vissza a főoldalra

 2013.06.14. 

A boldog pápa a sportcsarnok védőszentje

A Veszprémi Érsekség fenntartásában működő Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola jól felszerelt tornacsarnokot kapott nemrég, melyet a főegyházmegyei hittanos találkozón, június 8-án Márfi Gyula érsek áldott meg.

 Elsőként Halmay György iskolaigazgató köszöntötte a megjelenteket. Elmondta többek között, hogy a névadó választásának ötlete Márfi Gyula érsektől ered, s valamennyien örömmel azonosultak e szándékkal, hiszen a boldog pápáról közismert, hogy szívesen és sokat sprotolt. Halmay György szerinte rendkívüli megtiszteltetés iskolájuknak, hogy II. János Pál pápa lehet ezentúl a torna- és sportcsarnok védőszentje.

 Az ünnepség szép pillanata volt, amikor egy diák a lengyel pápa egyik anyanyelvén írott versét idézte eredetiben.

 A találkozó szentmiseáldozattal kezdődött, melyet a főpásztor mutatott be az egyházmegye papjaival. Márfi Gyula bevezető szavaiban a védőszent érdemeit méltatta, emlékeztetett arra, milyen sok nyelven beszélt, minket magyarokat is többször megtisztelt magyar köszöntésével, s Veszprém főpásztoraként úgy említette őt hivatalos egyházi alkalmakon is, mint „Mindszenty József utódját”. Kiemelte, hogy a boldog pápa rendszeresen sportolt, nagyon szerette a vízi sportokat, egyházfőként is rendszeresen síelt, de a sakkban is kiváló volt.

 Ezt követően az érsek megáldotta az iskola új tornacsarnokát, amely korábban Veszprém belvárosának önkormányzati sportlétesítménye volt, majd az érsekség megvásárolta és felújíttatta az iskola számára. Az ünnepi alkalomra az épület hátsó traktusában II. János Pál pápa tiszteletére kis kamarakiállítást is készítettek a diákok és a tanárok, melyben felidéződnek az egyházfő életének főbb állomásai és szállóigévé emelkedett lelki gondolatai.  

Mivel az ünnepség napja az egyházi naptár szerint Szűz Mária Szent Szíve ünnepére esett, ezért a főpásztor Mária jóságáról, szeretetéről elmélkedett szentbeszédében. Isten szeretete kiárad az egész világra, mondta; ez nyilvánult meg közénk küldött fiának, Jézusnak szeretetében, de anyjának, Szűz Máriának jószívűségében is. Mária tudott Istennek tetsző módon sírni, de örülni is. Biztosan fájdalom járta át szívét, mikor Betlehemben mostoha körülmények között kellett fiát világra hoznia, mikor látta felnőtt fia meg nem értettségét, a farizeusok viselkedését vele szemben, és siratta a kereszt alatt, mikor a világi hatalmasságok kivégezték. A Stabat Mater fájdalmasan gyönyörű sorait idézte, majd Váci Mihály Áldott vagy Te című versét, amely mutatja: egy evangélikus költő is mekkora szeretettel, megbecsüléssel, átérzéssel tudott Máriához fordulni az Üdvözlégy sorainak lírai megfogalmazásában.

 A fájdalom mellett azonban Mária sajátja volt az öröm, a remény szeretetérzése is. Milyen boldogság töltötte el, mikor az angyali üdvözlet nyomán megtudta, hogy a Megváltó édesanyja lesz. Együtt örült az örvendezőkkel a kánai menyegzőn, mikor Fia először tett csodát borrá változtatva a vizet, örült az apostolok társaságának, a Szentlélek eljövetelének. Meg kell tanulni nektek is Istennek tetsző módon sírni és örülni; Istennek tetsző módon könnyeket hullatni és Istennek tetsző módon mulatni akár, fordult a fiatalokhoz az érsek. Úgy kell megtanulni sírni, hogy ne önmagunkat sirassuk és sopánkodjunk, hanem a világ bűneit és a világ fájdalmait sirassuk, és segítsük képességeink szerint a rászorulókat, a szenvedőket.

 Emlékeztetett azokra, akik emberfeletti küzdelmet folytatnak a folyók áradásával, s a családokra, kik talán otthonaikat vesztik. Együtt kell éreznünk velük is, imádkoznunk helyzetük jobbra fordulásáért, vigasztalódásukért. Mária közbenjárását kell kérnünk Jézusnál, hogy ismét felvirradjon az ő nyugalmuk, békességük, boldogságuk napja – zárta gondolatait a főpásztor.

 A szertartás után sport- és kézműves foglalkozások fogadták a hittanos találkozó résztvevőit a csarnokban, a sportpályán és a melléképületekben – többek között kispályás labdarúgó-mérkőzés is volt a hittanosok és a kispapok focicsapata között, melybe az érsek is bekapcsolódott.