| 
               2013.01.02. Megjelent a Magyar Fórum XXV. évfolyamának
              1. száma!
              
               A
              tartalomból:
              
               IN MEMORIAM CSURKA ISTVÁN
              
               Csurka István: A végső cél: pusztítsd el
              a hazafiságot, öld meg az ország iránt érzett szeretetet,
              demoralizáld az embereket! (2.oldal)
              
               Soros György
              bejövetele
              
               1990
              januárjában Németh Miklós – nyilván nyomásra és ráutaltságában
              összehív egy értekezletet, amelyen kormánya illetékes tagjain
              kívül, valamint a Nemzeti Bank vezetőin kívül a jövendő
              kormány képviseletében Antall József is részt vesz. Tulajdonképpen
              ő ott akkor a főszereplő. Megegyeznek és aláírják, hogy akármilyen
              kormány alakul is a már kitűzött választások után mindenképpen
              betartja és aláveti magát az IMF szabályzatainak. A törlesztési
              kötelezettségnek eleget tesz. Az IMF-et csak ez érdekli. Vagyis
              minden marad a régiben, az ország nem folytathat önálló
              politikát, és nem kérhet fizetési halasztást, esetleg elengedést.
              Antall erről néhány szóban beszámolt az elnökségnek és az
              értekezletről rövid közlemény jelent meg a sajtóban. De aztán
              senki nem beszélt róla. Messzeható jelentőségét nem közölték
              a társadalommal, annál inkább, hogy én a Kun Bélák visszatértétől
              tartok. Érdemben és sajnos két éves késéssel csak én tárgyaltam
              meg ezt a kérdést a „náci alapvetésben”. Voltaképpen ez
              az IMF általi gúzsbakötés, ennek a puszta felemlítése volt a
              „náci alapvetés”? Lehet. Nagyon is lehet.
              
               
               Célunk, hogy a szlovák kormány vizsgálja felül a
              Benes-dekrétumokat
              
               A cseh és a szlovák kormány politikai
              haszonszerzés céljából képviseli ezt az elutasító álláspontot
              (4.oldal)
              
               Dr.
              Bagó Zoltán fideszes európai
              parlamenti képviselő üdvözli, hogy a magyar Országgyűlés
              elsöprő támogatással a magyarországi németek elhurcolásának
              emléknapjává nyilvánította január 19-ét. 1946-ban ugyanis
              ezen a napon indult el az első vagon Budaörsről, s ezzel kezdetét
              vette a második világháborúban győztes hatalmak döntésének
              megfelelően a magyarországi németek kitelepítése.
              
               
               A kormány a fogyasztók oldalán áll
              
               Úgy csinált az MSZP, mintha semmi köze nem
              lenne a mára kialakult helyzethez
              (4.oldal)
              
               November
              29-én fogyasztóvédelemmel, a közműszolgáltatásokkal
              kapcsolatban tartottak vitanapot a parlamentben. A 2010-es kormányváltást
              követően szemléletváltás volt a fogyasztóvédelem területén,
              a kormány célkitűzése az volt, hogy a fogyasztóvédelmi előírások
              lefedjék a közműszolgáltatásokat is.
              
               Zsigó
              Róbert ogy. képviselő: Annak,
              hogy miért, és hogyan is jutottunk el idáig, két oka van. Az
              egyik, hogy a ’90-es évek elején történtek a „hatnapos
              privatizáció” néven az események, mikor is négy nap alatt tárgyalták
              és két nap alatt alá is írták azokat a szerződéseket,
              amelynek során a magyar közmű vagyon külföldi cégek, leginkább
              külföldi állami tulajdonú cégek, birtokába kerülhetett. Így
              megszűnt vagy gyakorlatilag nagyon leszűkült a mindenkori kormánynak
              azon lehetősége, hogy rábírja a közműszolgáltatókat arra,
              ne éljenek viszsza erőfölényükkel.
              
               
               Egymilliót az autonómiáért
              
               Minden erdélyi megyében nőtt a ránk
              leadott szavazatok száma
              (5.oldal)
              
               Sándor
              Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke:
              Valóban egymillió aláírást szeretnénk benyújtani az Európai
              Bizottsághoz a székelyföldi autonómia előmozdítására. Az
              aláírásokat pedig hét EU-s tagállamban kell gyűjteni. Az év
              elején újra kezdeményeznénk az egyeztetéseket a Székely
              Nemzeti Tanáccsal és az RMDSZ-szel, emellett pedig az online aláírásgyűjtéshez
              szükséges logisztikai teendőket is előkészítik. Az EMNT és
              az SZNT nyár végén szövetséget kötött az európai polgári
              kezdeményezésről, és megállapodtak abban, hogy a gyakorlati
              kivitelezésben együttműködnek, és ezt elsődleges feladatnak
              tekintik.
              
               
               A történelemhamisítás ellen
              
               Az emléknapok elősegítik a múlt feltárását
              és a kettős mérce megszűnését
              (7.oldal)
              
               Menczer
              Erzsébet országgyűlési képviselő:
              jelentős határozati javaslatot is elfogadott a parlament. Először
              februárban elfogadtuk a kommunista diktatúra által kitelepítettek
              és az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló
              határozati javaslatot. Majd a Felvidékre kitelepítettek emléknapját
              szavaztuk meg, április 12-ét jelöltük meg emléknapnak. Ezt követte
              az én javaslatom, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok
              és kényszermunkások emléknapja. A parlamenti ülésszak végén
              december elején elfogadtuk, hogy január 19-én emlékezik meg
              ezentúl az ország minden évben a magyarországi németek
              elhurcolásáról. Azt gondolom, hogy mindezen emléknapok elősegítik
              a múlt feltárását és a kettős mérce megszűnését.
              
               
               A mi mércénk a közönség véleménye
              
               Már elmúlt az a világ, amikor a kritikusok
              voltak a szakma teljhatalmú urai
              (9.oldal)
              
               Kelemen
              Csaba színművész, az Agria Játékok Közhasznú Nonprofit Kft.
              igazgatója: Emlékezzünk
              csak vissza, mekkora jajveszékelés történt, mikor Balázs Pétert
              nevezték ki igazgatónak Szolnokon. Legutóbb pedig Csurka István
              és Dörner György ellen gyűjtöttek aláírásokat. És mi van
              most? Mindkét színház jól működik, és a közönség kedveli
              az előadásokat. Úgy hiszem, ez várható Szegeden is. Én
              nagyon nem szeretem az „oszd meg és uralkodj” elméletet. Szörnyűséges
              dolog, hogy a politika megosztotta ezt a nemzetet. Azonosak a
              gondjaink, azonosak a problémáink, csak közösen tudnánk eredményesen
              fellépni ellenük.
              
               
               A színész, aki megmászta a Kilimandzsárót,
              és végigjárta az El Caminót
              
               Magamban fedeztem föl Ábelt, nem akartam
              senkit sem utánozni a szereppel
              (10.oldal)
              
               Varga
              Ádám, az Újszínház színésze:
              Többször jártam Erdélyben, nagy hatással volt rám a táj, a
              környezet, de arra nem vetemedtem, hogy a színpadon úgy beszéljek,
              mint a székelyek, mert az nem lenne hiteles. Tehát én magam
              akartam lenni Ábel úgy, hogy a hős esszenciáját megtaláljam
              és felmutassam. Természetesen a könyv is nagyon sokat segített
              ebben a „kutatómunkában”. Megnéztem a filmet is, de azt sem
              akartam, hogy onnan vegyek ötleteket. A tisztaságot, a világra
              való rácsodálkozást akartam megmutatni. Érdekes, mert sok
              szempontból én is olyan típusú fiú vagyok, mint Ábel, mert
              minden érdekel, mindenre képes vagyok rácsodálkozni, és
              nagyon érdekelnek a különböző kultúrák, népek, és
              emberek… A felgyorsult
              technikai világ, amelyben élünk, mindenkire, akár akarja, akár
              nem, hatással van. Ábel arra tanít minket, hogy vegyük észre,
              Földünk tele van gyönyörűségekkel, értékes kultúrákkal,
              csak meg kell látni azokat. Ahhoz viszont kissé el kell szakadni
              a technikai vívmányok bálványozásától, az amerikai civilizáció
              utánzásától, a média által kialakított hamis világtól.
              
               
               Mindszentyt megkövették az oroszok (12.oldal)
              
               Érdekes
              fordulatot vett a „Mindszenty-per” a hercegprímás születésének
              120. évfordulóján. A „Békességszerzők és béke” Orosz Föderáció
              Alapítványa Esztergomban megkövette Mindszenty József hercegprímást
              a rajta ejtett brutális kegyetlen sérelmek miatt, és posztumusz
              I. Sándor cár díjjal tüntette ki.
              
               Kovács
              Gergely a főpap boldoggá avatásának viceposztulátora, a
              Mindszenty Alapítvány ügyvivője:
              Amennyiben végiggondolunk a XX. század borzalmain, kimondhatjuk,
              nagyon sokat szenvedett a magyar nemzet, de az orosz nemzet is. Az
              orosz nép ugyanolyan megszenvedője volt a bolsevik gyilkos ideológiának,
              mint a magyar. Mindszenty József, ahogyan a kortárs nagy magyar
              gondolkodók, különbséget tett az orosz nép és a gyilkos
              ideológia között. Ezt az ideológiát ugyanis egy kisebbség erőszakolta
              rá az orosz nemzetre és tartotta diktatúraként nagyon hosszú
              ideig életben. Nagyon nagy öröm látni, ahogy Oroszországban
              feldolgozzák ezt a történelmi folyamatot. Magyarországon is
              most kutatjuk ezt a témát. Az oroszok szerint a közelmúlt
              elemzésének egyik tanulsága az, hogy Mindszenty József bíboros
              nemcsak a magyarok, hanem egész Európa számára példakép. Az
              összefogásnak, a kiengesztelődésnek a példáját mutatja a főpásztor
              cselekedete. Ezért is adták oda az elsők között számára az
              I. Sándor cár díjat post mortem.
              
               
               A jó Thököly Imre egy félakó bort ivott
              meg egy ülő helyében
              
               (Mikor igyak, mikor ne? – Magyar írók
              novellái a borról) (15.oldal)
              
               Krúdy
              Gyula, aki igazi ínyenc volt, regényeiben is nagy figyelmet
              szentel ételnek-italnak, s utánozhatatlan hangulatot varázsolva,
              tűnődve elmélkedik a különböző fogások élvezetéről. Az
              író a rácponty, marha- és körömpörkölt mellett a tányérhúsok
              (főtt marhahús) nagy kedvelője volt. És ha már itt tartunk,
              akkor jöjjön Krúdytól egy írásrészlet, a Borász c. novellából.
              
               „Egy
              kalendáriumi feljegyzés szerint Kerkápoly úrnak, Eötvös Károly
              szerint: a legokosabb magyar embernek termett a legjobb bora hazánkban.
              Termett ez a bor a Sashegyen, öreg urak még ittak belőle, és
              olyan elragadtatással emlékeznek reá, mint első kedvesükre. A
              régi boldog szerelmek közül való Andrássy Manó hegyaljai
              bora, amely után ugyancsak száraz kortyok maradtak, mint
              aranylakodalmon a nászéjszaka emléke. Bizonyos borok (a szőlők
              kipusztulásával) végleg eltűntek a magyar ember poharából, a
              filokszéra pusztítását, amely gyermekkoromban olyan szomorúvá
              tette Magyarországot, mint a tatárjárás, nem tudták pótolni
              az amerikai vesszők. Jégszürke fejű, veremhangú, száraz lóbőr
              módjára nyikorgó lépésű emberek már manapság azok a
              magyarok, akik még emlékeznek Magyarország boldog éveire,
              amikor a bort gödrökbe eresztették elegendő edény hiányában,
              ivott belőle a vándorlegény; megmerítették rongyos kalapjukat
              a kóborlók, akik valamikor nagy számmal lődörögtek a hazai
              országutakon, amint látszólagosan minden különösebb cél és
              tennivaló nélkül mentek egyik országrészből a másikba,
              elviselték a háznál található ócska ruhákat, pepita nadrágokat
              (midőn a gazda már megvénült), madárijesztő köpenyegeket,
              divatját múlt kürtőkalapot, s főként a sok régi csizmát és
              cipőt. A bor lefolyt a szőlőhegyről, ihatott belőle boldog,
              boldogtalan, még mindig maradt annyi belőle, hogy szekeren észak
              felé szállítsák kaftános kereskedők, akiknek herbergje
              Tokajban (a tűzvész előtt) egyik legnagyobb borbörzéje volt
              Európának.”
              
               
               Csorja Gergely: Fegyvervita és az amerikai
              abszurd (19.oldal)
              
               Az
              Amerikai Egyesült Államok – az összes hibájával együtt –
              jól szervezett állam. A tényt akkor is el kell ismerjük, ha az
              Egyesült Államok hatalmi politikáját elutasítjuk. Ha nem
              szeretjük erőszakos, mindent jobban tudó külpolitikáját, ha
              nem szimpatizálunk sikerorientáltnak nevezett, de valójában
              csak gátlástalan pénzügyi és gazdasági technikáival. Ha károsnak
              tartjuk gazdasági alapon szervezett álkultúra dömpingjét és
              egyáltalán nem gondoljuk elfogadhatónak, hogy az USA, miután
              az indiánok elleni etnikai tisztogatások és tömeggyilkosságok
              tucatjain alapult, majd afrikai szerencsétlenek millióinak
              rabszolgamunkáján erősödött meg, most alig másfél évszázaddal
              a bűntettek elkövetése után a világ legerkölcsösebb hatalmának
              állítsa be magát. Ezen az alapon vindikálja a jogot, hogy más
              államokat megbüntessen. Egyes államokat csak politikailag,
              egyeseket politikailag és gazdaságilag és akadnak melyeket
              politikai, gazdasági és katonai eszközökkel egyaránt
              
               
                Keresse
              a Magyar Fórum hetilapot csütörtöktől az újságárusoknál!
              
               Vagy
              fizessen rá elő!
              
               1092
              Budapest, Ráday u. 32., I. em. 3. Levélcím: 1464 Budapest, Pf.
              1575. Telefon és telefax: 781-3236, 06-30/754-5017. E-mail:
              info @ magyarforum .hu
              
               A
              Magyar Fórum Kiadóhivatalban még kapható 4500 Ft-ért a Csurka
              István –emlékkönyv!
              
              
             |