vissza a főoldalra

 2013.01.01. 

Románia: új gyarmati kormány

Véget ért a romániai politikai válság. Traian Basescu elnök fő politikai ellenfelét, a román szocdemek vezetőjét, Victor Pontát nevezte ki miniszterelnöknek. Az új kormány megkapta a parlament támogatását és munkához látott. Úgy tűnt, hogy a társadalom megkönnyebbüléssel lélegezhet fel és megkezdheti az előkészületeket az újévi ünnepekhez. Azonban a román sajtót olvasva nem nehéz észrevenni, hogy a társadalom csalódott.

Az elnök hívei megsértődtek és sajnálják, hogy az államfő kénytelen megtűrni, hogy fő ellenfele lesz a miniszterelnök. Az új kormányfő pedig máris kiábrándította az elnök ellenfeleit, akik most „megalkuvással”, erélytelenséggel, sőt, a választópolgárok érdekei elárulásával vádolják Pontát.

Arra számítottak, hogy a parlamenti választásokon a szavazatok több mint 60%-t megkapó Szociálliberális Unió revánsot vesz. Azok után, hogy Washington és Brüsszel elérte, hogy Bukarest érvénytelennek nyilvánítsa a Traian Basescu iránti bizalmatlanság ügyében rendezett népszavazás eredményét, az ellenzék hívei a nemzeti méltóság képe helyreállítását követelték. A Szociálliberális Unióra ugyanazok a választópolgárok voksoltak, akik nyáron Basescu lemondatása mellett szavaztak. Szerintük a Szociálliberális Unió győzelmével állhatnak legjobban bosszút az elnökön azért, hogy a referendumon külső diktátum hatására érvénytelenítették voksukat.

 A legnagyobb várakozások azzal voltak kapcsolatosak, hogy az elnök hajlandó lesz-e miniszterelnökké kinevezni az ellenzék vezérét. A választásokat megnyerő unió szempontjából a román alkotmány erre kötelezi az államfőt, az elnök hívei azonban másképpen értelmezik az alaptörvényt. Az ellenzék megígérte, hogy újból bizalmatlansági eljárást indít az elnökkel szemben, ha az nem ismeri el vereségét és nem nevezi ki kormányfővé az ellenzék vezetőjét. Úgy tűnt, hogy Basescu kénytelen kapitulálni, de a Nyugat itt újból közbelépett.

 Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Mark H. Gitenstein informális látogatást tett az ellenzéki vezetőnél. A megbeszélések témaköre titkos volt, ám a látogatás eredményei azonnal észrevehetők lettek: a találkozó másnapján a választások nyertese, a Szociálliberális Unió vezetői beleegyezésüket adták egy informális találkozóra az államfővel. A megbeszéléseket rendkívül szigorú titoktartás mellett, éjjel, az elnöki palotában rendezték meg.

 A találkozón az elnök és a jövőbeli miniszterelnök egy bizonyos „társbérleti megállapodást” írt alá, amely komolyan korlátozza a kormány és a miniszterelnök hatáskörét, Traian Basescu pedig garanciákat kap arra vonatkozólag, hogy fennmarad az a politikai rendszer, amelyet két elnöki ciklusa során alakított ki. Victor Ponta tulajdonképpen lemondott arról, hogy befolyást gyakorolhasson az ország külpolitikájára, hogy megreformálhassa az igazságszolgáltatási rendszert és az erőstruktúrákat, valamint arról, hogy bármilyen formában bírálhassa az elnököt. Hihetetlen, hogy a szavazatok több mint 60%-t birtokló unió vezetője önként megköthette volna saját és kormánytársai kezét efféle ígéretekkel. Az ún. társbérleti megállapodás inkább nevezhető kapitulálásnak, amelyet a Nyugat nyomása alatt írtak alá. A Szociálliberális Unióval rokonszenvező újságírók hibának minősítették Ponta döntését, a közösségi hálózatokban pedig a választópolgárok „árulási megállapodásnak” nevezték az aláírt dokumentumot.

 A politikai válság formális lezárása ellenére a 2012. esztendőt bizonyára olyan évként tartják majd számon Románia történetében, amelyben az egyik gyarmati kormányzatot egy másik váltotta fel. Az amerikai diplomácia sikerei ellenére ez a személycsere nem nevezhető szerencsésnek. A Nyugatnak a belpolitikába való durva beavatkozása és a népszerűtlen államfőnek nyújtott támogatás miatt a választópolgárok számottevő része erős Nyugat-ellenességet érez, az érzések politikai területen való megtestesülése pedig csak idő kérdése.