vissza a főoldalra

 2013.02.15. 

Gyurcsány: Végighazudtuk az elmúlt másfél-két évet

Bajnai Gordon, a magyar polgárok felhatalmazása nélkül Brüsszelbe utazott. Senki nem kérte, senki nem hívta. Ment magától. Itthon pedig azt szeretné velünk elhitetni, hogy Magyarország érdekében lobbizott. Ám ismerjük őt, neki a magyarok érdeke soha nem számított. Azt is tudjuk róla, hogy abban a kormányban volt miniszter, amelyikről Gyurcsány állította, HAZUDTUNK REGGEL, ÉJJEL MEG ESTE.

A látszatra visszafogott, vékonydongájú, színtelen, súlytalan fickóról azt rebesgetik, hogy gátlástalan, erőszakos, nagyon is céltudatos, érzelem nélkül képes dönteni, csak az anyagi előny szerzésének lehetősége hozza tűzbe.

Édesapja, Bajnai György 1990-ig Baja egyik legbefolyásosabb embere volt. Az idősebb Bajnai, a rendszerváltás óta Bécsben él, a mama pedig állítólag a decsi szociális otthonszerű magánpanzió lakója. Felesége a hivatalos papírok szerint Izsák Andrea, két gyermekük van, állítólag a család utáni adókedvezmény miatt maradt hivatalosan házas, viszont a Wallisban megismert Hajdú Mónikával mutatkozik nyilvánosan, vele van egy közös gyermekük is, külföldre azonban a hölgyek nélkül utazgat Lehet, így a legkifizetődőbb. Vagy ki tudja.

A hazai adófizetést Cipruson elkerülők csapatának krémjét kétségtelenül Bajnai Gordon, Oszkó Péter és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke alkotta. Simor 100 százalékos tulajdonosa volt (?) egy ciprusi off-shore társaságnak, Oszkó pedig Simort követően vezette azt a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló céget, amely működése során folyamatosan ciprusi adóelkerülési technikákat alkalmazott. A Bajnai irányította Wallis-csoport – Deloitte-ügyfélként – szintén ciprusi off-shore-hálózattal bújt ki az itthoni adófizetés jelentős része alól.

Bajnai Gordon ma egy műtárgyakkal berendezett, XII. kerületi, 271 négyzetméteres, négyszobás, társasházi, 140 millió forintért vásárolt luxuslakásban él.

Állítása szerint az off-shore cégeknek már csak az apja a tulajdonosa

Azonban az egyik legnagyobb offshore-os, üzletet a Dataplexet az SZDSZ-es Kóka Jánossal az akkori gazdasági miniszterrel ütötték nyélbe. A Wallis- csoport 2005 novemberében átadta a Dataplex tulajdonjogát három ciprusi off-shore társaságnak. Majd 2006 áprilisában a szerverhotelt 5,2 milliárd forintért adták el a Magyar Telekom Zrt.-nek. Az üzlet hárommilliárdos nyereséggel zárult.

A ciprusi cégek közül az egyiknek Lepp Gyula, Kóka volt sógora a tulajdonosa. És Kóka családi ügyvédje, Forgó Zoltán képviseli. A harmadik ciprusi társaság, a Fleminghouse Ltd. Wallis-érdekeltségbe tartozik. Ezt az off-shore céget Cipruson igazgatóként személyesen Bajnai vezette, és Magyarországon is ő járt el a vállalkozás nevében az üzletkötéskor. A rendkívül szemet szúró ügy a rendőrség látókörébe került, és hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanújával nyomozást indítottak.

Bajnai hazugságairól szépen vezetett nyilvántartást hozott nekünk a minap a posta.

Ezt a listát lefordítjuk németre, angolra és franciára és elküldjük azoknak, akiknél Bajnai eddig megfordult, vagy ahova még készül, hogy tudják pontosan kivel is tárgyaltak, illetve, hogy kit készülnek fogadni.

1. Bajnai Gordon azt állítja: a Wallis vezetőjeként nem vett részt a csődbevitt Hajdú-Bét irányításában. Ezzel szemben a tény: A Hajdú-Bét Rt. többségi tulajdonosa 1999-től a Wallis Rt. lett, amelynek vezérigazgatója 2000-től kezdve Bajnai Gordon volt. Ő maga nyilatkozott: „a Wallis azért volt különösen vonzó, mert a döntéseket nagy önállósággal én magam hozhattam meg”.

2. Bajnai Gordon azt állítja: a Wallis az utolsó pillanatig próbálta menteni a Hajdú-Bétet. Ezzel szemben a tény: Egy 2003. decemberi jegyzőkönyv tanúsága szerint a végnapjait élő a Hajdú-Bét 300 millió forintot hitelezett a Wallisnak. Rendkívül furcsa, hogy egy csőd közelében lévő társaság adjon kölcsön gazdag tulajdonosának. Súlyosbító körülmény, hogy 2004 januárjában a Hajdú-Bétben lévő ingatlanokat eladták a Wallisnak, a bíróság szerint valós értékük harmadáért. Ez azt is jelenti, hogy ha Bajnai akarta volna, a Hajdú-Bét ki tudta volna fizetni a később öngyilkosságba menekült beszállítókat! A pénz fontosabb volt, mint az emberélet.

3. Bajnai Gordon azt állítja: összesen fél évig volt KISZ-es és nem volt a KISZ-ben semmilyen fizetett pozíciója. Ezzel szemben a tény: Bajnai Gordon 1982–86-ig a III. Béla Gimnázium KISZ-szervezetének sportfelelőse,  városi egyesületi elnöke volt, 1986-ban pedig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ-bizottságának is tagja lett, és a KISZ-vagyon felosztásakor feltűnően aktív lett. Az ifjúkommunisták utolsó kongresszusán – Gyurcsány Ferenccel és Schiffer Andrással közösen – a KISZ-vagyon „társadalmasítása” (értsd: privatizációja) mellett kardoskodott.

4. Bajnai Gordon azt állítja álno-

kul:  nem igaz, hogy a Creditum Bajnaiék családi vállalkozása lett volna. Ezzel szemben tény: Debreczeni József Az új miniszterelnök cí-

mű könyvének 90. oldalán az olvasható, hogy Bajnai Gordont az apja közbenjárására vették fel a céghez, aki tulajdonos is volt. Ennél a cégnél Gyurcsány Ferenccel is együtt dolgozott. A Creditummal kapcsolatban külön figyelmet érdemel a Péterfy Sándor utcai kórház rendelőintézet-privatizációjának története. Lapértesülések szerint a kórház a rendszerváltás idején felhatalmazta a Creditumot, hogy bizományosként értékesítse  Madách téri rendelőintézetét. Az adásvételi szerződést 1990 februárjában kötötték meg, ezután a kórház 42,5 millió forint bizományosi díjat utalt át a Creditum számlájára. A szerződést a főváros nem hagyta jóvá, így a kórház az átutalt pénz visszafizetését kérte a cégtől, a kft. azonban nem fizetett. A kórház 1997-ben kezdeményezte a Creditum felszámolását. Az 1998-ban kelt, a cég megszüntetéséről szóló bírósági végzés megállapítja: 1995-ben, az első fokú elmarasztaló ítélet után a Creditum tulajdonosa eladta a céget egy magánszemélynek. 1996 decemberében a cég továbbvándorolt, és két iraki állampolgár, Seryan J. Faraj és Magid Ali Khdir birtokába került. A Creditum végleg eltűnt, kamataival együtt mintegy 200 millió forintos adósságot hagyva hátra.

5. Bajnai Gordon azt állítja: szerinte hazugság, hogy édesapja csődbe vitt egy bútorgyárat. Ezzel szemben tény: Bajnai Györgynek legalább kilenc cégben volt pozíciója a rendszerváltás idején Ezekből nyolc felszámolással vagy végelszámolással szűnt meg. Ilyen a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet (BLÉVISZ), a Möbeltrade Külkereskedelmi Kft., a Baja Design Termelési és Kereskedelmi Kft., az Agromercat Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság, a Földművelő Mezőgazdasági, Termelő és Kereskedelmi Betéti Társaság, az International Food Részvénytársaság, a Pekár ‘96 Malomipari Kft. és a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. is. Bajnai György elnöke volt a BLÉVISZ-nek, melynek több megyei bútorgyárban is volt érdekeltsége. A rendszerváltás után ezeket kivétel nélkül felszámolták.

6. Bajnai Gordon azt állítja: az uniós pénzek lehívásában, felhasználásában Magyarország a régió legsikeresebb államai közé tartozott az ő idejében. Ezzel szemben tény, hogy 2006 és 2008 között a 2013-ig lehívható uniós támogatások alig 1 százaléka érkezett Magyarországra. Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint 2007 és 2010 között minden ötödik uniós fejlesztést sikerült időben lezárni, és csak minden hatodik beruházás szolgálta közvetlenül a foglalkoztatottság bővítését, ami a terv eredeti célja volt. Tizenkettőből mindössze egyetlen (!) fejlesztésnél érvényesült a jó gyakorlat, vagyis a tervezett idő- és pénzkeret tartása. Minden harmadik beruházásnál súlyos szabálytalanságok merültek fel. Az sem számított ritkaságnak, hogy a pályázati nyerteseknek három-négy évet kellett várni a szerződésükre. Bajnai Gordon maga is elismerte az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer kudarcát. Egy ülésen arról beszélt, hogy a kifizetési késedelmekről „mindenkinek vannak horrortörténetei”. A fentiek ellenére Bajnai Gordon az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer kialakításáért több mint 1 millió forint jutalmat kapott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől.

7. Bajnai Gordon azt állítja: nem szavazott a kettős állampolgárság ellen. Ezzel szemben tény: Bajnai tudatosan nem vett részt, a népszavazáson, szabotálta, azaz nem akarta, hogy az eredményes legyen. Mindezt félrevezető a kettős állampolgárság csöndes pártolásaként feltüntetni, valójában Bajnai Gordon nem akarta, hogy a külhoni magyarok esélyt kapjanak magyar állampolgárságuk visszaszerzésére.

8. Bajnai Gordon azt állítja: kormányzása alatt megállt az államadósság növekedése. Ezzel szemben tény: Az Eurostat adatai szerint 2008 végén 73 százalék, 2009. év végén pedig 79,8 százalék volt a GDP-arányos államadósság aránya. 2010-re 81,8 százalékra emelkedett az érték.

9. Bajnai Gordon azt állítja: visszautasítja, hogy amerikai pénzből amerikai érdekeket képviselne szervezete és politikai mozgalma. Ezzel szemben tény, hogy Bajnai jobbkeze, Szigetvári Viktor maga vallotta be: több tízmillió forintos támogatást kapnak az amerikai Center for American Progress nevű szervezettől. A Blikk nemrégiben azt írta, hogy Bajnainak saját zsebből kell kampányolnia. Ezek szerint az amerikaiaktól kapott milliókat mára elköltötték.