|
 2013.01.18.
Hazánkban a nők esetében 2012.
nagyobb eredményeket hozott, mint az előző időszakok
Az Unióban csökken a női foglalkoztatottak száma és nő a
munkanélküliség, nálunk fordított a helyzet
Jövőre a munkaerőpiac
további rugalmasítását célzó intézkedések és a családbarát
munkaerő-piaci modellek kialakításán dolgozik Szalai
Piroska a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős
miniszteri biztos.
A rendszerváltás óta mi
jellemezte a nők munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzetét?
–A női foglalkoztatottak száma a nyolcvanas évekbeli
2,4 millió fő feletti értékekről 1997-re 1,6 millióra
zuhant. Ezen a mélyponton 44,8%-os ráta mellett indult el a
2003-ig tartó az uniós növekedési ütemmel azonos mértékű növekedésünk.
Ekkor 5% körüli elmaradással követtük az uniós értékeket,
majd 2003-ban stagnálni kezdett a magyar munkaerő-piac, s
folyamatosan nőtt a különbségünk az unió átlagától. A válság
2009-ben a nőknél kisebb csökkenéssel járt, mint a férfiak körében,
s a 2010-ben meginduló emelkedés eredményeként a nőknél már
ebben az évben elértük a válság előtti szintet.
Sokszor hallani, hogy vállalkozók
nem foglalkoztatnak kisgyermekes anyákat. Sőt egyáltalán nem
vesznek föl családos nőket. Tehát előnybe kerültek a
szinglik?
–Egyrészt nem gondolom, hogy a vállalkozók bármiben is
rosszabb munkaadói a kisgyermekes anyáknak, mint a közszféra
vagy a nagyvállalatok illetve a multik. Másrészt eredményesebbek
lehetünk, ha nem egyszerűsítjük le ennyire a problémát. A
munkaadók általában nem szinglik és kisgyermekes anyák között
választanak. Az érzelmek szintjéről javaslom, lépjünk át, s
nézzük meg pontosan, hogy mi az igazi probléma, majd a problémás
szituációra keressünk megoldást. Az EUROSTAT 2011-es adatai
szerint a 25-49 éves korcsoportban Magyarországon a gyermektelen
nők foglalkoztatási rátájánál nagyobb azon anyukák
foglalkoztatási rátája, akiknek a legfiatalabb gyermeke már 12
év feletti. A 6-11 éves gyermekkel rendelkezők esetében az 1
és 2 gyermekeseknél is magasabb a magyar ráta, mint az uniós
átlag. A probléma a 6 év alatti gyermeket nevelőknél, illetve
a 6-11 éves gyermeket nevelők közül a 3 vagy több
gyermekeseknél mutatható ki, náluk alacsonyabb a foglalkoztatás,
mint a gyermekteleneknél. S ezeknek a csoportoknak a mutatói nálunk
sokkal rosszabbak, mint az unió átlagában.
2012-ben hogyan alakult a női
foglalkoztattak száma?
– Hazánkban a nők esetében 2012. nagyobb eredményeket
hozott, mint az előző időszakok. Teljes éves adatokra még várni
kell, de az időszaki számok komoly növekedést mutatnak. Ezzel
az elemzőket el is gondolkodtattuk, mert nálunk akkor stagnált
a foglalkoztatás, amikor a gazdaság bővült – 2006-ig 4% körüli
volt a GDP emelkedésünk minden évben – , s most bővül a
foglalkoztatás, amikor a gazdaság stagnál. Az unióban az elmúlt
tíz évben volt azért arra példa, hogy egy országban a majdnem
stagnáló gazdaságban előbb bővült a foglalkoztatás, amit
aztán követett a GDP növekedés. Az unióban jelenleg csökken
a női foglalkoztatottak száma és nő a munkanélküliség, nálunk
fordított a helyzet. A III. negyedévben több mint 1,8 millió nő
dolgozott a 15-64 éves korcsoportban Magyarországon, ilyen magas
értéket 1992 óta nem értünk el, tehát 20 éves csúcson van
a női foglalkoztatásunk. S emellett fél évtizede először
fordul elő az is, hogy a női munkanélküliségi rátánk nem
nagyobb az uniós átlagnál és a gazdaságilag nem aktív nők
száma is ebben a negyedévben volt a legkevesebb, 1,4 millió fő
alatti. Az unió legjobbjai között volt a létszámbővülésünk.
Olaszország, Németország és Nagy-Britannia után a negyedik
legnagyobb a növekedésünk. A tévhitekkel ellentétben a közfoglalkoztatás
a nők esetében nem befolyásolta foglalkoztatás-bővülését,
mert 2012. II. és III. negyedévének hónapjaiban a nők közel
ugyanakkora létszámban voltak érintettek a közfoglalkoztatásban,
mint az előző év azonos hónapjaiban. Ez az első olyan időszak,
amikor a nőknél minden korcsoportban nőtt a foglalkoztatottak
száma. A bővülés háromnegyedét a teljes munkaidősök,
egynegyedét a részmunkaidősök adták. Így a legutolsó lezárult
naptári negyedévben, a III. negyedévben 100 nőből 53
dolgozott, közülük 48 teljes munkaidőben és 5 részmunkaidőben.
Azt olvasom, hogy a civil
szférából jött, és 2008 óta végeznek női foglalkoztatással
kapcsolatos kutatásokat is, sokszor nemzetközi projektek keretében.
A környező országokban, a volt keleti blokkban hasonló ebben a
témában a helyzet?
–A környező országokban is alacsonyabbak a foglalkoztatási
mutatók, mint az unió centrumában vagy az északi országokban.
(Nálunk a mediterrán országok mutatói rosszabbak a nőknél.)
S ez mindenhol abból adódik, hogy a statisztikai értelemben
vett részmunkaidős foglalkoztatás – tehát a heti 35 órát
nem meghaladó – sokkal kevesebb itt a környező országokban.
A teljes munkaidősök arányában viszont mindannyian jobbak
vagyunk, mint a centrum országok. 2003-ban még Lengyelországnál
és Szlovákiánál magasabb volt a női foglalkoztatási rátánk.
Aztán, ahogy már említettem, 2003-tól nálunk stagnálni
kezdett a foglalkoztatottak száma, így mindketten megelőztek
bennünket, mert ők bővültek tovább. 2012. III. negyedévében
sikerült újra elérni Szlovákiát, mivel most a mi foglalkoztatás
bővülésünk nagyobb, mint a szomszédjainké. Románia azért jár
előttünk, mert náluk nagyon sok nő dolgozik a mezőgazdaságban.
Csehországnak pedig azért vannak sokkal jobb számai, mert náluk
nem esett olyan mélyre a kilencvenes években a női
foglalkoztatottak száma, mint nálunk.
A január 1-jén útjára induló munkahelyvédelmi akcióterv
miben segíthet konkrétan a női munkavállalóknak, azoknak a nőknek,
akik dolgozni szeretnének?
–A januártól bevezetésre kerülő Munkahelyvédelmi
Akcióterv a kisgyermekesekre, a 25 év alattiakra és az 55 év
felettiekre valamint a képzettséget nem igénylő munkát végzőkre
vonatkozó szociális hozzájárulási adó kedvezménye gazdasági
szempontból teszi érdekeltté a munkaadót. 2011-ben 174 ezer
olyan foglalkoztatott anya volt hazánkban, akinek a legfiatalabb
gyermeke 6 év alatti. Mellettük még 98 ezer 25 év alatti
fiatalt és 258 ezer 55 év feletti nőt találunk a
foglalkoztatottak között. Csak ez a három csoport 30%-át
jelenti az összes női foglalkoztatottnak. Az akcióterv 10
pontja közül ez a három már majdnem minden harmadik nő számára
kockázatcsökkenést jelent, s hozzájárul a munkahelyük
megtartásához.
Milyen terveik vannak a családbarát
munkaerőpiac erősítésére?
–Az új Munka Törvénykönyve megteremtette azt a
keretet, amelynek segítségével a munkaerőpiac rugalmasabbá válhat.
De ezeket használni kellene mihamarabb a kkv-knak is, a nagyvállalatoknak
is és a közszférának is. Ahhoz, hogy minél több rugalmas
munkakör létezzen a gyermekes anyák lehetőségeinek bővítése
céljából, meg kell fogalmazni mindenki számára könnyen
alkalmazható modelleket. Ennek a munkálatai folynak jelenleg.
A munkáltatók számára miként tudják vonzóvá tenni a
szülés után visszatérő édesanyák részfoglalkoztatását?
–Például a Munkahelyvédelmi Akcióterv előbb említett
adókedvezménye három éven át összesen 858 ezer forintot hagy
édesanyánként a foglalkoztatónál, ha a maximális havi
100.000 forintos bérrel számolunk. Ez már a részmunkaidős
foglalkoztatásból adódó többletköltséget – pl. ha ketten
látnak el egy munkakört - az esetek nagyobb részében fedezi.
Ha a szabályozórendszerben kódolt ellenérdekeltséget sikerülne
megszűntetni, akkor például a karácsonyi megnövekedett munkákban
a munkaadók számíthattak volna a GYES-en levő anyukáikra is.
Ez az időszakonkénti vagy heti pár nap az anyukának a
foglalkoztathatóságának a megtartását jelentené, a munkaadónál
az időszakos megnövekedett erőforrásigényt segítené
kezelni, látható, hogy mindenki jól járna.
A statisztikák szerint nők
foglalkoztatása milyen hatással van a demográfia változására?
–A statisztikák azt mutatják, hogy a demográfiai mutatók
közül a születési aránnyal szignifikáns kapcsolata van az
egyik munkaerő-piaci mutatónak, a részmunkaidős
foglalkoztatottak arányának. A statisztikusok azokat tekintik a
világon mindenhol részmunkaidősnek, akinél a heti 35 órát
nem haladja meg a munkavégzés huzamosan. Tehát a 2-3-4 napos
heti munkavégzés, vagy az, ha valaki fél órával később érkezik,
s fél órával korábban elmehet a munkahelyéről, s így beér
még az oviba - bölcsibe időben, s ezáltal napi 7 órát
dolgozik egyaránt részmunkaidősnek tekintendő. Az is, ha
ketten töltenek be egy munkakört. S még számos innovatív, hazánkban
szokatlan megoldás lehetséges. Azok az anyák és családok kevésbé
tekintik kockázatosnak a gyermekvállalást, akik érzik azt a
biztonságot, hogy amikor a család jónak látja, akkor a
gyermeknevelés mellett munkát is tud vállalni az anya. Lehet,
hogy először egy-két évig csak rövidebb időben, aztán ahogy
nőnek a gyerekek, új egyre hosszabb időben.
A nők inaktív státuszba való kerülésének megakadályozására
felnőttképzéssel összefüggő terveket is kidolgoznak?
–Ezek lesznek a következő lépések. Ezekre a fejlesztésekre
uniós forrást is érdemes bevonni. Minden olyan szereplőnek,
aki hosszabb távra kiesik a munkaerő-piacról nagyon gyorsan
amortizálódik a tudása, s ezáltal a foglalkoztathatósága is
csökken. A bizonyítványa, a szakképzettsége még megmarad,
ami előtte is megvolt, de a munkához szükséges naprakész
ismeretei hiányoznak majd akkor, amikor újra kezdene dolgozni.
Ha szakképzetlen, akkor szakképzettséget kell szereznie. Ha a
3-6-9 éves vagy még hosszabb GYES/GYED alatt elavult a képzettsége,
akkor fel kell frissíteni. Ha még létezik a régi munkaadója,
akkor bevonható ebbe a fejlesztésbe, de sokszor előfordul, hogy
a régi munkaadójával már nem számolhatunk az újrakezdésnél.
Ma még kevésbé gyakorlat az, hogy a munkaerő-piacról való
hosszú idejű teljes kiesést megelőzzük azzal, hogy ugyan rövidebb
időtartamra, de azért a tapasztalat megtartása érdekében
visszajöjjünk a munkahelyünkre. Az ilyen nem iskolai lifelong
learning – élethosszig tartó tanulás – tevékenységbe
vonható nagyon jól be a munkaadó. Az ilyen programok lennének
a leghatékonyabbak foglalkoztatási szempontból.
Kapnak –e ötleteket civil szervezetektől, például a
NOE-től arra, hogy miként kéne megoldani a nők foglalkoztatásának
javítását?
–Igen, nagyon sok civil szervezet segíti munkánkat.
Tavasszal, a munkám indításakor több száz javaslatot kaptam,
aztán számos egyeztetés következett, s ezeket folytatni fogjuk
az új évben is. Ezt a munkát nem elég azzal mérni, hogy hány
darab intézkedést tettünk meg az államtitkárságon. Ahhoz,
hogy a foglalkoztatás bővüljön, rengeteg szereplő összehangolt
munkájára van szükség. Az adminisztrációbeli emberek tegyék
meg az intézkedéseket a gazdaság szintjén. A munkaadók döntéshozói
és HR-esei találják meg az ő saját szerepüket és saját érdekeltségüket
a vállalkozások szintjén. A munkavállalók, a nők a családi
hátterükkel és a témához érzékeny civil szervezetek segítségével
akár találják meg a saját egyéni lehetőségeiket, alternatíváikat.
Másképp nagyon nehéz megküzdeni a családok szintjén a
devizahitel-vállsággal, vállalkozások szintjén a vállsággal.
Medveczky Attila
|
