vissza a főoldalra

 2013.02.08. 

448 milliós sétaúton, római stílusban

Bővítik Hévíz turisztikai kínálatát

Történelmi sétautat alakítanak ki Hévízen. Erre csaknem félmilliárd forint támogatást kap a  település. Papp Gábor, Hévíz polgármestere elmondta, hogy olyan – többek között – kulturális helyszíneket kell a városnak biztosítani, melyek plusz programokat generálhatnak az idelátogatók részére.

 Mit is jelent a gyakorlatban a történelmi sétaút? Hévízet ismerjük a gyógyvízről, de történelmi nevezettességeiről nem tudunk.

 –Arra alapoztuk a tervet, hogy Hévízre több százezer turista látogat el évente, ezen belül jelentős hányadot képvisel a hazai vendégek aránya. Természetesen a külföldiekre is ugyanúgy számítunk, akik az általuk látogatott település kulturális kínálatát különös prioritással kezelik, igénylik. Ez befolyásolja akár az úti céljukat is, esetünkben Hévízt is, hogy a gyógyászaton túl valamiféle kulturális eseményen, programon, látványosságon részt vehetnek, illetve azt megtekinthetik. Ráadásul a gyógyászati kúrákra érkező vendégek többsége egy hetet, illetve annál hosszabb időt is eltölt városunkban. Mivel szezonalitástól független a gyógykúra, ezért mindenképpen olyan kulturális helyszíneket kell a városnak biztosítani, melyek plusz programokat generálhatnak az idelátogató vendégeknek. Az egyik ilyen – ami miatt ezt a pályázatot is beadtuk –az ún. egregyi városrész. Arról a történelmi városrészéről van szó, ahol Árpád-kori templom is található, ami önmagában azonban nem elegendő arra, hogy a vendégek hosszabb időt töltsenek a helyszínen. Illetve itt található egy a korábbi projektünkben átadott római kori romkert, amit az elmúlt évben fejlesztettünk – úgyszintén pályázati forrásból. Tulajdonképpen a pályázat ezekre a pontokra épült, illetve ezeket a pontokat szeretnénk úgymond egy nagyobb attrakcióvá átváltoztatni. Ezért találtuk ezt a fajta pályázatot, aminek az lett a címe, hogy Korok és borok, tematikus sétaút megvalósítása. Az egregyi városrészen található a szőlőhegy is, ahol régen szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Ez ma már gasztronómiai látványossággá vált, ugyanis a régi pincéket felújították, illetve átalakították, és ezen a területen 40-50 különböző, pincékből átalakított gasztronómiai egység található. Ez a pályázat lesz az, ami ezt feltárja és kibővíti. Ebben a városrészben megvalósul a tematikus sétaút. Ebben a projektben a fellelhető műemlék és történelmi látványosságokat, az ún. gasztrokulturális attrakciókat „fűztük fel” egy korokon átívelő tematikus sétaútra. Az egyik elemet, a római kori romkertet, az előző pályázatban rendbe tettünk már. De itt épül egy múzeum kiállító térrel, ami Hévíz évezredei címmel lesz megtalálható. Díszteret alakítunk ki rendezvénytérrel, és a játszóteret szeretnénk bővíteni. A második nagy eleme ennek a projektnek az egregyi utcában – ahonnan ez a borozó sor nyílik – a mai kornak megfelelő utcai parkoló, nyilvános illemhelyek, buszváró, a helyi kis vonat megállója, illetve kerékpáros pihenő kialakítása. A harmadik elem: az egregyi szőlőhegyi borozó sor, amely tulajdonképpen elvezet az Árpád-kori templomig. Még az elején is található egy műemlék, illetve történelmi hely, ez pedig egy római katonának a sírja, amelyben látható a harcos csontváza. Az onnan induló utat teljesen megújítjuk, lugasokat, kényelmes pihenőhelyeket alakítunk ki, új növényzet jelenik meg, olyan, ami ehhez a tájegységhez, a szőlőkultúrához illeszkedik. Az Árpád-kori templom a projekt negyedik eleme. Ez egy 100%-os támogatású, intenzitású program, és összesen 448 millió 664 ezer 541 forintot nyertünk el. Játékos elemeket is beleveszünk a projektbe, sőt a mai kornak megfelelően, amikor már az okostelefonokkal, iPodokkal is közlekedünk, az ún. QR-kódokat is használjuk. Mindemellett múzeumpedagógiai foglalkoztatót is működtetnénk. Tehát gyerekeket, iskolákat, csoportokat tudunk fogadni, és ott interaktív foglalkoztatást is tudunk végrehajtani vagy megtartani.

 Mindez mikor készül el?

 –A támogatási szerződés aláírására várunk. Heteken belül szeretnénk nekiállni a munkának, és legkésőbb 2014 tavaszán átadni az új vagy felújított létesítményeket. Tehát egy egyéves időszakot ölel fel a munka. Ha belegondolunk, hogy az Árpád-kori templom állagmegóvásáról, a római katona sírjának a rendbetételéről, a díszburkolatos útnak a megépítéséről és az ehhez tartozó elemek létrehozásáról, a múzeumépület, rendezvénytér, a száraz Kneipp- taposó ösvény, játszótér, fűszerkert megépítéséről van szó –láthatjuk nem kis fába vágtuk a fejszét. S mindezt úgy kell megszerveznünk, hogy ne essen ki szezon a vállalkozóknak.

 Tehát akkor jövőre már meg is hirdetik a tematikus utat akár a rigaiak számára is? Ezt azért kérdezem, mert egy hónappal ezelőtt olvastam, hogy már Rigából is érkeznek közvetlen járatok Sármellékre.

 –Igen, így van. Illetve az, hogy a repülő Rigából jön, nem csak azt jelenti, hogy Lettországból jön a turista. Tehát átszálló állomásként működik a rigai reptér a mi szempontunkból és 32 skandináv, illetve balti várost fog össze. Valóban, a projektet jövőre már új attrakcióként hirdethetjük meg.

 Most, a téli hónapokban milyen Hévízen a turistaforgalom?  

–Az orosz piac megnyitásának köszönhetően nagyon sok orosz vendég található a városban. Németek is érkeztek hozzánk, ahogy egyéb más nyelvterületről is jöttek turisták. Sokkal jobban érzékelhető annak a munkának az eredménye, amit az elmúlt 1-2 évben végeztünk. Régebben a téli időszakban nem beszélhettünk szezonról, míg most élő, eleven, lüktet a város. Ennek az erős marketing-munkának, külkapcsolati munkának az eredményeként csak a gyógytavon 1,4 millió belépőt váltottak 2012-ben.

 Az mennyire erősíti a marketinget, hogy a világ legjobb 25 szállodája között egy hévízi is ott van?

 –Ez nagyon fontos, ráadásul azért, mert nem szakmai díjról van szó, hanem a vendéget kérdezték meg. És azt gondolom, hogy ez a döntő. Csak köszönet jár a szállodát üzemeltetőknek, úgy a tulajdonosoknak, mint a dolgozóknak.

 Reméljük, minél több ilyen díj lesz. Ugye nem csak Hévíz fejlesztéséről van szó, hanem az egész térségéről?

 Igen, így van. Szívesen ajánljuk ki a megfelelő szintű térségi programokat, attrakciókat. Ha csak a keszthelyi kastélyról és az abban található kulturális lehetőségekről beszélek, de ha Kis-Balatonról, a Balatonról beszélünk, úgyszintén. Ezt szolgálja tulajdonképpen és ezt tudja erősíteni a Hévíz-Balaton Airport repülőtér is. A cég és az üzemeltetés az önkormányzaté. Hosszú, nagy munkával, de gondolom látható, hogy az alatt az egy év alatt, amióta mi felvállaltuk, nagyon komoly fejlődésnek indult a repülőtér, és ma már Nyugat-Magyarország repteréről beszélhetünk. Mi most a repülőtérhez kapcsolódó marketingbe keressük mindig a partnereket. Nemcsak Hévízt kell reklámozni, hanem amit mondtam, Balatont és Nyugat-Magyarországot, hogy választási lehetőséget tudjunk kínálni a skandináv, az orosz, és a balti államokból ide utazó vendégeknek.