|
 2013.06.07.
Visszaállítjuk a magyar gyümölcsborok
régi jó hírét
Minden reményünk megvan rá, hogy az Élelmiszerkönyvet úgy módosítsuk,
hogy a pancsolt italokra nem lehet ráírni azt: gyümölcsbor
Április végén a
Kontyos Borház, a Mokos Családi Pincészet és az Epermester
Pincészet más magánszemélyekkel együtt alapította meg a
Magyar Gyümölcsbor Készítők Egyesületét.
Ha ma egy társaságban azt mondom, hogy gyümölcsbor,
akkor sokan valami alsó polcos, olcsó alkoholtartalmú gyümölcsszörpfélére
gondolnak. Milyen a kultusza, a hírneve ma a magyar gyümölcsboroknak?
– kérdezem Id. Kallós Gábort, az Epermester Pincészet
értékesítésért felelős tulajdonosát.
–A bevezetőben már elmondta a válaszom egy részét.
Sajnos főleg negatív előítélet él ma a gyümölcsborokat
illetően. Ennek oka, hogy a hazánkban forgalomba kerülő gyümölcsboroknak
a 85%-a nem friss gyümölcsből, hagyományos szőlészeti eljárással
készült bor. Leggyakrabban kétféle módon készítenek gyümölcsbort.
Az egyik, hogy az eladhatatlan, rossz minőségű szőlőborba
aromát kevernek. Ez az úgynevezett fragolino-módszer Olaszországból,
aminek vannak hazai alkalmazói. Ami még ennél is rosszabb, az a
hideg eljárás, mikor még gyümölcsöt sem látott a bor. Ez
esetben alkoholból, vízből és aromákból készítenek gyümölcsbort.
Mi viszont nem alkalmazunk mesterséges adalékot; aromákat és
egyéb anyagokat, csak a gyümölcs legjavát használjuk fel. A
gyümölcsborok családjába tartozó eperbor technológiailag
hasonló eljárással készül, mint a hagyományos szőlőbor.
Borivó nemzet révén a jó bor élvezete hozzátartozik
mindennapjainkhoz, de a gyümölcsborok fogyasztása még kuriózumnak
számít. Az eperbor készítéskor a gyümölcs zamatos íze
megmarad, a hozzáadott cukor hatására minőségi alkohollá változik.
Az eperbor ásványi anyag és vitamintartalma akár a szőlőbor
sokszorosa lehet. Egyesületünk elsődleges szándéka, hogy
mindent megteszünk a magyar gyümölcsborok becsülete és hírneve
visszaállítása érdekében. Csak olyan termelőt veszünk be az
egyesületbe, aki friss gyümölcsből, hagyományos módon készít
valódi gyümölcsbort.
Miként lehetne különbséget tenni a valódi gyümölcsborkészítők
és a „gyümölcsborszerű” italok gyártói között?
–Szakmai érdekképviseletként védeni szeretnénk a gyümölcsbor
készítők érdekeit és elősegíteni a minőségi alapanyagokból
készült hazai nedűk kereskedelmét. És nagyon lényeges, hogy
szőlőborok és a pálinka mintájára a gyümölcsborok is
jogszabályi oltalomban részesülhetnének. Ezzel kapcsolatban már
egyeztetések zajlanak a minisztériummal; a közeljövőben
pontosítottuk a tervezet törvény szakbizottság előtti szövegét.
Minden reményünk megvan rá, hogy az Élelmiszerkönyvet úgy módosítsuk,
hogy a pancsolt italokra nem lehet ráírni azt: gyümölcsbor.
Nagyságrendben mennyi valódi gyümölcsbor készül
Magyarországon, és mennyi a pancsolt, utánzat kerül a
boltokba?
–Az utánzatok mennyiségét nagyon nehezen tudjuk
megtippelni. A valódit nagyjából pontosan felmértük, így évente
120-130 ezer liter igazi gyümölcsbor kerül a piacra Magyarországon.
Becslések szerint ennek tízszerese lehet az olcsó gyümölcsbor-utánzat.
Az Alföldön működik egy szlovák tulajdonú gyár, ahol több
millió liter olcsó pancsolt bort készítenek, de azok nem kerülnek
hazai forgalomba, ellenkező esetben, tönkremenne a piacunk.
A pancsolt italok fogyasztása jobban károsítja az egészséget?
–Ebbe nehezen tudok nyilatkozni, mert nem tudjuk az adalékanyagokat,
de az tény, hogy a valódi gyümölcsborok egészségesek. A mi
eperborunkban négyszer annyi antioxidáns van, mint – bár nehéz
kimondani – a szőlőborok nagy részében.
Mennyien foglalkoznak kereskedelmi szinten valódi gyümölcsbor
készítésével?
–Nagyon kevesen vagyunk: 5-6 pincészetről tudjuk,
hogy biztosan friss gyümölcsből készít bort. Ezért is volt könnyű
a valódi gyümölcsbor mennyiségét meghatározni. Az egyesület
bejegyzését követően a többi pincészetet is szívesen látjuk
sorainkba.
|
