vissza a főoldalra

 2013.02.22. 

Magyarországnak kötelessége védelmünkben nemzetközi fórumokon is fellépni

Nincsen olyan román politikai erő, amelyik Romániát beárulná a nemzetközi fórumokon

Románia miniszterelnöke többször kijelentette, helytelennek tartja, hogy Magyarország nyíltan támogatja a székelység autonómiatörekvéseit és a székely zászló használatát; Titus Corlatean külügyminiszter „megbízatása keretei közé” utasította Füzes Oszkár nagykövetet; a székelyföldi román szervezetek az etnikai alapon szervezett pártok azonnali betiltását követelik.

 Kelemen Hunor szövetségi elnök azt fejtegette, nem használnak a magyarságnak a Németh Zsoltéhoz hasonló kijelentések, a székely zászló ügyét pedig nem a magyarországi politikusok fogják megoldani. Mi erről a véleménye Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének?

 –A székely zászló kitűzése olyan természetes joga a székely közösségnek, ami hozzátartozik önazonosságunkhoz, míg az autonómiatörekvés olyan európai, jogszerű követelés, ami mögött ott áll az egész székely közösség. Ahol demokrácia van, ott a közösség akaratát illik figyelembe venni. Azt, hogy a román kormány tisztségviselői mit mondanak, azért nem meglepő, mert Romániában hagyománya van annak, hogyha baloldali kormány alakul, akkor a nemzetiségi uszítás, a nemzetiségi feszültségek keltése előtérbe kerül. Gondolok arra, hogy a rendszerváltás előtti falurombolási terv, a kondukátor közismert magyarellenessége, 1990 után átöröklődött a kriptokommunisták oldalára. Annak idején Iliescu pártja volt a felelős azért, ami Marosvásárhelyen történt 1990. márciusában. Elhíresültek voltak arról, hogy uszítanak, és a kormányzásra való alkalmatlanságukat ezzel leplezik el. Ez egy igazi baloldali-szocialista módszer. Azt pedig természetesnek tartom, hogy a székely autonómiatörekvéseket támogatja a magyar kormány. Természetesnek tartja mindenki, egész Európa azt, hogy az osztrák külügyminiszter bejelentette: Dél-Tirol autonómiáját Olaszországnak bővítenie kell. Éppen ilyen természetes, hogy a magyar külügyminisztérium az itt élő székely közösség autonómiakövetelését támogatja. Ez tehát nem ördögtől való, hanem bevett gyakorlat egész Európában. Ezen kívül a magyar kormánynak alkotmányos kötelezettsége is ezt megtenni. A belügyekbe való beavatkozásnak pedig a Ceausescu-féle doktrínáját a 21. században „felmelegíteni” eléggé abszurd. Mi egy nemzet vagyunk, még akkor is, ha a történelem úgy hozta, hogy Magyarország határain kívül élünk, s minden, ami nemzeti ügy, az az egész nemzet ügye. Tehát természetes, jogos, és a Székely Nemzeti Tanács el is várja azt, hogy Magyarország támogassa az itteni autonómia törekvéseket. Ha a racionalitás vezetné a román kormányt, akkor belátnák, hogy Magyarországnak láthatónak kell lennie ebben a kérdésben, mert ha nem foglal állást, akkor kiszámíthatatlan tényező. Ezért is illik bele az európai gyakorlatba, hogy ilyen esetben megszólaljon az adott közösség anyaországa. Mindez az átláthatóság, a stabilitás és a bizalom alapja. Sajnos nem is lehet racionalitást elvárni olyanoktól, akik a rendszerváltás előtti hagyományokhoz nyúlnak vissza. Rátérve az RMDSZ elnökének megnyilatkozására: február 7-én találkoztam Kelemen Hunorral, körülbelül másfél órát beszélgettünk, s aminek a konklúziója, hogy nem minden kérdésben értünk egyet, ilyen a jelenlegi probléma is. Én úgy gondolom, hogy Magyarországnak kötelessége a mi védelmünkben nemzetközi fórumokon is fellépni, és közösségünk törekvését támogatni.

 2013 az autonómia éve. Románia húsz év alatt sem teljesítette az Európa Tanácsba történt felvételekor tett kötelezettségvállalásait, és az 1201/1993 számú ajánlás gyakorlatba ültetéséről még a párbeszédet is elutasítja. Mit tudnak tenni önök, hogy erre felhívják a brüsszeli illetékesek figyelmét?

 –Ez az ajánlás az Emberi Jogok Európai Egyezménye a kisebbségi jogokra vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyvvel kapcsolatban. A mi kötelességünk pedig, hogy tájékoztassuk az Európa Tanácsot, kiemelten Thorbjorn Jagland urat a romániai állapotokról. Arról, hogy Románia húsz év alatt sem teljesítette az Európa Tanácsba történt felvételekor tett kötelezettségvállalásait. A Székely Nemzeti Tanács törvénykezdeményezését Székelyföld autonómiájára vonatkozóan Románia szenátusa elutasította. A döntés egyik dokumentuma a parlament Törvényhozási Tanácsának negatív véleményezése, amely az elutasítás mellett, – meglepő módon – éppen az autonómiához való jogot megfogalmazó 1201-es ajánlásra hivatkozik. Minderről beszéltem Szatmárnémetiben, február 2-án, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület bővített közgyűlésének tíz éves évfordulóján. Számítunk a magyar delegáció segítségére is, ők eddig is sokat tettek az Európa Tanácsban ügyeinkért, s ezért Gábor Áron-díjjal tüntettük ki az ET parlamenti közgyűlésének magyar delegációját. Közben a mi képviseletünkben is történt változás, s már nem Frunda György képvisel bennünket, hiszen ő nem került be a parlamentbe. Bízom, hogy az ügyünket következetesebben képviselő politikus kerül az ET-be.

 Aki szintén RMDSZ-es lesz. A szövetségnek viszont más az elképzelése az autonómiáról.

 –Téved, aki homogén tömbként képzeli el az RMDSZ-t. Nagyon sokféle habitusú, elkötelezettségű emberek politizálnak a szövetségben. Uzon polgármestere büntetőjogi fenyegetésnek van kitéve, és úgy vállalja a székely zászlót. Derék, becsületes székely ember, aki RMDSZ-színekben lett polgármester. A Székely Nemzeti Tanács egyik alelnöke pedig a csíkszeredai RMDSZ oszlopos tagja. Tehát van esély arra, hogy olyan ember kerüljön az ET-be, akivel lehet tárgyalni az autonómia képviseletéről.

 Ha teszem fel, Magyarország mulasztott volna, vagy nem teljesített volna ilyen kötelezettségvállalást, akkor bizonyára megérkezett volna Cohn-Bendit és csapata, és kioktatta volna a miniszterelnököt. Romániával szemben miért elnézőbbek?

 –Romániában nincsen olyan román politikai erő, amelyik Romániát beárulja, denunciálja a nemzetközi fórumokon. Magyarországon viszont van. Cohn-Benditék nem ám a saját „okosságuktól” szólaltak meg, hanem egy Magyarországról jött bíztatás következtében. Ilyen viszont Romániában, vagy Szlovákiában nem létezik.

 A közigazgatási reform ürügyén, Székelyföldet egy román többségű régióba tagolnák be, amelyen belül a székely-magyar közösség részaránya mindössze 29%. Mindez milyen következményekkel járna?

 –Romániának be kell tartania nemzetközi kötelezettségvállalásait. Azok megszegése nélkül egy ilyen közigazgatási átalakítás nem lehetséges. Nemrég hangzott el az ET főtitkára szájából, hogy a „kisebbségi keretegyezményt be fogjuk tartatni.” Annak idején a közigazgatási reform előkészítésére Basescu államelnök szakértő bizottságot nevezett ki. Ennek az élén a bukaresti jogi egyetem alkotmányjog tanára Ioan Stanomir professzor állt. És ez a bizottság megállapította, hogy a közigazgatási térkép átrajzolásának legkényesebb része a nemzetiségi kérdés. Szerintük Romániának egy sor nemzetközi kötelezettséget tiszteletben kell tartani, így a kisebbségi keretegyezményt is. Tehát a román politikai osztály pontosan tudja a kötelezettségét, s a mi feladatunk erre felhívni a figyelmet, s arra is, nem egyezünk bele olyan közigazgatási felosztásba, ami a székelység érdekeit sérti. Éppen ezért hirdettük meg a március 10-ére, Marosvásárhelyre azt a tüntetést, amihez csatlakozott a Néppárt és az MPP is.