vissza a főoldalra

 2013.12.17. 

Új tervek a borsodi szénvagyon hasznosítására

Az MSZP jelöltje, Nyakó István politikai tőkét akar kovácsolni az ózdi kórházból

A kormány egyetértésével és támogatásával a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szorgalmazza a mélyművelésű szénbányák újbóli megnyitását, a kinyert szén XXI. századi, tisztaszén-technológia alapján történő ipari és háztartási felhasználását.

 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szorgalmazza a mélyművelésű szénbányák újbóli megnyitását. Nézze el nekem, hogy nem vagyok bányászati szakember, s ezért kérdezem: mit értsünk tisztaszén-technológia alatt? – kérdezem Riz Gábor országgyűlési képviselőt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei közgyűlés alelnökét, választókerületi elnököt.

 –Jómagam általános fejlesztéspolitika szintjén gondolkodom, s így annyit tudok, hogy a tisztaszén-technológia azt jelenti, hogy a hagyományostól eltérő körülmények között használják fel a szenet, amely alacsony környezetkárosítással jár, alacsony az úgynevezett környezetterhelési emissziós értéke. Lényeges, hogy a szakma és a politikum egymást segítve, az információikat egymással megosztva lehetnek az ország hasznára.

 Újbóli megnyitásról beszélnek. Mikor zártak be ezek a szénbányák?

 –Az észak- magyarországi mélyművelésű szénbányákat 15-20 évvel ezelőtt bezárták. Ezzel olyan kultúrát ítéltek halálra, amely valaha a borsodi régióban élők egy részének biztos megélhetést nyújtott. A szénbányászat lényege elsősorban akkor sem az energetikai alapanyag kinyerése volt, hanem foglalkoztatási és szociális kérdés. Hiszen olyan sajátos kultúráról van szó, amely bárhol a világon nagyon szigorú alapokon nyugvó közösségi együttlétet jelent, amellett, hogy magas szintű szakmai műveltséget is feltételez. Mindez a 2000-es évek legelején, az utolsó bánya bezárásával szinte megszűnt a megyében. Lassú agónia vette kezdetét, s ami igazán tragédia, hogy a bányásztelepülések -és kistérségek egyik napról a másikra tartották fenn magukat, hiszen új beruházás, technológia nem igazán érkezett feléjük. Mivel a térséget eléggé specifikus felkészültségűek lakják, ezért legföljebb az olyan egyszerű összeszerelő üzemekben kaphattak munkát, amely nem igényelt nagy szaktudást. Tehát a foglalkoztatás területén nem jelentek meg igazi alternatívák a bányásztelepüléseken élők számára. Most a megye életében olyan időszak jött el, mikor újra kell gondolni a lehetőségeinket, hiszen a megyei önkormányzat újszerű feladatot kapott a korábbi intézményfenntartó hatáskör helyett, a területfejlesztést, akkor értelemszerű volt, hogy föltérképezzük Borsod-Abaúj-Zemplén megye adottságait. Immár három éve a szakemberekkel együtt arra keressük a megoldást, hogy a megye szénvagyonát hogyan hasznosítsuk a jövőben, annak ismeretében, hogy a világ energiaigénye és energiatérképe a szolgáltatások és a technológiák oldaláról igencsak árnyalt és sokszínű. Akkor a szakértők azt mondták, az új technológiák ismeretében vizsgáljuk meg, hogy a 2000-es év elején a rossz hatásfok és magas ráfordítási igény miatt bezárt bányákat miként lehetne újranyitni.. Ha viszont a bányászatról és annak jövőjéről beszélünk, akkor újra munkára bírhatók a hajdani bányászok jelentős része. Szintén lényeges, hogy a régi erőműves technológiák helyett olyanok jelentek meg, melyek alacsony környezeti ártalommal rendelkeznek. Ezért kell átgondolni azt, hogy a régió szénkészlete, az új technológia és a meglévő munkaerő miként fogható egységes rendszerbe, úgy, hogy jól hasznosítsuk a térség természet által adta vagyonát. A kormányzat elkészítette kiegészítő dokumentumként a Magyar Energiastratégiát, emellett a kormány a napokban tárgyalja az Ásványvagyon Cselekvési Tervet, amely már konkrétan rendelkezik az ásványtípusoknak megfelelő jövőbeni lehetőségekről, feladatokról. Szintén lényeges, hogy a Miskolci Egyetem Ásványtudományi Karán zajlik az ország egyetlen felsőfokú bányászképzése. Ezért is fontos, hogy azok a szakemberek, akik ott végeznek, ismerjék meg a megye lehetőségeit, a technológiai ismereteket, és ők gyakorlati tudást szerezhetnek a Vértes Márkus-hegyi bányájában, ahol még a mélyművelési technológiát használják. Megyénkben csak külszíni bánya van, ami más technológián alapuló műszaki egység. Így állnak össze azok az ismeretek, ami által foglalkozhatunk a megye, illetve a régió szénnel kapcsolatos lehetőségeivel. Ezért kezdeményezzük, hogy az ország több városában jöjjenek létre olyan szénhez kapcsolódó technológiai klaszterek, melyeknek egyértelmű célja a helyi szénvagyon kiaknázása a bányászkultúra megmentése és Magyarország energiakitettségének csökkentése érdekében. Hiszen a magyar energetikai alapanyagok jelentős része még mindig külföldről érkezik, ami igen nagy kockázatot jelent.

 Igaz, hogy japán szakemberek érdeklődnek a borsodi szén felhasználási lehetőségéről? Ez azt jelenti, hogy egy japán cég irányítja majd a munkálatokat?

 –Valóban érkeztek japán technológiai szakemberek Magyarországra, de ez a csoport csak egyike azoknak, akit érdekel a magyar szénvagyon hasznosítása. Hazánk stratégiai kérdésként kezeli ásványvagyon kincsét, s ennek megfelelően jó gazda módjára kezeli majd, és nem az az érdeke, hogy japán cégek irányítsák a munkákat, hanem esetleg a korszerű, környezetbarát technológiát vennénk át a munkahelyteremés érdekében.

 Bizonyára a megfelelő munkához megfelelő szakemberekre van szükség. Tervbe vették, hogy képzéseket indítanak el?

 –Valóban a szén kitermelése elsősorban nem mérnöki feladat, bár az irányítás nem vonatkoztatható el személyes jelenlétüktől. Szükség van bányászokra, aknászokra, bányavillamossági szakemberekre, gépészekre, és azok képzésére. Tavaly 16 fő jelentkezett a felnőttképzés keretén belül vájárképzésre. Ennek nagyon fontos lélektani üzenete volt: van, jövője a bányászatnak ennek a térségben. Ők később a farkaslyuki bányaüzemben további gyakorlatot szereztek. Tehát a középszintű és a felsőfokú képzésnek harmóniában kell lennie, mert a munkafázis, és a technológia valamennyi részéhez szakemberek szükségesek.

 Mikorra tervezik az első borsodi mélyművelésű szénbánya újbóli megnyitását?

 –Első ütemként el kell készíteni a kutatási koncepciót, amelynek lényege a bányavagyon valamennyi elemének föltárása. Meg kell vizsgálni, mennyi szén termelhető ki, milyen geológiai mélységben, s be kell mutatni, hogy egy üzemi terv keretén belül miként tud működni a bánya. Ha az üzemi tervet elfogadja a bányafőhatóság, azután kapja meg az engedélyt a bánya. Mindez időben több éves folyamat, sok-sok beruházással, s közben párhuzamosan kell a képzéseket folytatni. Számításaim szerint 5 éven belül lehetséges az addigra kiképzett szakemberekkel mélyművelésű bányákat nyitni több helyen is Borsodban, hiszen a japán technológia közel 1 millió szenet igényel évente.

 A másik témánk, hogy ősszel az ózdi kórházzal kapcsolatban olyan híreket lehetett olvasni, hogy újabb altatóorvosok döntöttek a külföldre távozás mellett. Ezek a hírek megfelelnek-e a valóságnak?

 –Tudni kell, hogy az ózdi kórházhoz igen nagy terület tartozik, attól függetlenül, hogy ez az intézmény a megye legnyugatibb részén helyezkedik el. A megye nyugati része például reumatológiai szempontból ehhez a kórházhoz tartozik. Több százezer ember egészségének gondozása az ózdi kórház fizikai, humánerő és pénzügyi helyzetén múlik. Azt pedig tudni kell, hogy az orvosok elvándorlása nem csupán Ózdra jellemző; hiszen Nyugaton információink szerint 10-15-szeres bért kínálnak az itthonihoz hasonló munkavégzésért cserébe. Ezzel nyilván nem lehet felvenni a versenyt. De az már lényeges, hogy az egészségügyben dolgozók bérét minél magasabb szintre emeljük föl. Az ózdi kórházból mentek orvosok, de jöttek helyettük újak. Úgy látom, hogy az ózdi kórház intenzív osztálya szakmailag, fölkészültségében, ügyeleti rendszerében alkalmas és képes arra, hogy betöltse az egészségügy irányítása rárótt feladatot.

 Az ózdi kórházzal kapcsolatos hírek Nyakó István szocialista politikustól származnak. Az ózdi kórház, ha jól tudom, éppen az MSZP-SZDSZ-kormányok idején került magánkézbe. Ezt nem tartja abszurdnak?

 –Teljes mértékben fölösleges politikai riogatást ott tartani, ahol a dolgozók a kormány részéről kiemelt figyelembe részesültek. Éppen a bukott baloldal idején került magánkézbe az intézmény, a dolgozók ezt nem akarták, csak megkapták. Szerencsére augusztus 1-jétől ismét csatlakozhatott Ózd az állami rendszerhez, az alkalmazottak pedig tavaly januárra visszamenőleg megkapták az elmaradt béremelésüket is. Azt nem tagadom, hogy nem lennének problémák, mert nálunk is orvoshiány van, emellett ma mégis kiegyensúlyozott és mindenki számára biztosított az egészségügyi ellátás Ózdon. Azt pedig tudjuk, hogy Nyakó Istvánt jelölte az MSZP az ózdi választókerületben, s az ő megjelenése újszerű, mert eddig nem foglalkozott a város és térsége politikájával. Míg én 57 éve Ózdon élek, s valamennyi problémáját együtt éltem meg a városnak, s ezért együtt kell az ózdiakkal megfogalmaznunk a város és térségének a jövőjét. Több olyan fejlesztést valósult meg, amely biztonságot ad a jövőben a lakosság számára. A bányanyitás, az egészségügy állapota, mind –mind azt a célt szolgálja, hogy van ennek a régiónak jövője, s nem hiszem, hogy ezt éppen Nyakó Istvánnal kell elkezdeni.

Medveczky Attila