|
 2013.02.22.
A
Tolna megyei koncepció
célja a kutatás, a turizmus és a feldolgozóipar fejlesztése
Az éhségmenet nem más, mint MSZP-s kampány esemény, ami
szocialisták hisztériakeltésének része
Megállapodást kötött
Tolna megye 2014-2020 közötti területfejlesztési koncepciójáról
a Tolna megyei önkormányzat, valamint a Tolna Megyei
Kereskedelmi és Iparkamara (TMKIK) február 5-én Szekszárdon.
Milyen megállapodásokat kötöttek, felméréseket végeztek
Tolna megye területfejlesztési koncepciója elkészítése érdekében?-
kérdezem Dr.
Puskás Imrét, a Tolna megyei közgyűlés elnökét, országgyűlési
képviselőt.
–2012. január 1-jétől a megyei önkormányzatok
már nem intézményfenntartók, hanem elsősorban a területfejlesztés
középszintjének a letéteményesei. Ez azt jelenti, hogy különösen
a 2014-2020 közötti új európai uniós költségvetési
ciklusra készülnek már fel a megyék. Mert abban az időszakban
komoly szerep hárul majd a megyei önkormányzatokra. Ennek a
felkészülésnek komoly állomása egyrészről annak a
helyzetfelmérésnek az elkészítése, amely már megtörtént
2012 végére. Ennek pontosan az volt a célja, hogy az önkormányzat
egy olyan helyzetbe kerüljön, hogy viszonylag kimerítő és
pontos képe legyen arról, hogy milyen állapotban van a megye.
Megvizsgáltuk a gazdasági helyzetet, a munkanélküliségi és
demográfiai mutatókat, az önkormányzatok fejlesztési állapotait.
Tehát nagyon alapos és sokrétű ismeretre tettünk ezáltal
szert. Erre épülve készítjük el a megye területfejlesztési
koncepcióját. Biztosak vagyunk benne, hogy csak akkor tudjuk
meghatározni az igazán jó irányokat, s azt, hogy milyen területekre
fordítsuk majd a remélt európai uniós forrásokat, ha minél
szélesebb partneri körrel működünk együtt a célok meghatározása
érdekében. Ennek az egyik fontos fejezete, hogy természetesen
együttműködünk a kereskedelmi és iparkamarával, hiszen ők a
legtöbb ismerettel rendelkeznek a gazdasági élet szereplőinek
várakozásairól. De ezen túlmenően együttműködő
partnereink között vannak az önkormányzatok, a civil szférának
a fontos, kiemelkedő szereplői. Nagyon széles merítésből
szeretnénk a partnereket választani, és örülök neki, hogy általában
erre a meghívásra pozitívan is válaszoltak, és talán közel
kétszáz együttműködési megállapodást kötöttünk illetve
kötünk. Ez nemcsak egy szimbolikus jelentőségű dolog, hanem
valóban konkrét együttműködést feltételez. Ez többek között
abban is megnyilvánult, hogy már több olyan tematikus fórumot
rendeztünk, amely ennek a koncepciónak a vázát mutatta be, és
az irányokat próbálta felvázolni.
Meddig kell elkészíteni a koncepciót?
–A koncepció társadalmi vitáját márciusban el
kell kezdeni. A koncepció munkaanyagát közgyűlésnek még
februárban el kell fogadnia, és április végére kell
elfogadnia a különböző vitákat követően Tolna megye területfejlesztési
koncepcióját.
A megyében üzemel a paksi atomerőmű. Gondolom ennek a bővítésétől
is sokat várnak területfejlesztési és gazdasági szinten.
– Természetesen, hiszen a paksi atomerőmű jelenleg
is kiemelkedő szerepet játszik a megye gazdaságában. Valószínűleg
ennek is köszönhető, hogy Tolna megye számos mutatóban az első
8-9 közt szerepel.Mert egyébként számos mutatóra nem lehetnénk
büszkék, például a megyének az ipari teljesítményére. De a
paksi atomerőmű nagyon komoly húzóágazat, és nagyon sok
embernek, több ezer családnak ad komoly egzisztenciális lehetőséget.
Mindemellett az atomerőmű nagyon komoly fejlesztési lehetőségeket
nyújthat. Az erőmű bővítésével egyrészt megnő a
munkahelyek száma, és több vállalkozás kerül pozitív
helyzetbe.
Akkor Önök most ún. megye menedzser feladatot látnak
el. Ezen a téren az oktatási intézményekkel is együttműködnek?
Mert ugye nem mindegy, milyen képzések, mennyire piacképes képzések
zajlanak.
–Teljes mértékben. Meggyőződésem szerint az oktatás
a jövő szempontjából az egyik, vagy talán legfontosabb
szegmens. A megyei önkormányzat ameddig intézményfenntartó
volt, addig is így gondolkodott erről. Ennek megfelelően
hoztuk létre azt az integrált szakképző intézményünket,
amely éppen azt a célt szolgálta, hogy lehetőleg az adott
keretek között és fejlesztési lehetőségeket felhasználva
egyrészt infrastruktúrájában lehessen fejleszteni a megye
szakképzését, másrészt pedig az átgondolt és összefésült
rendszer által a képzésnek a struktúráját is át lehet alakítani.
Ezen az úton, mint most már területfejlesztéssel foglalkozó
és ebben elhivatott önkormányzat, kiemelt jelentőséget
tulajdonítunk a szakképzésnek. Célunk, hogy a megyében olyan
színvonalú szakképzés legyen, ahonnan a fiatalok felkészült
tudással érkeznek, másrészt pedig hogy lehetőleg minél több
diák érezze úgy, hogy a szakmaszerzés a boldogulásnak a
lehetséges útja. Tehát ne a maradékelv alapján működjön a
szakképzés, hanem alapvetően minőségi meggondolás alapján.
Ebben partnerek leszünk. És ezért is működünk együtt
ezekkel az intézményekkel is. Emellett az is lényeges, hogy
Tolna megyében legyen hosszútávon is felsőoktatási intézmény,
mert egyrészt a megye megtartóerejét ez növeli, másrészt
pedig nyilvánvalóan a helyben létező felsőoktatási intézmény
azért költséghatékony a családok számára is.
A sajtó a különböző éhségmenetektől harsog, és ha jól
tudom, múlt héten, febr. 5-én, 6-án, Szekszárd, Paks térségeibe
ért az éhségmenet, aztán onnan tovább indult. Harangozó Tamás
MSZP-s képviselő elmondta, hogy itt milyen hatalmas hátrányos
megkülönböztetések vannak a munkaerőpiacon. Mi erről a véleménye?
–Egyértelmű, hogy maga az éhségmenet egy MSZP-s kampány
esemény. Nyilván azt a fajta érzést próbálja a társadalomban
elültetni, hogy a rossz gazdasági helyzet miatt a lakosság nagy
része éhezik. Ez a szocialisták hisztériakeltésének nyilvánvalóan
a része, és politikai előnyöket kívánnak ebből
kamatoztatni. Vannak emberek, családok, akik nagyon szerény körülmények
között élnek. Természetesen, ahogy ezt sokszor elmondtuk, és
ennek megfelelően cselekszünk is, arra törekszünk, hogy
mindenki, aki dolgozni akar, az dolgozhasson, és ebből a munkából
önmaga és a családja életét tudja biztosítani. Ezért ez a
kormány jóval többet tesz, mint elődei tettek a két kormányzati
ciklusban.
Medveczky Attila
|
