|
 2013.06.14.
Szinte mindenben igaza lett, amit a
magyar sorsra vonatkozóan megjövendölt
(Reisz Pál ferences szerzetes beszéde Csurka István síremlékének
avatásán)
Áldás! Békesség!
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Elhunyt István testvérünk sírkövének megáldására gyűltünk
össze. Emlékezzünk rá és imádkozzunk e sírban nyugvó testvérünkért!
Elhunyt testvérünk
Csurka István a maga módján vállalta a Jeremiási, a prófétai
sorsot. Osztozott a próféta sorsában, aki először ódzkodva,
félelmekkel viaskodva közölte Jahve, az Isten üzenetét, majd
sokszor magára maradottan, de mégis következetesen és határozott
hangon hirdette az igét. Jeremiást körülvették hamis próféták,
akik telelármázták a világot és félre vezették népét:
„Amit prófétáid hirdettek neked, az csalárdság volt és
balgaság.
Soha nem tárták
fel vétkedet, hogy indítsanak megtérésre. Hamis látomásokkal
hitegettek, becsaptak és félrevezettek.” (Siral.2,14) Jeremiás
látszólag elbukott, a hiábavaló küzdelmek után nem maradt hátra
más lehetőség, hogy sirassa népének sorsát: „Apátlan árvák
lettünk, az anyák olyanok, mint az özvegyek. Saját vizünket pénzért
isszuk, és meg kell fizetnünk a saját fánkért. Igát
hordozunk nyakunkon, üldöznek bennünket, a végünket járjuk.”
(Siral. 5,3-5)
Ahogy Jeremiásnak,
Csurka Istvánnak is megadatott a szomorú és vigasztalannak látszó
helyzetben, hogy biztassa népét a jobb jövő és a Messiás eljövetelével.
A magyar jövő pesszimista prófétájának tartották, ahol
lehetett mellőzték. Később általánosan elismerték: szinte
mindenben igaza lett, amelyet a magyar sorsra vonatkozóan megjövendölt.
Örült annak, ha népének így is hasznára lehetett. ő maga
pedig feláldozott ezen célért mindent: irodalmi karriert,
anyagi hasznot, evilági előnyöket, egészséget, és lassan az
egész életet.
Így kimondatlanul
is nemes és áldozatos törekvéseivel a megváltó Krisztusa
nyomába szegődött. Teljes életpályát futott be, odaadott élete
volt és bízva reméljük, hogy Jézus Krisztus feltámadásának
részesévé lett.
Urunk, Jézus
Krisztus, te három napon át sírban nyugodtál, és ezzel
megszentelted híveid sírját. Ezért a sírbatétel számunkra
nemcsak a test temetése, hanem növeli bennünk a feltámadás
reményét is. Kérünk, áldd meg kegyesen ezt az új sírkövet,
és add, hogy István testvérünk békességben nyugodjék
mindaddig, amíg majd életre kelted a feltámadás napján, mert
te vagy Urunk a feltámadás és az élet. Engedd, hogy a mennyei
örök világosságot a Te tündöklő arcodon lássa meg!
P. Reisz Pál, a
Pesti Ferences Templom igazgatója
|
