|
 2013.02.15.
Hiteltelen az, amit Mesterházi mondott
Az nem újdonság, hogy a Markó Béla vezette RMDSZ jó
kapcsolatokat ápolt az MSZP és az SZDSZ politikusaival
Sándor
Krisztinával, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökével
nemrég a szervezet kolozsvári központjában beszélgettem. A
fiatal politikus szerint arra számítanak szocialista berkeken
belül, hogy az RMDSZ a maga eszközével, infrastruktúrájával,
főként bejáratottságával, segíthet abban, hogy az MSZP-ét
megkedveljék Erdélyben. Sándor Krisztina ennek nem sok esélyét
látja, s reméli, hogy a józan ész győzedelmeskedik.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) miként fogadta
azt, hogy kolozsvári kihelyezett ülésén hagyta jóvá a
nemzetpolitikai programját annak az MSZP-nek az elnöksége, aki
annak idején a kettős állampolgárság ellen volt, ráadásul
román munkavállalókkal riogatta a magyarországiakat?
–Egyértelmű, hogy a szocialisták számára
Kolozsvár szimbolikus helyszín volt. Be kell vallani, nem volt
rossz ötlet, hogy itt szervezzenek kihelyezett ülést. Bocsánatot
jöttek kérni, s közben Szanyi Tibor minősíthetetlen szavakkal
illette azokat a tüntető fiatalokat, akik ott megpróbálták a
véleményüket kifejezni. Azt se felejtsük el, hogy Gyurcsány
Ferenc azt nyilatkozta, hogy végülis a trianoni békeszerződés
az igazságos szerződés volt. Az is ehhez a témához tartozik,
hogy a miskolci polgármestert nemrég azzal támadták
szocialista politikustársai, hogy erdélyieket helyez előtérbe
bizonyos önkormányzat intézmények élére történő kinevezésnél.
Ha én ezt az egészet együtt figyelem, akkor számomra teljesen
hiteltelen az, ami itt történt Kolozsváron, és amit Mesterházi
Attila mondott. Egyrészt vannak olyan politikai lépések,
amelyeket ,szerintem nem lehet megbocsátani – bármennyi idő
eltelhet. A bocsánatkérés elég jól volt időzítve. Jövőre
választanak Magyarországon, és azt is tudni kell, immár 150
ezer magyar állampolgár él Erdélyben, s ez a szám 2014-re meg
is duplázódhat. Tehát az egésznek rossz kampányíze van.
Kolozsváron az MSZP az RMDSZ-szel konzultált.
Elképzelhető, hogy a jövőben rendszeresen konzultálni
akarnak, hiszen közeleg a kampányidőszak…
–Elképzelhető. Az nem újdonság, hogy a Markó Béla
vezette RMDSZ korábban is jó kapcsolatokat ápolt az MSZP és az
SZDSZ politikusaival. Vissza lehet nézni, hogy a korábbi években
is meghívták egymást a rendezvényeikre. Tény, hogy azért a választási
években itthon többnyire tartózkodtak ezektől a kapcsolatoktól,
és nem hívták őket segítségül egyetlen egy kampányukhoz
sem. Tehát azért ez nem egy annyira nyíltan felvállalt barátság.
De léteztek ilyen kapcsolataik. A Magyar Ifjúsági Értekezlet
az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömöríti.
Ők a Fiatal Baloldallal ápoltak elég jó kapcsolatot az elmúlt
években. Nyilvánvaló, hogy az MSZP-sek úgymond azt a pártot
keresték meg, amelyik – mondhatni – elvitte a szavazók többségét.
De sajnos sem az RMDSZ sem az Erdélyi Magyar Néppárt együtt
nem tudta a magyarok többségét az urnákhoz szóltan.
Gyakorlatilag még mindig 800-900 ezer szavazóképes erdélyi
magyar él itt, és összesen a két párt kevesebb mint 400 ezer
szavazatot kapott. Ha innen nézzük, akkor gyakorlatilag az RMDSZ
sem mondhatja azt, hogy az erdélyi magyarok többségének a támogatását
élvezi. Biztos, hogy számítanak arra szocialista berkeken belül,
hogy az RMDSZ a maga eszközével, infrastruktúrájával, főként
bejáratottságával, segíthet abban, hogy az MSZP-ét megkedveljék
Erdélyben. Bár én ennek nem látom túl nagy esélyét. Elég
nagy port kavart ez a látogatás is, és remélem, hogy azért a
józan eszüket előveszik azok, akik a jövőben majd úgy döntenek,
hogy bekapcsolódnak a magyarországi választásokba.
Az EMNT mit tud tenni annak érdekében, hogy a józan ész
győzedelmeskedjen?
–Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az irodáin
keresztül a honosítási dossziék összeállításában nyújt
segítséget országszerte. Nagyjából töretlen a lendület, bár
nyáron mindig van egy kis visszaesés, de már ősztől
folyamatosan felkeresik azokat az erdélyi magyarokat, akik állampolgárságért
folyamodnak. Ez az egyik olyan munka, amit mindenképpen össze
szeretnénk kötni azzal is, hogy tájékoztassuk őket arról,
hogy részt vehetnek a választásokon. Erre egyébként
kidolgoztunk egy cselekvési tervet, ami arra vonatkozik, hogy a
regisztrációs folyamatról és a választásokról tájékoztassuk
őket. Hiszen nincs nálunk hagyománya a levélbeli szavazásnak.
Nagyon tudatos médiakampányra, tájékoztató kampányra van szükség,
hogy minél több erdélyi magyar vegyen részt a választásokon.
Egyébként én arra számítok, hogy ha már a honosításban is
az EMNT-t bízta meg a magyar kormány ennek a hálózatnak a
kialakításával, ami nagyban segíti a konzulátusok munkáját,
akkor valamilyen szinten az emberekben az is valahol rögzül,
hogy az EMNT-n keresztül kaptak segítséget, és a Fidesz
programja szerint kaphatták meg a magyar állampolgárságot.
Szinte mindent megtesz a balliberális oldal, hogy a Fideszt
összemossa a Jobbikkal. Nem kell-e attól tartani, hogy az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanácsot, vagy Néppártot össze akarják mosni
hangoskodó, kívülről irányított elemekkel?
– Attól nem tartok, hogy az erdélyi magyar közösség
bármilyen szélsőség felé nyitott volna. Itt is elég jól tájékozott
emberek élnek, olyanok, akik egyik vagy másik szélsőséget
elutasítják. Azt viszont nem tartom kizártnak, hogy provokátorokat
küldenek rendezvényeinkre.
Február elején került sor az autonómia évének a
meghirdetésére. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ebben milyen
munkát vállalt?
–Az Erdélyi Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László
hirdette meg 2013-at az autonómia évének. Egyrészt ezzel
utalva arra is, hogy 10 évvel ezelőtt a Láncos-templomban került
sor arra az egyházkerületi rendkívüli közgyűlésre – ő
akkor még a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke
volt –, amelyen elhatározták, hogy létrehozzák az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanácsot, azzal a céllal, hogy elsősorban az
autonómia kereteit teremtse meg Erdélyben különböző
szinteken, személyi elvű kulturális autonómia tekintetében.
Kidolgozzon és benyújtson Románia kormányához különböző
autonómia-tervezeteket. Az elmúlt 10 évre visszatekintve
gyakorlatilag s az EMNT majd a Székely Nemzeti Tanács létrejöttének
köszönhető, hogy az autonómia kérdésköre felszínen maradt.
Mert addig legtöbbször választási kampányokban került elő
az RMDSZ használatában. Bár nyilván a célt még messze nem értük
el, de gondolom, hogy egy jó utat járt be eleddig a két
szervezet, és most a Néppárt megszületésével egy újabb eszközünk
lett az autonómia küzdelemnek a folytatására. Be kell vallani,
hogy sokszor sikerrel osztották meg az EMNT-ét, és nyilván
ezzel szembe kell most is nézni. De úgy gondolom, hogy ha a 10
éves mérleget nézzük, akkor nem volt hiábavaló ez a munka,
és ezt folytatni kell.
Medveczky Attila
|
