vissza a főoldalra

 

 

 2013.06.21. 

Magyar–magyar nyelvű Szent Pál levelek

A kárpátaljai ferencesek közreműködésével 480 év után újra megjelent az első magyar részleges bibliafordítás, melyet június 15-én 9.30-kor mutattak be a sajtónak. A Szent Pál levelit tartalmazó bibliafordítást Komjáti Benedek pozsonyi kanonok készítette 1532-ben a kárpátaljai Királyházán.

Az egy évvel később Krakkóban megjelent könyvet a Hit éve alkalmából most különleges reprintként adták ki magyar–magyar nyelven. Ugyanis a bal oldalon az eredeti kiadás olvasható (a kíváncsiaknak, bátraknak és ügyeseknek), a jobb oldalon pedig egy olvasóbarát változat látható, segítvén a könnyebb megértést és a szentírási helyek pontos és gyors kikeresését. Minden levelet kommentár előz meg. A kiadvány hangos könyvet is tartalmaz, Komjáti Benedek ajánlásával, és részeket Szent Pál leveleiből.

A sajtótájékoztatót Bán Zsolt Jónás nagyszőlősi ferences házfőnök és a könyv kiadásában résztvevő szakemberek tartották. A katolikus egyház idén ünnepli a Hit évét, és ezért is különösen időszerű e könyv – mondta a házfőnök, aki köszönetét fejezte ki Hölvényi György és L. Simon László államtitkároknak, Bacskai József ungvári és Tóth István beregszászi főkonzuloknak a vállalkozás támogatásáért.

A ferences szerzetes felelevenítette az eredeti könyv megszületésének néhány fontos körülményét. Komjáti Benedek a Felvidéken született és Királyházán végezte áldásos munkáját, melynek mecénása Perényi Gábriel özvegye, Frangepán Katalin volt. A könyvet Krakkóban adták ki 1533-ban. Nyolc évvel vagyunk a mohácsi csatavesztés után, ahol Frangepán Katalin férje a harcokban elesett. A Frangepán család birtokait a mai Horvátország területén már hosszú évek óta a törökök birtokolták. Érthető lett volna, ha az özvegy sérelmei megtorlására fordította volna minden figyelmét és vagyonát. Ő azonban úgy dönt, hogy nem kis anyagi áldozat árán – melyeket költhetett volna fegyverre, katonákra – lefordíttatta és kiadatta Szent Pál leveleit. Tette ezt azért, hogy mulandó dolgok helyett örök értéket adhasson fiának.

A XVI. század nemzeti irodalmunk születésének időszaka – mutatott rá Mezey András, a könyv szerkesztője. – Az első szárnypróbálgatások egyike Komjáti Benedek műve. A törökök elől kétszer is menekülni kényszerülő 22 éves fiatalember az őt befogadó özv. Perényi Gáborné unszolására kezd hozzá a páli levelek lefordításához. Bevezető dedikációjában a nehézségek miatti vonakodás, mentegetőzés nem csak afféle reneszánsz stíluselem: a feladat valóban szinte ember feletti. Komjáti példaképe a nagy humanista, Rotterdami Erasmus, aki alig másfél évtizeddel korábban készítette el a maga bibliafordítását. A magyar pap az első hazai „erazmista”. A mű missziós szerepe Mezey szerint: a pusztulásból ismét talpra állva, a dicső múltból erőt merítve a magyarok nyelvi–kulturális értelemben az üdvösség útjára léphetnek, és ahogy a kereszténység „második Izraellé”, úgy ők is Isten újonnan kiválasztott népévé válhatnak.

Pelczéder Katalin és Kocán Béla lektorok, akik a nyelvészeti bevezetőket is készítették, a művet a magyar nyelvtörténet kiemelkedő alkotásának tarják, ugyanis Komjáti munkája a kéziratos irodalom korszakának végét, a nyomtatott irodalom kezdetét jelenti.

Kocsis Zoltán a kiadvány különlegességeit ismertette. A könyv mérete az eredetivel azonos, 120×170 mm-es, korhű grafikai rézvésettel, gömbölyű gerinccel, műbőrkötésben. Harminc példányt arany szélmetszettel és 2970 darabot sima széllel láttak el.

A kiadásban közreműködtek: Idea Fontana, Grafikai Stúdió, Webdesign

 

(forrás: ferencesek.hu)