vissza a főoldalra

 2013.01.01. 

Kiszabadulnak az önkormányzatok az adósságcsapdából

A kormány igyekszik az államadósság mértékét egyre jobban leszorítani

A munkahelyvédelem és az adósságcsökkentés költségvetésének tartja a jövő évi büdzsét a Fidesz. A költségvetés lehetőséget teremt arra is, hogy az adósságcsapdába kerülő önkormányzatok megszabaduljanak tartozásaiktól.

 Az állam átvállalja az eladósodott önkormányzatok terheit. Megvizsgálták az okot, hogy mi okozta az eladósodást?- kérdezem dr. Puskás Imre országgyűlési képviselőt; a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnökét.  

–Ha az önkormányzatok eladósodását vizsgáljuk, célszerű kiindulni azokból a mutatókból, melyek jelzik, hogy a magyar önkormányzati rendszerben mikor vette kezdetét jelentős és egyre gyorsuló mértékben az eladósodás folyamata. Ez pedig kifejezetten a 2002 és 2010 közötti időszakra jellemző. Arra a szocialista-szabaddemokrata kormányzati időszakra, amikor egyre erősebb ütemben vonták ki a központi pénzeket az önkormányzati rendszerből. Számos olyan normatíva, mely pl. az oktatási, gyermekvédelmi, egészségügyi ellátásokat érintette, nem hogy nem növekedett volna az infláció mértékében, hanem kifejezetten csökkent is. Ezen túlmenően is voltak megszorítások, így az, hogy a személyi jövedelemadó visszaosztásánál jóval kevesebb pénzt kaptak az önkormányzatok. A megyei önkormányzatokat a gazdasági válság abban a tekintetben is rosszul érintette, hogy az illetékbevételek egyre jobban csökkentek. Az eladósodás fő oka, hogy a rossz költségvetési politika miatt olyan területekre próbálták a feszültségeket áttolni, többek között az önkormányzatokhoz, amely területeken úgy érezték, a probléma orvoslása elsősorban nem a kormány kompetenciája. A helyi önkormányzatok pedig kénytelenek voltak megoldani a problémákat. Azt mondják az ellenzéki politikusok, hogy az önkormányzatok felelőtlenül költekeztek. Ez azért álságos érv, mert az önkormányzatok nem képesek törvényváltoztatásra, és a jogszabályok határozzák meg a kötelező feladatokat, azokat, hogy mit kell teljesíteni az önkormányzatoknak. Azt el lehetett dönteni, hogy bizonyos feladatot mekkora intézményi létszámmal lát el egy önkormányzat, de az ilyen mozgástér meglehetősen szűk. Az önkormányzatok kénytelenek voltak a központi költségvetésből elvont forrást valamilyen módon pótolni, ezért vettek fel hiteleket. Másrészt 2007 után elindultak a pályáztatások az EU-s források felhasználására. Ezek a pályázatok főleg az önkormányzatokat szólították meg, és ezek által fontos intézményfejlesztéseket lehetett véghez vinni. A saját erő biztosításához szintén hitelt kellett felvenni. Így aztán azt tapasztaltuk, hogy az önkormányzatok a jelenlegi keretek közt nem tudnak működni. Ezért lép be a folyamatba az állam. Így már a 2012-ik évi költségvetés terhére történik az 5000 fő alatti települések adósságának átvállalása, ami százmilliárdos tétel, a 2013-as költségvetés pedig a városoknak adja meg azt a lehetőséget, hogy szabaduljanak az adósságcsapdából. Ezen kívül megváltoztak az állami és önkormányzati feladatok. Most történik az iskolák átadása-átvétele, ahol azok az önkormányzatok, melyek arra képesnek tartják magukat, részt vehetnek az alapfokú intézmények működtetésében.

 Kit terhel az eladósítás miatt a felelősség?

 –Az akkori központi kormányzatot. 2002 és 2010 között nem igazán volt arra lehetőség, hogy az önkormányzatok kikerüljenek az adósságcsapdából. Sőt! Azt természetesen meg lehet vizsgálni, mely önkormányzatok próbáltak racionális lépéseket tenni, és melyek azok, amelyek „lesz ami lesz”-elvet követték. Alapesetben minden önkormányzat adósságának 40%-át az állam automatikusan átvállalja, és efelett egyedi mérlegelési lehetősége van az államnak, hogy áttekintse, a hitelfelvétel valóban indokolt volt-e, vagy kifejezetten felelőtlenül gazdálkodtak.

 Milyen típusú adósságot vállalnak át? Tartozhatnak az önkormányzatok bankoknak, közműszolgáltatóknak, beszállítóknak is.

 –A törvény úgy határoz, hogy a pénzintézetek felé fennálló adósságot vállalja át az állam. A szolgáltatók felé fennálló tartozások nem tartoznak ebbe a körbe. Tehát folyószámlahitelekről, kötvényekről van szó.

 Több politikus, újságíró szerint csupán a bajok elkendőzését mutatja, ha önök két év távlatából visszamutogatnak az államháztartási hiányt és az önkormányzatok adósságát illetően. Mi erről a véleménye?

 –Ha nem kellett volna ezzel a problémával szembesülnünk, a katasztrofális helyzetet valamilyen módon megoldanunk, nem mutogatnánk vissza sem. 2010-ben nem mondhattuk azt, hogy eddig x összeg volt az államadósság, de mi megmutatjuk, hogy jobban gazdálkodunk, és tiszta lappal indulunk. Nekünk minden évben ki kell gazdálkodnunk azt az óriási összeget, melyek kamatra mennek, és meg kell újítani azokat a hiteleket, melyeknek a tőketartozása lejár, ezért vissza kell fizetni. Erről szól az IMF-tárgyalás kérdése is. A kormány azt vállalta, hogy Magyarországot nem csak visszafordítja az eladósodás útján, hanem igyekszik az államadósság mértékét egyre jobban leszorítani, és a mostani vállalás szerint, ez 2013 végére a 82%-ról 74% alá mehet. Ez természetesen sokban függ a forint aktuális árfolyamától, de bízunk benne, hogy viszonylag elfogadható forint árfolyamon ezt az államadósság-mértéket tudjuk tartani.

 2008-ban vett fel az IMF-hitelt a szocialista kormányzat , s ez  2014-ben jár le. Lehetett ebben valami tudatosság is, hogy ezzel a következő kabinetnek akartak ártani?

 –2008 végére az ország olyan állapotba került, hogy szinte a legrosszabb pénzügyi, gazdasági mutatókkal rendelkezett. Ezért is történt az, hogy az akkori kormánynak gyorsan meg kellett állapodnia az IMF-fel, hogy az ország finanszírozhatóvá váljon. Tehát mindez elkerülhetetlen volt. Az más kérdés, hogy a visszafizetés milyen ütemben történjen. Az biztos, hogy a szocialistákban volt olyan várakozás, hogy az adósságrendezés miatt az Orbán- kormány megállapodik az IMF-fel, és kénytelen olyan megszorító intézkedéseket hozni, mely által veszít a népszerűségéből.

Medveczky Attila