vissza a főoldalra

 

 

 2013.01.18. 

Hazánkban a nők esetében 2012. nagyobb eredményeket hozott, mint az előző időszakok

Az Unióban csökken a női foglalkoztatottak száma és nő a munkanélküliség, nálunk fordított a helyzet

Jövőre a munkaerőpiac további rugalmasítását célzó intézkedések és a családbarát munkaerő-piaci modellek kialakításán dolgozik Szalai Piroska a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos.

 A rendszerváltás óta mi jellemezte a nők munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzetét?

 –A női foglalkoztatottak száma a nyolcvanas évekbeli 2,4 millió fő feletti értékekről 1997-re 1,6 millióra zuhant. Ezen a mélyponton 44,8%-os ráta mellett indult el a 2003-ig tartó az uniós növekedési ütemmel azonos mértékű növekedésünk. Ekkor 5% körüli elmaradással követtük az uniós értékeket, majd 2003-ban stagnálni kezdett a magyar munkaerő-piac, s folyamatosan nőtt a különbségünk az unió átlagától. A válság 2009-ben a nőknél kisebb csökkenéssel járt, mint a férfiak körében, s a 2010-ben meginduló emelkedés eredményeként a nőknél már ebben az évben elértük a válság előtti szintet.

 Sokszor hallani, hogy vállalkozók nem foglalkoztatnak kisgyermekes anyákat. Sőt egyáltalán nem vesznek föl családos nőket. Tehát előnybe kerültek a szinglik?

 –Egyrészt nem gondolom, hogy a vállalkozók bármiben is rosszabb munkaadói a kisgyermekes anyáknak, mint a közszféra vagy a nagyvállalatok illetve a multik. Másrészt eredményesebbek lehetünk, ha nem egyszerűsítjük le ennyire a problémát. A munkaadók általában nem szinglik és kisgyermekes anyák között választanak. Az érzelmek szintjéről javaslom, lépjünk át, s nézzük meg pontosan, hogy mi az igazi probléma, majd a problémás szituációra keressünk megoldást. Az EUROSTAT 2011-es adatai szerint a 25-49 éves korcsoportban Magyarországon a gyermektelen nők foglalkoztatási rátájánál nagyobb azon anyukák foglalkoztatási rátája, akiknek a legfiatalabb gyermeke már 12 év feletti. A 6-11 éves gyermekkel rendelkezők esetében az 1 és 2 gyermekeseknél is magasabb a magyar ráta, mint az uniós átlag. A probléma a 6 év alatti gyermeket nevelőknél, illetve a 6-11 éves gyermeket nevelők közül a 3 vagy több gyermekeseknél mutatható ki, náluk alacsonyabb a foglalkoztatás, mint a gyermekteleneknél. S ezeknek a csoportoknak a mutatói nálunk sokkal rosszabbak, mint az unió átlagában.

 2012-ben hogyan alakult a női foglalkoztattak száma?

 – Hazánkban a nők esetében 2012. nagyobb eredményeket hozott, mint az előző időszakok. Teljes éves adatokra még várni kell, de az időszaki számok komoly növekedést mutatnak. Ezzel az elemzőket el is gondolkodtattuk, mert nálunk akkor stagnált a foglalkoztatás, amikor a gazdaság bővült – 2006-ig 4% körüli volt a GDP emelkedésünk minden évben – , s most bővül a foglalkoztatás, amikor a gazdaság stagnál. Az unióban az elmúlt tíz évben volt azért arra példa, hogy egy országban a majdnem stagnáló gazdaságban előbb bővült a foglalkoztatás, amit aztán követett a GDP növekedés. Az unióban jelenleg csökken a női foglalkoztatottak száma és nő a munkanélküliség, nálunk fordított a helyzet. A III. negyedévben több mint 1,8 millió nő dolgozott a 15-64 éves korcsoportban Magyarországon, ilyen magas értéket 1992 óta nem értünk el, tehát 20 éves csúcson van a női foglalkoztatásunk. S emellett fél évtizede először fordul elő az is, hogy a női munkanélküliségi rátánk nem nagyobb az uniós átlagnál és a gazdaságilag nem aktív nők száma is ebben a negyedévben volt a legkevesebb, 1,4 millió fő alatti. Az unió legjobbjai között volt a létszámbővülésünk. Olaszország, Németország és Nagy-Britannia után a negyedik legnagyobb a növekedésünk. A tévhitekkel ellentétben a közfoglalkoztatás a nők esetében nem befolyásolta foglalkoztatás-bővülését, mert 2012. II. és III. negyedévének hónapjaiban a nők közel ugyanakkora létszámban voltak érintettek a közfoglalkoztatásban, mint az előző év azonos hónapjaiban. Ez az első olyan időszak, amikor a nőknél minden korcsoportban nőtt a foglalkoztatottak száma. A bővülés háromnegyedét a teljes munkaidősök, egynegyedét a részmunkaidősök adták. Így a legutolsó lezárult naptári negyedévben, a III. negyedévben 100 nőből 53 dolgozott, közülük 48 teljes munkaidőben és 5 részmunkaidőben.

 Azt olvasom, hogy a civil szférából jött, és 2008 óta végeznek női foglalkoztatással kapcsolatos kutatásokat is, sokszor nemzetközi projektek keretében. A környező országokban, a volt keleti blokkban hasonló ebben a témában a helyzet?

 –A környező országokban is alacsonyabbak a foglalkoztatási mutatók, mint az unió centrumában vagy az északi országokban. (Nálunk a mediterrán országok mutatói rosszabbak a nőknél.) S ez mindenhol abból adódik, hogy a statisztikai értelemben vett részmunkaidős foglalkoztatás – tehát a heti 35 órát nem meghaladó – sokkal kevesebb itt a környező országokban. A teljes munkaidősök arányában viszont mindannyian jobbak vagyunk, mint a centrum országok. 2003-ban még Lengyelországnál és Szlovákiánál magasabb volt a női foglalkoztatási rátánk. Aztán, ahogy már említettem, 2003-tól nálunk stagnálni kezdett a foglalkoztatottak száma, így mindketten megelőztek bennünket, mert ők bővültek tovább. 2012. III. negyedévében sikerült újra elérni Szlovákiát, mivel most a mi foglalkoztatás bővülésünk nagyobb, mint a szomszédjainké. Románia azért jár előttünk, mert náluk nagyon sok nő dolgozik a mezőgazdaságban. Csehországnak pedig azért vannak sokkal jobb számai, mert náluk nem esett olyan mélyre a kilencvenes években a női foglalkoztatottak száma, mint nálunk.

 A január 1-jén útjára induló munkahelyvédelmi akcióterv miben segíthet konkrétan a női munkavállalóknak, azoknak a nőknek, akik dolgozni szeretnének?

 –A januártól bevezetésre kerülő Munkahelyvédelmi Akcióterv a kisgyermekesekre, a 25 év alattiakra és az 55 év felettiekre valamint a képzettséget nem igénylő munkát végzőkre vonatkozó szociális hozzájárulási adó kedvezménye gazdasági szempontból teszi érdekeltté a munkaadót. 2011-ben 174 ezer olyan foglalkoztatott anya volt hazánkban, akinek a legfiatalabb gyermeke 6 év alatti. Mellettük még 98 ezer 25 év alatti fiatalt és 258 ezer 55 év feletti nőt találunk a foglalkoztatottak között. Csak ez a három csoport 30%-át jelenti az összes női foglalkoztatottnak. Az akcióterv 10 pontja közül ez a három már majdnem minden harmadik nő számára kockázatcsökkenést jelent, s hozzájárul a munkahelyük megtartásához.

 Milyen terveik vannak a családbarát munkaerőpiac erősítésére?

 –Az új Munka Törvénykönyve megteremtette azt a keretet, amelynek segítségével a munkaerőpiac rugalmasabbá válhat. De ezeket használni kellene mihamarabb a kkv-knak is, a nagyvállalatoknak is és a közszférának is. Ahhoz, hogy minél több rugalmas munkakör létezzen a gyermekes anyák lehetőségeinek bővítése céljából, meg kell fogalmazni mindenki számára könnyen alkalmazható modelleket. Ennek a munkálatai folynak jelenleg.

 A munkáltatók számára miként tudják vonzóvá tenni a szülés után visszatérő édesanyák részfoglalkoztatását?

 –Például a Munkahelyvédelmi Akcióterv előbb említett adókedvezménye három éven át összesen 858 ezer forintot hagy édesanyánként a foglalkoztatónál, ha a maximális havi 100.000 forintos bérrel számolunk. Ez már a részmunkaidős foglalkoztatásból adódó többletköltséget – pl. ha ketten látnak el egy munkakört - az esetek nagyobb részében fedezi. Ha a szabályozórendszerben kódolt ellenérdekeltséget sikerülne megszűntetni, akkor például a karácsonyi megnövekedett munkákban a munkaadók számíthattak volna a GYES-en levő anyukáikra is. Ez az időszakonkénti vagy heti pár nap az anyukának a foglalkoztathatóságának a megtartását jelentené, a munkaadónál az időszakos megnövekedett erőforrásigényt segítené kezelni, látható, hogy mindenki jól járna.

 A statisztikák szerint nők foglalkoztatása milyen hatással van a demográfia változására?

 –A statisztikák azt mutatják, hogy a demográfiai mutatók közül a születési aránnyal szignifikáns kapcsolata van az egyik munkaerő-piaci mutatónak, a részmunkaidős foglalkoztatottak arányának. A statisztikusok azokat tekintik a világon mindenhol részmunkaidősnek, akinél a heti 35 órát nem haladja meg a munkavégzés huzamosan. Tehát a 2-3-4 napos heti munkavégzés, vagy az, ha valaki fél órával később érkezik, s fél órával korábban elmehet a munkahelyéről, s így beér még az oviba - bölcsibe időben, s ezáltal napi 7 órát dolgozik egyaránt részmunkaidősnek tekintendő. Az is, ha ketten töltenek be egy munkakört. S még számos innovatív, hazánkban szokatlan megoldás lehetséges. Azok az anyák és családok kevésbé tekintik kockázatosnak a gyermekvállalást, akik érzik azt a biztonságot, hogy amikor a család jónak látja, akkor a gyermeknevelés mellett munkát is tud vállalni az anya. Lehet, hogy először egy-két évig csak rövidebb időben, aztán ahogy nőnek a gyerekek, új egyre hosszabb időben.

 A nők inaktív státuszba való kerülésének megakadályozására felnőttképzéssel összefüggő terveket is kidolgoznak?

 –Ezek lesznek a következő lépések. Ezekre a fejlesztésekre uniós forrást is érdemes bevonni. Minden olyan szereplőnek, aki hosszabb távra kiesik a munkaerő-piacról nagyon gyorsan amortizálódik a tudása, s ezáltal a foglalkoztathatósága is csökken. A bizonyítványa, a szakképzettsége még megmarad, ami előtte is megvolt, de a munkához szükséges naprakész ismeretei hiányoznak majd akkor, amikor újra kezdene dolgozni. Ha szakképzetlen, akkor szakképzettséget kell szereznie. Ha a 3-6-9 éves vagy még hosszabb GYES/GYED alatt elavult a képzettsége, akkor fel kell frissíteni. Ha még létezik a régi munkaadója, akkor bevonható ebbe a fejlesztésbe, de sokszor előfordul, hogy a régi munkaadójával már nem számolhatunk az újrakezdésnél. Ma még kevésbé gyakorlat az, hogy a munkaerő-piacról való hosszú idejű teljes kiesést megelőzzük azzal, hogy ugyan rövidebb időtartamra, de azért a tapasztalat megtartása érdekében visszajöjjünk a munkahelyünkre. Az ilyen nem iskolai lifelong learning – élethosszig tartó tanulás – tevékenységbe vonható nagyon jól be a munkaadó. Az ilyen programok lennének a leghatékonyabbak foglalkoztatási szempontból.

 Kapnak –e ötleteket civil szervezetektől, például a NOE-től arra, hogy miként kéne megoldani a nők foglalkoztatásának javítását?

 –Igen, nagyon sok civil szervezet segíti munkánkat. Tavasszal, a munkám indításakor több száz javaslatot kaptam, aztán számos egyeztetés következett, s ezeket folytatni fogjuk az új évben is. Ezt a munkát nem elég azzal mérni, hogy hány darab intézkedést tettünk meg az államtitkárságon. Ahhoz, hogy a foglalkoztatás bővüljön, rengeteg szereplő összehangolt munkájára van szükség. Az adminisztrációbeli emberek tegyék meg az intézkedéseket a gazdaság szintjén. A munkaadók döntéshozói és HR-esei találják meg az ő saját szerepüket és saját érdekeltségüket a vállalkozások szintjén. A munkavállalók, a nők a családi hátterükkel és a témához érzékeny civil szervezetek segítségével akár találják meg a saját egyéni lehetőségeiket, alternatíváikat. Másképp nagyon nehéz megküzdeni a családok szintjén a devizahitel-vállsággal, vállalkozások szintjén a vállsággal.

 

Medveczky Attila