vissza a főoldalra

 2013.01.11. 

A mi mércénk nem a „szakma”, hanem a közönség véleménye

Már elmúlt az a világ, mikor a „kritikusok” voltak a „teljhatalmú urak”, a szakmában

A Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztiválszervező Nonprofit Kft. ügyvezetői posztjára Kohári Nándor (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő Kelemen Csaba színművészt, az Agria Játékok Közhasznú Nonprofit Kft. igazgatóját javasolja, míg művészeti vezetőnek Sasvári Sándor színművészt.

 Ahogy a napvilágot látott a hír, hogy téged szemelt ki a szegedi Fidesz-KDNP –frakció Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztiválszervező Nonprofit Kft. ügyvezetői posztjára, rögtön a támadások kereszttüzébe kerültél. A személyed nem tetszik egyeseknek, Bátyai-Kelemen konfliktusról van szó, vagy pedig érdeksérelemről?  

–Nem beszélhetünk személyes konfliktusokról. Az nyílt titok, hogy a szegedi önkormányzat Fideszes tagjai vették a fáradtságot és megnézték az Agria Játékok produkcióit, és azt követően megkérdezték tőlem, hogy pályáznék-e a szegedi szabadtér ügyvezetői posztjára. Erre azt feleltem, hogy természetesen. Bátyai Edinával nem nekem van problémám, hanem a döntéshozóknak! Nekünk sokszor mondták korábban, amikor liberális gondolkozású igazgatókat neveztek ki, hogy el kell fogadni, a demokrácia így működik! Mi, mindig szó nélkül elfogadtuk, a többségben lévő döntéshozók véleményét, de úgy látszik, nekik ez még nem megy! Azt pedig rendjén valónak tartom, ha valakit le akarnak váltani, akkor tájékozódnak, és keresnek olyan embert, aki feltehetőleg jobb lesz a jelenleginél. Ostobaság lenne, ha valaki nem így járna el. Azt pedig, hogy kik és miért és milyen módón támadnak, az őket minősíti és nem engem.

 Miért döntöttél amellett, hogy megpályázod az ügyvezetői posztot?

 –Számomra a szegedi ügyvezetőség szakmai kihívást jelentene. Tizennyolc éve intézem az egri nyári színház ügyeit, és ez idő alatt mindig nagyon szűkös anyagi források álltak rendelkezésre, akár a pályázat elbírálásokra, akár az önkormányzati támogatásokra gondolok. Amikor még Egerben MSZP-SZDSZ-es városvezetés volt, a liberális alpolgármester azt mondta, hogy az Agria kap 1 millió forintot, míg a színház – az előző vezetéssel – 80 milliót, és ők a szabad verseny hívei, tehát győzzön a jobb. És bizony akkor is jobb eredményt értünk el, mint a színház. Nagyon kíváncsi volnék arra, hogy akik eddig 100-200 millióból gazdálkodtak, mit tudnának csinálni 1-2 millióból, abból a pénzből, ami nekünk állt rendelkezésre. Az anyagi háttér megteremtése, mindig a legnehezebb feladat! Nagyokat álmodni mindannyian tudunk, de a forrásokat jól használni, már komoly szakmai felkészültséget igényel.

 Akik ellened lépnek föl, azt mondják, az Agria Játékoknál egymás után maradtak el az előadások, és amit megtartottak, az fél házzal ment. Sőt még azt is leírja az egyik egri honlap, hogy segélykérések mentek végig az interneten az egyik előadás megmentése érdekében.

 –2012 nyarára 40 előadást terveztem és ebből 37 lett megtartva. Az előadások pedig több mint 80%-os házzal mentek. Tehát nem igaz, hogy fél nézőtér előtt játszottunk. Barátok, ismerősök, rajongók valóban írtak kör e-mailt, hogy minél többen nézzék meg a „Zrínyi 1566” c. musicalt, amely teltház előtt zajlott. Nem értem, hogy ez miért jelent egyeseknek problémát?! Nem tilthatom meg, hogy a nézők e-mail ban levelezzenek egymással! A II. Rákóczi Ferenc életét bemutató „Fejedelem” című musical tény hogy elmaradt. Valószínűleg azért volt kevés az érdeklődő, mert előtte a kőszínházban egy éven keresztül műsoron volt. Számítottam a 16 ezer tagot számláló Rákóczi Szövetségre, de sajnos nem képviseltették magukat, és mivel nem akartam veszteséget termelni, le kellett mondani az előadást. A másik elmaradt előadás Moliere: Mizantróp-című produkciója, egy befogadott vendégjáték lett volna, amire nem volt elég néző. A Portugál c. előadás pedig Korognai Károly betegsége miatt maradt el. Tehát a 40 tervezett előadásból 3 maradt el. Ez nem olyan rossz arány 8 millió forintos Önkormányzati támogatás mellett. Ráadásul hét táj előadást is teljesítettünk az elmúlt nyáron. Kolozsváron és Szigetváron a „Zrínyit” mutattuk be, míg Tokajban és Pécsett a „Fejdelemmel,” Sirokban a „Lili bárónővel” vendégszerepeltünk. Továbbá: minden gyerekelőadás teltházzal ment, sőt két alkalommal meg kellett ismételni az előadást a nagy érdeklődés miatt.

 Akkor mégiscsak arról van szó, hogy sérted egyesek érdekeit, és ezért ez a felháborodás?

 –Emlékezzünk csak vissza, mekkora „jajveszékelés” történt, mikor Balázs Pétert nevezték ki igazgatónak Szolnokon. Legutóbb pedig Csurka István és Dörner György ellen gyűjtöttek aláírásokat. És mi van most? Mindkét színház jól működik, és a közönség kedveli az előadásokat. Úgy hiszem, ez várható Szegeden is! Én nagyon nem szeretem az „oszd meg és uralkodj „elméletet! Szörnyűséges dolog, hogy a politika megosztotta ezt a nemzetet! Azonosak a gondjaink, azonosak a problémáink, csak közösen tudnánk eredményesen fellépni ellenük! Ennél is nagyobb probléma, amikor a kultúrát akarják szándékosan kettészakítani! Véleményem szerint mindenki végezze a feladatát, s a közönség eldönti, hogy mi az, amire szívesen jegyet vált!

 Most megint előjön az, amit Balázs Péter kinevezése óta hallunk, miszerint: a szakma tiltakozik. Ki számít szakmabelinek?

 –El kell mondanom, hogy négy éven keresztül a Nemzeti Kulturális Alap színházi kollégiumának kurátora voltam. A hét tagból ketten, Kaszás Attilával vallottunk konzervatív értékeket. Én a Színház c. folyóirat számára egy alkalommal sem szavazzam meg azt, hogy a lap támogatásként kapja meg a folyóiratokra szánt költségvetés a 80-85%-át. Nyilvánvalóan ezt ők tudják, és ezért sem szeretnek. Már elmúlt az a világ, mikor ennek a lapnak a munkatársai teljhatalmú urai voltak a szakmának. Akinek kétsége van az Agria Játékok színvonalát illetően, jöjjön le Egerbe, és kérdezze meg a közönséget, mert hiteles választ csak tőlük kaphat. A mi mércénk a közönség és nem a „szakma” véleménye.

 Szegeden ügyvezetőként bele akarsz szólni abba, hogy kik szerepeljenek a szabadtéri produkciókban?

 –Az ügyvezető igazgatónak teljes felelősséget kell vállalnia azért, ami az intézményben történik. Ha az enyém lesz a nyertes pályázat, akkor minden általam színpadra állított produkció minőségéért felelnem kell. Ezért úgy kell megválogatnom a darabokat, a szereplőket, a rendezőket, hogy olyan produkció szülessen, ami nem ütközik az általunk képviselt értékrendbe. Az Agria Játékokra csak olyan előadásokat hívok el, amiket láttam, és amiket jónak tartok. Ez így lesz kinevezésem esetén, Szegeden is, ahol a legfontosabb a több mint 80 éves hagyományok megőrzése. Az operett-és musicalfesztiválon kívül minél több gyerekelőadást szeretnék, tehát az ifjúságnak is nagyobb szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget biztosítanék. Emellett részt kívánok venni abban a nagyon kemény harcban, ami a nézőkért folyik a világon mindenhol.

 Van valami gondod az István, a királlyal?

 –Nincs! Amikor megkérdezték tőlem, hogy kinevezésem esetén változtatnék-e a 2013-as programon, azt feleltem, ha lehetőségem van rá, akkor igen, ha nincs, akkor nem. Az István a királyt nem említettem! Ezután a sajtó olyan szavakat adott a számba, amiket nem hogy nem mondtam, de nem is gondoltam. Nehezményezték, hogy Kelemen Csaba nincs tisztában a szerzői jogokkal! Jelentem 18 éve ismerem a vonatkozó szabályokat, s mindig szigorúan betartottam azokat.

 Akkor vajon miért aggódik Szörényi Levente, és Rosta Mária producer, az István, a király előadási jogaival rendelkező Zikkurat Színpadi Ügynökség vezetője?

 –Ezt tőlük kellene megkérdezni. Kinevezésem esetén sincs miért aggódniuk a jogtulajdonosoknak! 2013-ban Szegeden, Alföldi Róbert rendezésében láthatja a tisztelt publikum az István a királyt! Fontosnak tartom, hogy megünnepeljük ennek a rockoperának a 30 éves évfordulóját, de az a személyes véleményem, hogy bizony illő lenne azt az embert is meghívni a gálára, aki akkor megvalósította a produkciót, nevezetesen Koltay Gábort.

 Nem tartasz attól, hogy bojkottálják a produkciókat, kivéve az István a királyt, hogy demonstrálják, van igény Alföldi Róbertre?

 –Nem! Először is, mert a nézők nyáron szeretnek szórakozni, és azért sem, mert a 2013-as nyári program az lesz, amit az előző vezetés tervezett. Abban pedig biztos vagyok, hogy a néző a jó darabokra kíváncsi, és nem politikai szempontok alapján mérlegel, amikor jegyet vált egy színházi előadásra. Ha színvonalas, minőségi produkciókat mutatunk be, biztos vagyok benne, hogy még több nézőre számíthatunk, mint az elmúlt években.

 Emelkedik a színvonal, de emelkednek-e a jegyárak?

 –Egerben 8 éve nem emeltünk árat, mert a válság időszakában különösen ismernünk kell a fizetőképes keresletet. Már egy 500-1000 Ft-os különbség is meghatározza a nézőszámot, hiszen legtöbben nem egyedül járnak színházba. Ha meghatározó lesz a szavam Szegeden ebben az ügyben, akkor 2014-ben sem emelünk a jegyárakon.

Medveczky Attila