|
 2014.01.10.
A szocialista kormányok nem
tudták az ország hátrányos térségeit felzárkóztatni
Kiemelt cél a népesség csökkenésének megállítása és az
egészséges társadalom megteremtése
Az elkészült
Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)
nemzetstratégiai és nemzetgazdasági fordulatot hozhat
Magyarország számára, és hozzájárul a területi egyenlőtlenségek
csökkentéséhez, valamint a kiegyensúlyozott fejlődés eléréséhez.
Szerkesztőségünk vendége Dr. Komoróczki István, a
Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős
államtitkára.
Milyen
dokumentumok, elvárások késztették a Nemzetgazdasági
Minisztériumot a Nemzeti Fejlesztés 2030 - az Országos
Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció kidolgozásához?
–Az Országgyűlés 1996-ban megalkotta a területfejlesztésről és
területrendezésről szóló törvényt, amely rendelkezik az Országos
Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)
elkészítéséről és rendszeres felülvizsgálatáról. Ez alapján
terjesztette a kormány november végén az Országgyűlés elé az
OFTK-t, amely tartalmazza a területfejlesztési politikát
meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat.
A 2002 és 2010 közötti térségi felzárkózási programok mekkora
mértékben járultak hozzá a területi egyenlőtlenségek
csökkentéséhez?
–Sajnos a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló
törvényben, valamint a 2005-ben elfogadott Országos
Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célok és elvek
kevéssé valósultak meg. A versenyképesség nem nőtt. A területi
felzárkózás nem következett be, sőt a területi különbségek egyre
csak növekedtek és nem sikerült az ország hátrányos térségeit
felzárkóztatni. A térségi szintű fejlesztési koncepciók és
programok elkészítésének a gyakorlatban nem volt jelentősége,
részben azért, mert a programok végrehajtásához nem álltak
rendelkezésre források. Csak a regionális fejlesztési tanácsok
és néhány térségi tanács rendelkezett megfelelő forrással az
elképzeléseik megvalósításához. A hazai területfejlesztési
támogatásokat évente változó összegű, illetve feltételrendszerű
pályázati rendszerek keretében használták fel, döntően előre nem
tervezhető módon.
Az
eddig egymástól elkülönítetten működtek az ágazati stratégiák.
Ezek nem váltották be a hozzájuk fűződő reményeket?
–Az
ágazati tervezés számára nem jelentett iránytűt sem az Országos
Területfejlesztési Koncepció, sem az Országgyűlési határozat. Az
ágazatok által az elmúlt években elkészített szakpolitikai
dokumentumok az esetek többségében nem vették figyelembe az
egyes országrészek, tájegységek eltérő sajátosságait. 2011-ben
megváltoztak a területfejlesztéssel és a területrendezéssel
összefüggő törvények, az ország társadalmi, gazdasági, területi
folyamatai egyértelműen jelezték, hogy egy új stratégiai irányra
van szükség. A korábban egymástól függetlenül készülő Országos
Fejlesztéspolitikai Koncepció és Országos Területfejlesztési
Koncepció kidolgozása ezért egységesen a területfejlesztés és
stratégiai tervezéséért felelős miniszter hatáskörébe került.
Meg kellett felelni a hazai és globális kihívásoknak, valamint a
fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzetközi és közös európai
célkitűzéseknek is?
–Természetesen igen. Az OFTK a nemzet társadalmi, gazdasági,
valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből
kiindulva illeszkedik az EU 2020 Stratégia és a Nemzeti Reform
Program vállalásaihoz. A koncepció megalapozza a 2014-2020
közötti európai uniós tervezési és költségvetési időszak során
készülő tervdokumentumokat, a Partnerségi Megállapodást és az
Operatív Programokat. A Partnerségi Megállapodáson keresztül
közvetve, a szakpolitikai és területfejlesztési célokon
keresztül pedig közvetlenül meghatározza az Operatív Programok
tartalmát és az uniós források felhasználását.
Mi konkrétan a koncepció elsődleges célja?
–Az elkészült Országos Fejlesztési és Területfejlesztési
Koncepció megteremti a nemzetstratégiai és nemzetgazdasági
fordulatot Magyarország számára. Egységes jövőképet vázol fel a
területfejlesztés és a fejlesztéspolitika terén, kijelöli a
nemzeti- és szakpolitikai súlypontokat és középtávú fejlesztési
prioritásokat. Fejlesztési üzeneteket fogalmaz meg a magyar
társadalmi és gazdasági szereplők részére, illetve egységes
szerkezetben kezeli az ágazati és a területfejlesztési
elképzeléseket is.
Mi lesz ezután az eddig elkészült megyei
fejlesztési koncepciók sorsa?
–A megyéknek kiemelt szerepet szánunk a tervezésben és a
végrehajtásban is. Maga a koncepció külön fejezetet szentel a
megyei fejlesztési igényeknek. Az OFTK stratégiai vitaanyaga a
tárcákkal, a megyei önkormányzatokkal és a Fővárosi
Önkormányzattal szoros együttműködésben készült el. A
területfejlesztésről és a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló törvény alapján a megyei önkormányzatok
maguk készítik a megyei területfejlesztési koncepciójukat. Az új
tervezésnek köszönhetően a megyék elképzelései tartalmilag
igazodnak az OFTK-ban megfogalmazott fejlesztéspolitikai
célokhoz és elvekhez, valamint beépülnek a 2014-2020-as
tervezési időszak kereteibe is.
Igaz, hogy jelenleg a fejlesztés és a fenntarthatóság
biztosítása szinte valamennyi tárcának feladatot ad? S ha ez így
van, akkor egyeztettek a több minisztériummal is a koncepció
kidolgozása folyamán?
–Igaz. Az Országgyűlés már a határozati javaslatban is
megerősítette, hogy a Koncepcióban foglalt alapelveket és
stratégiai célkitűzéseket a jogalkotásban és a szakpolitikai
stratégia- és programalkotásban folyamatosan érvényre kell
juttatni. Mind a gazdaságfejlesztés, mind a természetvédelem, a
mezőgazdaság, a vízgazdálkodás vagy akár az oktatás-képzés
területén érvényesülnie kell ezeknek a céloknak. Az új
koncepciót több mint másfél éves egyeztetés után nyújtottuk be.
Ezek az egyeztetések nem csak az egyes tárcákkal történtek,
hanem széles körű társadalmi egyeztetésre is sor került a
dokumentum kidolgozása során.
Milyen forrás felhasználási alapelvek mentén dolgozták ki
Nemzeti Fejlesztés 2030 - az Országos Fejlesztési és
Területfejlesztési Koncepciót?
–A Koncepció átfogó gazdasági, környezeti és társadalmi
szempontokat jelenít meg, amelyeket a fejlesztéspolitika, a
programtervezés és a megvalósítás egészében érvényesíteni kell.
Másrészt, a források felhasználásával kapcsolatban, olyan
alapelveket határoz meg, amelyek érvényesítik a nemzeti
fejlesztési célokat és prioritásokat, hozzájárulnak a
foglalkoztatás növeléséhez, és a természeti erőforrások
mennyiségi és minőségi megőrzéséhez. A leghátrányosabb helyzetű
kistérségek és települések fejlesztését célzó forrásokat
meghatározott támogatási szabályok alapján kell felhasználni. Az
értékelés során, a felzárkóztatás elősegítése érdekében,
indokolt előnyben részesíteni a területfejlesztési szempontból
kedvezményezett, hátrányos helyzetű kistérségekből és
településekről benyújtott pályázatokat.
Négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt
jelölnek ki. Legyen szíves ezeket bemutatni?
–A négy cél a társadalom és a
gazdaság egészének szól. Elsődleges az értékteremtő,
foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés megteremtése, és
egy olyan fenntartható térszerkezet kialakítása, amely a térségi
potenciálokra alapoz. Kiemelt cél, hogy a magyar népesség
csökkenése belátható időn belül megálljon és létrejöjjön egy
egészséges, megújuló társadalom. Mindemellett nem szabad
megfeledkeznünk természeti erőforrásaink, értékeink megőrzéséről
és környezetünk védelméről sem.
Konkrétan milyen
specifikus célok jelennek meg a Koncepcióban?
–A
Koncepció tizenhárom specifikus célkitűzést, köztük hét
szakpolitikai jellegű és hat területi célt jelöl meg. A
specifikus célok nemzeti jelentőségű ágazati és területi témákat
ölelnek fel és meghatározzák a középtávú fejlesztési
feladatokat. A szakpolitikában érvényesítendő szempontok között
szerepel többek között: az élhető és életképes vidék, az
egészséges élelmiszertermelés és ellátás megvalósítása, valamint
a kreatív tudástársadalom, a piacképes készségek, és a
kutatásfejlesztési lehetőségek megteremtése. A területi
specifikus célok az ország makro-regionális szerepét erősítik,
hozzájárulnak a több-központú városhálózat kialakításához, és a
területi különbségek csökkentéséhez. Kiemelt fontosságú a
térségi felzárkóztatás és a gazdaságösztönzés elősegítése, az
elérhetőség és a mobilitás biztosítása.
Ma még mindig sokan Budapest-központúságról beszélnek. Tervbe
vették-e az ország többközpontúságának, a decentralizált
térszerkezet biztosítását?
–Budapest
Magyarország fővárosaként országos szintű államigazgatási,
illetve közigazgatási szerepet tölt be, amelynek fontossága
megkérdőjelezhetetlen. A főváros erőteljes hatással van az
ország egészének társadalmi-gazdasági fejlődésére. A sokoldalú
központi funkciók, és gazdasági potenciálja révén önmagában is
meghatározó helyet foglal el a városhálózatban, de az
agglomerációval együttműködésben alkot igazán erős régiót. A
célunk éppen ezért nem az, hogy Budapest fejlődését
visszafogjuk, hanem a régióközpontok fejlődését kell Budapesthez
mérten felerősíteni. Nemzeti szempontból különösen fontos, hogy
saját fejlesztési igényeivel és irányaival összhangban Budapest
képes legyen koordinálni és kiszolgálni az ország nemzetközi
kapcsolatrendszerét. Éppen ezért a főváros fejlesztésekor
figyelni kell arra, hogy az országos hatáskörű szolgáltatásokat
minden magyar állampolgár el tudja érni, függetlenül attól, hogy
hol él. A Budapest-központú közlekedési rendszernek kényelmes
kapcsolatot kell biztosítania az ország és a Kárpát-medence
utazóközönségének és az áruszállításnak. Ennek tükrében
megkerülhetetlen a főpályaudvarok szerepének újragondolása, a
főváros közlekedési kapcsolatainak, átbocsátóképességének
fejlesztése, továbbá a kelet-nyugat irányú utazások közötti
legrövidebb Budapesten belüli kapcsolatainak megteremtése.
A monitoring
területén egyértelmű mérőrendszert tudnak –e kialakítani, hogy
látható legyen az előrehaladás?
–A végrehajtást folyamatosan figyeljük és értékeljük. A
Koncepcióban meghatározott célok és prioritások megvalósulásának
folyamatáról a kormánynak háromévente tájékoztatást kell adnia
az Országgyűlés számára, és szükség esetén kezdeményeznie kell a
felülvizsgálatot is.
Maga a koncepció hosszú távon, 2030-ig határozza meg hazánk
fejlesztési irányait. Mekkora felelősség 16 évre előre tervezni?
–A ormány vette a politikai bátorságot, hogy egy, a négy éves
kormányzati ciklusokon átívelő, hosszú távú víziót tükröző
dokumentumot tegyen le az Országgyűlés elé. Meggyőződésünk
szerint minden esély megvan arra, hogy ebben az időkeretben
ezeket a célokat megvalósítsuk, és egy fenntartható, hosszú távú
fejlődés részesei lehessünk.
Göndör István, az MSZP részéről a koncepcióval kapcsolatban
több témakört is említett, a határmentiségről azt mondta,
felháborítónak érzi, hogy Magyarországon Pécset jelölik ki
központnak a délnyugati térségben, de azt nem veszik figyelembe,
hogy Horvátországban milyen városokat jelölnek ki, pedig fontos
lenne a kapcsolatok segítése. Mi erről államtitkár úr véleménye?
–A koncepció szakmai
szempontok alapján jelölte ki a városokat. A magyar-horvát
határrégió egyszerre küzd munkaerőhiánnyal és magas
munkanélküliséggel. Horvátország uniós csatlakozása sok
lehetőséget rejt a határon átnyúló üzleti kapcsolatok és
beszállítói hálózatok kialakításában, de ezeket a folyamatokat a
jelenlegi munkaerő piaci rendszer még nem támogatja. A horvát
határ túloldalán hiányoznak a jelentős térszervező erővel
rendelkező központok, és ez jó alkalmat jelenthet Pécs
pozícióinak javítására. Funkcionális vonzóképességének
erősítésével a Baranya megyei székhely betöltheti a tágabb
térség főközpontjának szerepét.
2030-ig több választás lesz, több kormány kerül az ország
élére. Így elképzelhető, hogy az újabb kabinetek változtatnak
majd ezen a dokumentumon?
–Természetesen
elképzelhető, de amint azt korábban elmondtam, a Koncepcióban
meghatározott célok és prioritások megvalósulásáról a kormánynak
háromévente tájékoztatást kell adnia az Országgyűlésnek, és a
változtatás joga mindig az Országgyűlés kezében van.
Medveczky
Attila |
