| 
               2014.01.10. 
				Brüsszelt nem érdekelte, hogy a 
				szolgáltatók mennyi profitot vittek ki
 Hazánkban paradicsomi állapotok lehetnének, ha korábban nem a 
				baloldal törzsgárdája irányított volna
 Zala megyében 
				kilencven település több mint 30 millió forint állami támogatást 
				nyert el a szociális tűzifaprogram keretéből. Cseresnyés 
				Péter országgyűlési képviselő, Nagykanizsa polgármestere 
				elmondta: a kormánypártok és képviselőik kommunikációjukban 
				megfelelően felhívják a figyelmet arra, hogy milyen veszélyek 
				fenyegetnék a magyar társadalmat abban az esetben, ha a bukott 
				baloldal a kormányrúdhoz kerülne.  Zala 
				megyében kilencven település 31 millió forint állami támogatást 
				nyert el a szociális tűzifaprogramra szóló kétmilliárd forintos 
				keretből. Erre a támogatásra pályázni kellett a településeknek? 
				 –A 
				településeknek pályázniuk kellett, s ez alapján kapták meg a 
				támogatást az államtól. A tűzifa árának jelentős részét az állam 
				állta, és az adott település költségvetési helyzetétől függően 
				kellett az önkormányzatnak önrészt is biztosítania. Így volt 
				olyan önkormányzat, mely köbmétereként néhány száz, vagy ezer 
				forintot is fizetett.  
				 Hozzávetőlegesen 
				mennyi család részesül így Zala megyében ingyen tűzifához? 
				 –Erről 
				nincs pontos adatom, de ha megvizsgáljuk a kedvezményes fa árát 
				és az erre fordított pénzösszeget, akkor valószínűleg több mint 
				1000 család részesült a megyében kedvezményes tűzifa ellátásban. 
				A pályázat kiírásában azt is kikötötték, hogy egy adott család 
				két köbméter tűzifánál többet nem igényelhet. Minden település, 
				aki e pályázat keretén belül pénzt nyert, rendeletet is alkotott 
				a fa elosztásáról. 
				 Maga Nagykanizsa városa mekkora 
				mennyiségű tűzifát tudott így vásárolni? 
				 –Nagykanizsa 
				városa nem pályázhatott, viszont éltünk azzal a lehetőséggel, 
				hogy kedvezményes áron vásárolhattunk tűzifát. Összesen 100 
				köbméter fát vásároltunk a Zalaerdő Zrt-től, amelyet ezúton is 
				köszönünk nekik. Ennek a famennyiségnek a felosztása történt meg 
				a napokban a megfelelő önkormányzati bizottság és a 
				polgármesteri hivatal dolgozóinak a segítségével, kimondottan 
				rászorultsági alapon. A tűzifa 80%-át már kiosztottuk, és a 
				többit arra az esethetőségre tartalékoltuk, hogyha elhúzódó, 
				hideg telünk lesz, akkor azonnal segítsünk a rászoruló 
				családoknak. 
				 Ezzel az intézkedéssel is ki 
				szeretnék egészíteni a kormány rezsicsökkentő politikáját? 
				 – 
				Akár rezsicsökkentésnek is felfogható a tűzifa-támogatás, mert 
				ez a családokon segít. Azoknak, akik megkapták az olcsó tűzifát, 
				kevesebbet kell költeniük gázra, villanyfűtésre. 
				 Ha már a rezsicsökkentésnél 
				tartunk: Brüsszel szerint „sérti a versenypiacot és a 
				diszkriminációmentesség elvét” az, hogy csak a családok 
				rezsiköltségeit csökkentették, míg a vállalatokét nem. Mi erről 
				a véleménye? 
				–Brüsszel sok 
				mindent kifogásolt, s érzelmektől és értékrendektől függően 
				mindehhez többféleképpen lehet viszonyulni. Érdekes módon az 
				„érzékeny lelkű” brüsszeli bürokratáknak az nem fájt, amikor 
				minden gátlás nélkül fölemelték Magyarországon a villamos-és gáz 
				árakat az előző kormányzati ciklusokban. Vagy mikor gáz ára 
				kétszeresére, vagy éppen háromszorosára emelkedett. Senki sem 
				szólt az EU intézményeiben azon magyar családok érdekében, akik 
				ezt az összeget már nem tudták kifizetni, és egész télen 
				fagyoskodtak. Akik most az EU-intézményeiben kritizálnak minket, 
				azoknak korábban nem fájt, mikor volt olyan helyzet 
				Nagykanizsán, és az ország több településein, mikor az 
				önkormányzatnak kellett segíteni olyan embereken, akik nem 
				tudtak gázszámlát fizetni, bár ingatlantulajdonnal rendelkeztek, 
				például melegedő helyek kijelölésével. Brüsszelt az sem 
				érdekelte, hogy a szolgáltatók milyen módon és milyen arányban 
				vittek ki komoly profitot az országból.  
				 Azt olvasom, 
				hogy céljuk Nagykanizsa megújuló energiák városa legyen. Mit 
				tudtak tenni eddig ennek megvalósítása érdekében?  
				–Valljuk: 
				bizonyos közszolgáltatások csak úgy lehetnek kifizethetők, ha a 
				közszolgáltatást végző cégek magyar tulajdonban vannak. Az idei 
				év kanizsai eredményeihez fel kell sorolnom azt is, hogy a 
				korábban külföldi tulajdonban levő hulladékgazdálkodást végző 
				céget már az önkormányzat üzemelteti. A kezdeti nehézségek 
				ellenére azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó lépés volt, és majd 
				a későbbiekben mindenki megelégedésére végzi a cég a 
				hulladékszállítást. Ezt azért is mondom, mert a rezsidíj 
				csökkentés kapcsán is sokat kellett azért dolgozni, hogy a még 
				külföldi tulajdonban lévő cég árpolitikáját próbáljuk 
				helyrehozni, ami hosszas vitákhoz vezetett. Rátérve a megújuló 
				energiák kérdésére: hosszútávon akár a hulladékkezelése is 
				energiaforrásként felhasználhatóvá válik. Nagyon komoly 
				koncepciókat készítettünk elő, amelyek alapján a megújuló 
				energiát hasznosítani lehet. Így KEOP-pályázatokhoz készítettünk 
				elő anyagot; két pályázatot nyújtottunk be Brüsszelbe, melyek a 
				geotermikus energia hasznosítására szolgálnak, pontosabban az 
				előkészítői, tervező munka finanszírozását kértük. Sajnos egyik 
				pályázatunk sem sikerült, de azt mondják, sokszor és jó 
				pályázatot kell benyújtani az EU-felé, hogy azt kedvezően 
				bírálják el. Ki szeretnénk használni a napenergia által nyújtott 
				lehetőségeket is. Ezért jelenleg egy egész várost átfogó 
				fölmérést végzünk, arra vonatkoztatva, hogy miként tudjuk 
				napcellák segítségével a napenergiát felhasználni a kanizsai 
				polgárok érdekében. Tehát a vizsgálat arra vonatkozik, melyek 
				azok a tetőfelületek, melyek alkalmasak arra, hogy napcellát 
				rakhassunk rájuk. Ezután készítjük el az egész városra vonatkozó 
				hasznosítási tervet.  
				 A 
				kkv-szektor háromfordulós versenyét jó szakmai anyaggal és 
				kiváló prezentációval Zala megye csapata nyerte. Nagykanizsa 
				városa és a megye mennyire támogatja a kis és 
				középvállalkozásokat?  –A 
				megyén belül a munkaügyi hivatal képes komoly segítséget 
				nyújtani a pályázati források elérésében a kkv-szektornak. Az 
				eddig eredményeket figyelembe véve jelentős pénzeket kaptak azok 
				a kis –és közepes vállalkozók, akik éltek a pályázati 
				lehetőségekkel. A közelmúltban Nagykanizsán tartottunk egy olyan 
				sajtótájékoztatót, ahol egy fejlődni akaró -és képes 
				kisvállalkozás nyert több tízmillió forintot a saját 
				tevékenysége fejlesztsééhez. A város azon túl, hogy optimális a 
				kapcsolata a munkaügyi hivatallal, természetesen önállóan is 
				próbálja segíteni a kis-és közepes vállalkozókat, elsősorban 
				őket, hiszen erre van anyagi lehetősége is. Egyik rendeletünk 
				arra vonatkozik, hogy bizonyos feltételek mellett, a 
				kisvállalkozóknak minden egyes új és legalább két évig fenntartó 
				munkahelyre 50 ezer forint támogatást adunk, ha ezt egy közepes 
				vállalkozás teszi meg, akkor ez az összeg 400 ezer forintos. 
				Ezentúl, ha egy cég meg akar telepedni, vagy bővíteni szeretné 
				tevékenységét, akkor, ha önkormányzati ingatlant vásárolt, akkor 
				a fejlesztés forintális nagysága mértékében, és a megteremtett 
				új munkahelyek számának arányában jelentős, akár 70%-os vételár 
				könnyítést kaphat. Ezekkel az intézkedésekkel tudunk 
				hozzájárulni a kkv-szektor fejlesztéséhez és megmaradásához.  A külföldi 
				vállalkozók is érdeklődtek az ipari park nyújtotta lehetőség 
				iránt?  –Büszke 
				vagyok rá, hogy az elmúlt két évben olyan nagykanizsai 
				vállalkozók éltek az ipari park által nyújtott lehetőségekkel, 
				akik fejleszteni akartak, és tudtak is. Ők több mint 140 
				munkahelyet létesítettek. A külföldi érdeklődés is megélénkült 
				Nagykanizsa iránt, annyira, hogy az ipari park bővítésén kell 
				gondolkodnunk. Szakemberek segítségével kijelöltük a bővítés 
				irányát, helyeit megtaláltuk, s azon dolgozunk, hogyan lehet az 
				új területeket a rendszerbe integrálni. A külföldi érdeklődés 
				elsősorban az észak-olasz-iparvidékről (Pádua környékéről) 
				mutatkozik meg. Az ottani vállalkozók egymásnak adják az 
				információt: a dél-zalai vidéken, vagy Nagykanizsán kéne 
				befektetni, mert jók az infrastrukturális viszonyok.  
				 Visszatekintve az elmúlt három évre, a már felsoroltakon kívül 
				milyen pozitív dolgokat tudna említeni jelenlegi 
				választókerületével kapcsolatban?  –Ez a 
				terület nem volt könnyű helyzetben, hiszen a Nyugat-Dunántúli 
				Régióhoz tartozunk, amelyik a köztudatban az ország egyik 
				legfejlettebb régiójaként épült be. Viszont óriási eltérés 
				mutatkozik a régió északi és déli része között. Nagykanizsa és 
				környéke semmivel sem rendelkezik jobb gazdasági mutatókkal sok 
				területen, mint az elmaradottabb térségeké. Ehhez képest az 
				elmúlt időszakban, kimondottan erős városmarketing munkának 
				köszönhetően egyre többen megismerték a várost és térségét, a 
				benne rejlő lehetőséget. Többen mondták, akik hosszú idő után 
				újra városunkba látogattak: Nagykanizsa infrastruktúrája és 
				külleme is jelentős mértékben megváltozott. Ez annak köszönhető, 
				hogy a megyei jogú városoknak szánt EU-s forrásokat a lehető 
				legjobban használtuk föl olyan tervek segítségével, melyeket 6-7 
				évvel ezelőtt dolgoztunk ki szakértőkkel együtt. Így sikerült 
				olyan belváros-rekonstrukciót megvalósítanunk, amelyik tervezői 
				szinten Európa-díjas volt, és kivitelezési szinten most kapott 
				jelentős építészeti különdíjat. Kiemelendő, hogy fontos 
				kórházfelújítás történt, amelynek köszönhetően maga az épület és 
				a műszaki állomány is megújult. Olyan bővítésben is 
				gondolkozunk, ami a kórház imázsát, és a térségben betöltött 
				szerepét biztosítaná. Mindezek bizonyítják, hogy nem csak a 
				mának dolgozunk, tervezünk, hanem a jövőnek is, amit később fel 
				tud használni bárki, aki a következő ciklusokban átveszi a város 
				vezetését. Mindemellett eredményesen fejeztünk be 11 milliárdos 
				szennyvízberuházást, amelyet 12 másik településsel közösen 
				hajtottunk véghez, és folytatódnak a beruházások a szociális 
				rehabilitáció területén is.  A Fidesz 
				jelenlegi döntése szerint ön Zala megyében a kanizsai központú 
				3. számú választókerültben újrázhat. Ennek a kerületnek 
				bizonyára jelentősen megnőtt a nagysága. Sikerült megismerkednie 
				az újabb településeken lakók elvárásaival?  –Bár a 
				mostani választókerületem szűken Nagykanizsa területét foglalja 
				magába, de természetesen a közeli településekkel is nagyon jó 
				kapcsolatot ápoltam. Apai ágon azon északi területről származom, 
				amelyikkel most kibővült a 3. számú választókerület. Így 
				abszolúte nem ismeretlen számomra ez a terület, mert barátaim, 
				rokonaim élnek arra. Természetesen igyekszem még jobban 
				megismerni az újabb településeken élők elvárásait, esetleges 
				problémáit.  Bajnai 
				Gordon és nagykanizsai jelöltje, Göndör István hozzálátott a 
				„Fájni fog program” előkészítéséhez. A bukott baloldal 
				egyértelműen adóemelést akar. Önök megfelelően kommunikálják a 
				választók felé, hogy mi vár rájuk, ha esetleg Bajnaiék kerülnek 
				kormányra?  –A 
				kormánypártok és képviselői kommunikációjukban megfelelően 
				felhívják a figyelmet arra, hogy milyen veszélyek fenyegetik a 
				magyar társadalmat abban az esetben, ha a bukott baloldal 
				kormányrúdhoz kerül. Ezt követően az embereknek saját 
				tapasztalataikra kell hagyatkozniuk. Hiszen 1994-ben, majd 
				2002-ben is a szocialisták hangzatos szólamokkal nyerték meg a 
				választásokat, s többnyire az ellenkezőjét vitték véghez annak, 
				amit a kampány során ígértek. Eddigi cselekedeteikből jól 
				lemérhető, hogy őket csak a hatalom érdekli. Göndör úr jelenleg 
				pályafutása ötödik csoportosulását választotta ki ahhoz, hogy a 
				parlamentben elmondhassa, ők a tévedhetetlenek, s minden jó, ami 
				Magyarországon történt, nélkülük nem jöhetett volna létre. Éppen 
				a minap írt arról, mi lett volna hazánkban, ha ők, mint reform 
				kommunisták időben kezdtek volna el tevékenykedni. Én pedig azt 
				a kérdést teszem föl: mi lett volna a magyar állammal, ha ők sem 
				1990 előtt, sem után nem lettek volna hatalmon. Akkor most nem 
				kéne rezsidíj csökkentésről, adósság törlesztésről beszélni. Ez 
				az ország gyümölcsöző paradicsom lenne, ha a baloldal 
				törzsgárdája nem kapott volna szerepet hazánk politikai 
				életében. |