vissza a főoldalra

 2013.02.15. 

Minden eszközt készek vagyunk mozgósítani a családok terheinek további mérséklése érdekében

A leghangosabb propagandánál is meggyőzőbben szól majd az első, csökkentett árak alapján kiállított számla

Dr. Fónagy János a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára, a rezsidíj-csökkentés érvényesítését vizsgáló kormánybizottság vezetője szerint még a leghangosabban ágáló ellenérdekeltek sem vitatták, hogy a magyar családoknak vásárlóerejükhöz mérten Európában a legmagasabbak közé tartozó közműdíjakat kellett megfizetniük. A kormánynak ezért muszáj volt közbeavatkoznia.

 Mi a feladata a rezsidíj-csökkentés érvényesítését vizsgáló kormánybizottság vezetőjeként?

 –A kormánybizottság azért jött létre, hogy előkészítse és végigvigye a rezsiköltségek csökkentését megalapozó, elsősorban jogalkotási intézkedéseket. Én ezt a munkát koordinálom az egyébként miniszterekből álló testület vezetőjeként. Fontos küldetésünk, hogy ellenőrizzük, minden háztartás valóban tíz százalékkal kevesebbet fizet-e az idén felhasznált energiáért. A beérkező jelzések alapján igyekszünk az egész rendszert a fogyasztói elvárásokhoz igazítani. A társadalmi igények becsatornázásában nagy segítségünkre van a Németh Szilárd - vezette kormánypárti munkacsoport. Az állampolgári észrevételekből a mi közreműködésünkkel lesz szabályozás. Nagyon sok panasz volt például a bonyolult számlaképre. Ezt is megoldottuk: a szolgáltatók mostantól sokkal áttekinthetőbb formában csak az elfogyasztott energiamennyiséget, az egységárat és a fizetendő összeget jelzik az első oldalon. A részletekre kíváncsiak a számla hátoldalán megtalálják a megszokott tételes elszámolást is.

 A példanélküli 10%-os rezsicsökkentésnek úgy látszik, nem örül mindenki. Az ellenzék egyrészt kampányfogásról, alamizsnáról beszél, illetve arról, hogy a kormány egyes vélemények szerint a folyamatos árcsökkentéssel el akarja lehetetleníteni a szolgáltatókat azért, hogy olcsón visszavásárolhassa azokat. Tehát államosításra törekednek. Mi erről államtitkár úr véleménye?

 – Alapvetően kedvező visszajelzésekkel találkozom. Kevesen veszik zokon, hogy az idei év elején hosszú évtizedek óta nem a menetrendszerű áremelés, hanem az energiaköltségek minden háztartásban érezhető csökkentése következett be. Még a hivatalból, pártpolitikai alapon vagy más megrendelésre morgók is kényszeredetten tiltakoznak, ingatag lábakon álló érvekkel próbálkoznak. A szolgáltatók nyilván nem örülnek annak, hogy kevesebb nyereséget tehetnek zsebre. Azt azonban még a leghangosabban ágáló ellenérdekeltek sem vitatták, hogy a magyar családoknak vásárlóerejükhöz mérten Európában a legmagasabbak közé tartozó közműdíjakat kellett megfizetniük. A kormánynak ezért muszáj volt közbeavatkoznia. Megengedhetetlennek tartom magam is, hogy egy magára maradt nyugdíjas összes kiadásai felét lakása – vagy ami talán még jellemzőbb: egyetlen szobája – fűtésére, bevilágítására, vízmelegítésre kényszerül fordítani. A rezsicsökkentésről a magyar háztartások terheinek mérséklése érdekében döntött a kabinet.

 Nem volt tehát cél az érintett cégek sarokba szorítása…

 –Ha így lett volna, be kellene ismernünk, hogy kudarcot vallottunk, a szolgáltatók ugyanis elbírják a rezsicsökkentés hatásait. Abból persze eddig sem csináltunk titkot, hogy az energiacégek korábbi privatizálását Magyarország stratégiai érdekeivel ellentétesnek tartjuk. Ha lehetőségünk van rá, teszünk is a kialakult, egyértelműen előnytelen helyzet megváltoztatása érdekében, így volt ez a MOL részvénycsomag visszavásárlásakor is. A rezsicsökkentés azonban nem a szolgáltatók ellen irányult. Elsődleges célja a korábban indokolatlanul gyors ütemben növekedő, majd a kormányváltás óta életben lévő befagyasztásuk ellenére is nehezen kigazdálkodható energiaköltségek visszaszorítása volt.

 Milyen haszonnal járna, ha a közműszektorban nagyobb méretű lenne a közösségi tulajdon?

 –Az állami cégek magánkézbe adásából származó bevételeket a szocialista kormányok többnyire már az értékesítés évében felélték, az aktuális költségvetésből hiányzó összegek kipótlására használták. Az elkótyavetyélt vállalatok ráadásul az új tulajdonosnál sem működtek jobban, hatékonyabban, a legfájóbb példa a Malév esete. Az állam persze szabályozóként meghatározó tényező lehet bármelyik ágazatban, de tulajdonosként nagyobb mozgástere van a közérdek érvényesítésében. A stratégiai iparágakban a kezdetektől bevallottan az állami szerepvállalás erősítésére törekedtünk, e szektorok egyik legfontosabbika az energetika. A víziközműpiac átláthatóbbá válásában, letisztulásában az új ágazati törvény jelent fontos előrelépést, a korábbi 400 társaság helyett akár tizedannyi is képes lehet hatékonyabban ellátni ugyanazokat a feladatokat.

 Tény, és való, az energiaszolgáltatók monopolhelyzetben vannak, ha például én az ELMŰ-vel elégedetlen vagyok, akkor nem válthatok úgy, mint egy kábeltévé szolgáltató esetében. Ezen nem lenne jó változtatni?

 –Az infrastruktúrát tekintve természetes és szükségszerű a területi monopóliumok működtetése, egy házhoz vagy háztömbhöz több párhuzamos vezetéket kiépíteni és fenntartani ésszerűtlen és gazdaságtalan lenne. A kereskedőváltás lehetőségével azonban a hatályos jogszabályi előírások alapján is minden felhasználó élhet. Az egyetemes szolgáltatásban fogyasztó bármikor kiléphet a szabad piacra, hogy a továbbiakban egy másik kereskedőtől vásárolja a villamos energiát. A felhasználók a szabad piacon bármikor kereskedőt válthatnak, az erre jogosultak a szabad piacról visszatérhetnek az egyetemes szolgáltatásba. A kereskedőváltás térítésmentes, a felhasználó megbízhatja az új kereskedőt, hogy a váltás során helyette az járjon el.

 Egy közvélemény-kutatás szerint az MSZP szavazói örülnek a legkevésbé a rezsicsökkentésnek. Ez azt mutatja, ott erős a propaganda. Mit gondol, nem kéne a kormányzatnak jobban hirdetni azt, hogy milyen jelentős eredmény értek el?

 –A hivatkozott kutatás szerint a megkérdezettek 95 százaléka hallott a rezsicsökkentésről, 84 százalékuk pedig egyetért vele. Az MSZP szimpatizánsainak közel háromnegyede is támogatja az intézkedést. Gyanítom, hogy az ellenzők sem a lépés tartalmát, hanem inkább azt kifogásolják, hogy fideszes kormány vezette be. A leghangosabb propagandánál is meggyőzőbben szól majd az első, csökkentett árak alapján kiállított számla.

 A kormány továbbra is kiemelt feladatnak tekinti, hogy tovább dolgozzon a családok rezsiköltségeinek mérséklésén. Várható tehát idén további rezsicsökkentés?

 –A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már dolgozik a rezsicsökkentés következő lépésén. Elsősorban a víz- és csatornadíjak mérséklésének lehetőségét vizsgáljuk, de áttekintjük a háztartások kéményseprési és szemétszállítási költségeit is. Várhatóan áprilisban tesszük le részletes javaslatainkat a kormány elé. Minden eszközt készek vagyunk mozgósítani a családok terheinek további mérséklése érdekében.

Medveczky Attila