökkentésnek is felfogható a tűzifa-támogatás, mert
ez a családokon segít. Azoknak, akik megkapták az olcsó tűzifát,
kevesebbet kell költeniük gázra, villanyfűtésre.
Ha már a rezsicsökkentésnél
tartunk: Brüsszel szerint „sérti a versenypiacot és a
diszkriminációmentesség elvét” az, hogy csak a családok
rezsiköltségeit csökkentették, míg a vállalatokét nem. Mi erről
a véleménye?
–Brüsszel sok
mindent kifogásolt, s érzelmektől és értékrendektől függően
mindehhez többféleképpen lehet viszonyulni. Érdekes módon az
„érzékeny lelkű” brüsszeli bürokratáknak az nem fájt, amikor
minden gátlás nélkül fölemelték Magyarországon a villamos-és gáz
árakat az előző kormányzati ciklusokban. Vagy mikor gáz ára
kétszeresére, vagy éppen háromszorosára emelkedett. Senki sem
szólt az EU intézményeiben azon magyar családok érdekében, akik
ezt az összeget már nem tudták kifizetni, és egész télen
fagyoskodtak. Akik most az EU-intézményeiben kritizálnak minket,
azoknak korábban nem fájt, mikor volt olyan helyzet
Nagykanizsán, és az ország több településein, mikor az
önkormányzatnak kellett segíteni olyan embereken, akik nem
tudtak gázszámlát fizetni, bár ingatlantulajdonnal rendelkeztek,
például melegedő helyek kijelölésével. Brüsszelt az sem
érdekelte, hogy a szolgáltatók milyen módon és milyen arányban
vittek ki komoly profitot az országból.
Azt olvasom,
hogy céljuk Nagykanizsa megújuló energiák városa legyen. Mit
tudtak tenni eddig ennek megvalósítása érdekében?
–Valljuk:
bizonyos közszolgáltatások csak úgy lehetnek kifizethetők, ha a
közszolgáltatást végző cégek magyar tulajdonban vannak. Az idei
év kanizsai eredményeihez fel kell sorolnom azt is, hogy a
korábban külföldi tulajdonban levő hulladékgazdálkodást végző
céget már az önkormányzat üzemelteti. A kezdeti nehézségek
ellenére azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó lépés volt, és majd
a későbbiekben mindenki megelégedésére végzi a cég a
hulladékszállítást. Ezt azért is mondom, mert a rezsidíj
csökkentés kapcsán is sokat kellett azért dolgozni, hogy a még
külföldi tulajdonban lévő cég árpolitikáját próbáljuk
helyrehozni, ami hosszas vitákhoz vezetett. Rátérve a megújuló
energiák kérdésére: hosszútávon akár a hulladékkezelése is
energiaforrásként felhasználhatóvá válik. Nagyon komoly
koncepciókat készítettünk elő, amelyek alapján a megújuló
energiát hasznosítani lehet. Így KEOP-pályázatokhoz készítettünk
elő anyagot; két pályázatot nyújtottunk be Brüsszelbe, melyek a
geotermikus energia hasznosítására szolgálnak, pontosabban az
előkészítői, tervező munka finanszírozását kértük. Sajnos egyik
pályázatunk sem sikerült, de azt mondják, sokszor és jó
pályázatot kell benyújtani az EU-felé, hogy azt kedvezően
bírálják el. Ki szeretnénk használni a napenergia által nyújtott
lehetőségeket is. Ezért jelenleg egy egész várost átfogó
fölmérést végzünk, arra vonatkoztatva, hogy miként tudjuk
napcellák segítségével a napenergiát felhasználni a kanizsai
polgárok érdekében. Tehát a vizsgálat arra vonatkozik, melyek
azok a tetőfelületek, melyek alkalmasak arra, hogy napcellát
rakhassunk rájuk. Ezután készítjük el az egész városra vonatkozó
hasznosítási tervet.
A
kkv-szektor háromfordulós versenyét jó szakmai anyaggal és
kiváló prezentációval Zala megye csapata nyerte. Nagykanizsa
városa és a megye mennyire támogatja a kis és
középvállalkozásokat?
–A
megyén belül a munkaügyi hivatal képes komoly segítséget
nyújtani a pályázati források elérésében a kkv-szektornak. Az
eddig eredményeket figyelembe véve jelentős pénzeket kaptak azok
a kis –és közepes vállalkozók, akik éltek a pályázati
lehetőségekkel. A közelmúltban Nagykanizsán tartottunk egy olyan
sajtótájékoztatót, ahol egy fejlődni akaró -és képes
kisvállalkozás nyert több tízmillió forintot a saját
tevékenysége fejlesztsééhez. A város azon túl, hogy optimális a
kapcsolata a munkaügyi hivatallal, természetesen önállóan is
próbálja segíteni a kis-és közepes vállalkozókat, elsősorban
őket, hiszen erre van anyagi lehetősége is. Egyik rendeletünk
arra vonatkozik, hogy bizonyos feltételek mellett, a
kisvállalkozóknak minden egyes új és legalább két évig fenntartó
munkahelyre 50 ezer forint támogatást adunk, ha ezt egy közepes
vállalkozás teszi meg, akkor ez az összeg 400 ezer forintos.
Ezentúl, ha egy cég meg akar telepedni, vagy bővíteni szeretné
tevékenységét, akkor, ha önkormányzati ingatlant vásárolt, akkor
a fejlesztés forintális nagysága mértékében, és a megteremtett
új munkahelyek számának arányában jelentős, akár 70%-os vételár
könnyítést kaphat. Ezekkel az intézkedésekkel tudunk
hozzájárulni a kkv-szektor fejlesztéséhez és megmaradásához.
A külföldi
vállalkozók is érdeklődtek az ipari park nyújtotta lehetőség
iránt?
–Büszke
vagyok rá, hogy az elmúlt két évben olyan nagykanizsai
vállalkozók éltek az ipari park által nyújtott lehetőségekkel,
akik fejleszteni akartak, és tudtak is. Ők több mint 140
munkahelyet létesítettek. A külföldi érdeklődés is megélénkült
Nagykanizsa iránt, annyira, hogy az ipari park bővítésén kell
gondolkodnunk. Szakemberek segítségével kijelöltük a bővítés
irányát, helyeit megtaláltuk, s azon dolgozunk, hogyan lehet az
új területeket a rendszerbe integrálni. A külföldi érdeklődés
elsősorban az észak-olasz-iparvidékről (Pádua környékéről)
mutatkozik meg. Az ottani vállalkozók egymásnak adják az
információt: a dél-zalai vidéken, vagy Nagykanizsán kéne
befektetni, mert jók az infrastrukturális viszonyok.
Visszatekintve az elmúlt három évre, a már felsoroltakon kívül
milyen pozitív dolgokat tudna említeni jelenlegi
választókerületével kapcsolatban?
–Ez a
terület nem volt könnyű helyzetben, hiszen a Nyugat-Dunántúli
Régióhoz tartozunk, amelyik a köztudatban az ország egyik
legfejlettebb régiójaként épült be. Viszont óriási eltérés
mutatkozik a régió északi és déli része között. Nagykanizsa és
környéke semmivel sem rendelkezik jobb gazdasági mutatókkal sok
területen, mint az elmaradottabb térségeké. Ehhez képest az
elmúlt időszakban, kimondottan erős városmarketing munkának
köszönhetően egyre többen megismerték a várost és térségét, a
benne rejlő lehetőséget. Többen mondták, akik hosszú idő után
újra városunkba látogattak: Nagykanizsa infrastruktúrája és
külleme is jelentős mértékben megváltozott. Ez annak köszönhető,
hogy a megyei jogú városoknak szánt EU-s forrásokat a lehető
legjobban használtuk föl olyan tervek segítségével, melyeket 6-7
évvel ezelőtt dolgoztunk ki szakértőkkel együtt. Így sikerült
olyan belváros-rekonstrukciót megvalósítanunk, amelyik tervezői
szinten Európa-díjas volt, és kivitelezési szinten most kapott
jelentős építészeti különdíjat. Kiemelendő, hogy fontos
kórházfelújítás történt, amelynek köszönhetően maga az épület és
a műszaki állomány is megújult. Olyan bővítésben is
gondolkozunk, ami a kórház imázsát, és a térségben betöltött
szerepét biztosítaná. Mindezek bizonyítják, hogy nem csak a
mának dolgozunk, tervezünk, hanem a jövőnek is, amit később fel
tud használni bárki, aki a következő ciklusokban átveszi a város
vezetését. Mindemellett eredményesen fejeztünk be 11 milliárdos
szennyvízberuházást, amelyet 12 másik településsel közösen
hajtottunk véghez, és folytatódnak a beruházások a szociális
rehabilitáció területén is.
A Fidesz
jelenlegi döntése szerint ön Zala megyében a kanizsai központú
3. számú választókerültben újrázhat. Ennek a kerületnek
bizonyára jelentősen megnőtt a nagysága. Sikerült megismerkednie
az újabb településeken lakók elvárásaival?
–Bár a
mostani választókerületem szűken Nagykanizsa területét foglalja
magába, de természetesen a közeli településekkel is nagyon jó
kapcsolatot ápoltam. Apai ágon azon északi területről származom,
amelyikkel most kibővült a 3. számú választókerület. Így
abszolúte nem ismeretlen számomra ez a terület, mert barátaim,
rokonaim élnek arra. Természetesen igyekszem még jobban
megismerni az újabb településeken élők elvárásait, esetleges
problémáit.
Bajnai
Gordon és nagykanizsai jelöltje, Göndör István hozzálátott a
„Fájni fog program” előkészítéséhez. A bukott baloldal
egyértelműen adóemelést akar. Önök megfelelően kommunikálják a
választók felé, hogy mi vár rájuk, ha esetleg Bajnaiék kerülnek
kormányra?
–A
kormánypártok és képviselői kommunikációjukban megfelelően
felhívják a figyelmet arra, hogy milyen veszélyek fenyegetik a
magyar társadalmat abban az esetben, ha a bukott baloldal
kormányrúdhoz kerül. Ezt követően az embereknek saját
tapasztalataikra kell hagyatkozniuk. Hiszen 1994-ben, majd
2002-ben is a szocialisták hangzatos szólamokkal nyerték meg a
választásokat, s többnyire az ellenkezőjét vitték véghez annak,
amit a kampány során ígértek. Eddigi cselekedeteikből jól
lemérhető, hogy őket csak a hatalom érdekli. Göndör úr jelenleg
pályafutása ötödik csoportosulását választotta ki ahhoz, hogy a
parlamentben elmondhassa, ők a tévedhetetlenek, s minden jó, ami
Magyarországon történt, nélkülük nem jöhetett volna létre. Éppen
a minap írt arról, mi lett volna hazánkban, ha ők, mint reform
kommunisták időben kezdtek volna el tevékenykedni. Én pedig azt
a kérdést teszem föl: mi lett volna a magyar állammal, ha ők sem
1990 előtt, sem után nem lettek volna hatalmon. Akkor most nem
kéne rezsidíj csökkentésről, adósság törlesztésről beszélni. Ez
az ország gyümölcsöző paradicsom lenne, ha a baloldal
törzsgárdája nem kapott volna szerepet hazánk politikai
életében.
|
