|
 2013.01.25.
A magyar értelmiség felelőssége
Csurka –ősbemutató a Térszínházban
Csurka István:
Írószövetségek harca c. drámáját mutatják be február
23-án este hét órakor az óbudai Térszínházban. A további
előadásokat február 24. 26., 27., 28- án tartják meg . Bucz
Hunor, a teátrum igazgatója, a darab rendezője tervbe
vette, hogy vidékre is elviszi ezt a produkciót.
Az Írószövetségek harca a Két dráma című kötet
második darabja, a tervbe vett trilógiának a része. Az első
drámáról, A hatodik koporsóról többen
hallottak, mert ez az a darab, amit a fenntartó „nem
javasolt” az Újszínház számára, hogy bemutassa. Azért
mutatják be a másik művet, mert az kevésbé szókimondó?
–Szó sincs róla! Ez a darab sem palástolja el az igazságot.
A hatodik koporsóban három történelmi korszakot vetít
egymásra a szerző – ahogyan a Térszínház cselekvő elemzésekor
ez kiderült. A darab középpontjában a feldarabolt Magyarország
áll. Hogyan is maradtunk magunkra? 1956-ban hogyan is lettünk áldozatai
a szovjet és a nyugati világrend kiegyezésének? Miért jelöltek
ki bennünket bábúnak, ellenségnek a kettős mércét használók?
Hiszen a gyarmatait elvesztett Nyugat-Európa, és a bolsevik
gyarmatosítás alól felszabadult Kelet-Európa egyaránt
problematikus a globalizáció számára. Ezeket a kérdéseket
vizsgálja az első dráma, míg a második, az Írószövetségek
harca a jelen körülményeket. Az utalásokból kiderül,
hogy túl vagyunk a Fidesz kormányra jutásától számított első
száz napon. A nemzeti, írószövetség,a Plebejus Írók Szövetsége
(PISZ) szempontjából vizsgálja a szerző a jelenkor
konfliktusait, feladatait, és vajon alkalmas-e ez a társaság
arra, hogy képviselje a magyar népet? Ez igen súlyos kérdés. A
hatodik koporsó szerint igazságtalanság történt
Magyarországgal, és kiszolgáltatták hazánkat a
nagyhatalmaknak. A második darab azt vizsgálja, hogy a jelen állapotban,
a kétharmados többség birtokában létezik-e olyan magyar értelmiségi
réteg, mely méltán képviseli az országot. Csupán
magyarpuffogtatás van, vagy más is? A szerző nem a rendezőre bízza
a kérdés megválaszolását, hiszen a darab egyik főszereplője,
az írószövetségi alelnök szakít azzal a politizálással,
amibe az értelmiség beleragadt, és azt mondja: földet veszek,
művelem, tíz körömmel védem a magyar földet. Vissza kell hát
térni a magyar földhez, az erdőhöz, a vízhez. Vissza kell térni,
ha képtelenek vagyunk megfelelni a Petőfi által megfogalmazott
prófétai, „lángoszlop-feladatnak”. Ezen nincs mit csodálkozni,
mert 1956 után nagyon is kitervelt módon felmorzsolták a magyar
értelmiséget, és csupán egy igaz szál maradt, ennek példája
az Apród, aki mint az 1956-ban kivégzett munkás unokája
felismeri, mi a feladat: a hamisság leleplezése, átlátni a
jelen szövevényes világán, és belelátni a múlt mélyégébe.
A hatodik koporsó apródja
mindkét darabban szerepel. Csupán a drámaelméletek által
megrajzolt középponti alak típusáról van szó?
–Jóval több ennél, mert szinte katalizátor-szerepet
tölt be, belép a cselekménybe, úgy, hogy minden alaknál többet
tud. Egyesül benne a teiresziászi jós-szerep – Csurka István
is vátesz volt (!)–és a jelent kutató dokumentumfilmes
karaktere. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az értelmiség ne
mentse fel magát, és ne hazudjon önönmagának. Így lesz az
Apród élő lelkiismeret, animátor és jós.
Kortalan figura, vagy fiatalemberről van szó?
–Könnyen kiszámolhatjuk az életkort: 25-30 éves
fiatalemberről van szó. Azt lehet látni, hogy Csurka István
ebbe a generációba bízott. Maga az Apród sem a nagy fordulatok
megteremtője, hanem arra bíztat minket, ismerjük meg történelmünket,
és újra szülessenek szociográfiai művek. Vizsgáljuk meg a létünket,
és rájövünk, probléma ha valaki nem a lipótvárosi
dialektust használja, a másképpen mások mássága nem azonos a
mások másképpen másságával.
Milyen fogadtatásra számít?
–Felkészültünk arra, hogy egyesek támadnak majd
minket, mások pedig „jó” szokásukhoz híven elhatárolódnak
tőlünk. Ezt a darabot a szerző iránti tiszteleten kívül azért
választottam, mert bemutatja azt, hogy a nemzeti oldal miben
felelős, továbbá az áldozatválallás közteherviselése korán
sem valósult meg, és a kisded politikai csatározások megakadályozzák
a lényeges feladatok elvégzését.
A bemutató február 23-án lesz, és ezt megelőzi 22-én
az ingyenes főpróba. A nézőtérre viszont nem férnek be
sokan. Mit ajánl a zsúfoltság elkerülésére?
–Hívjanak fel minket a 388-4310, vagy a
+36-30-391-97-65-ös telefonszámon, és akkor – a nézőtér
befogadásának függvényében – biztosítunk ingyenes főpróba-belépőjegyet.
A www. terszinhaz. hu honlapon
is megtalálják a lényeges adatokat.
A közelmúltban átalakult a Térszínház szerkezete.
Megszűnt az állandó tagság…
–Így van; már produkcióra szerződtetjük a színészeket,
mert nagyon nehéz három éven vagyunk túl. Feltehetően, utolsó
rúgásként a „Hiller-kommandó” minket akart eltüntetni.
Eluralkodott a frankfurti iskola példájára kialakult stílus,
és aki attól eltér, az pusztuljon – gondolták ők. Ez a három
esztendő rádöbbentett bennünket, hogy akkor vagyunk életképesek,
ha darabra szerződtetjük a színészeket. A műhely megmaradt,
hiszen ezt a darabot sem lehet jól színre vinni megfelelő műhelymunka
nélkül.
Medveczky Attila
|
