|
 2013.06.21.
A kormány újabb nagy lehetőséget
biztosít Nógrád megye felzárkóztatására
Nógrád megye leghátrányosabb területei és települései a
szabad vállalkozási zóna részei
A kormány május
közepén döntött a szabad vállalkozási zónák kibővítéséről
és a távolléti díj számításának új módjáról. A szabad
vállalkozási zónák meglévő, 47 kistérséget és 913 települést
érintő száma 14 kistérség 177 településével bővül. Nógrád
megyében pedig négyre bővült a szabad vállalkozási zónába
sorolt kistérségek száma.
Milyen előnyökkel jár az az adott kistérség és a vállalkozók
számára, ha egy terület szabad vállalkozási zóna?–
kérdezem Becsó
Zsoltot, a Nógrád megyei önkormányzat elnökét.
– A
szabad vállalkozási zónák egy olyan speciális gazdasági övezetek,
melyek kialakításával próbál segítséget nyújtani a kormányzat
a legnehezebb helyzetben lévő területek számára a gazdaságélénkítésre,
a gazdaságfejlesztés összehangolására, vagy a foglalkoztatás
bővítésére. A gazdasági szereplők, beruházók számára a
szabad vállalkozási zónákon belül különböző kedvezményeket
biztosítanak. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az adott térség
bekapcsolódhasson az ország gazdasági vérkeringésébe. Összességében
néhány héttel ezelőtt 47 kistérség – ez 913 települést
foglal magába – került be a szabad vállalkozási zónába. A
kormány első döntése Nógrád megyéből a szécsényi, a salgótarjáni
és a bátonyterenyei térséget érintette. Amellett, hogy üdvözöltük
ezt a kormányzati döntést, már akkor megfogalmaztuk azt:
fontosnak tartanánk, hogy éljünk azzal az opcionális lehetőséggel,
hogy a szabad vállalkozási zóna határát a megyében kibővítsük.
Így a pásztói kistérséggel, de minimum a Zagyva melletti
településekkel bővítsük a határt. A következő hét éves
tervezi ciklus fontos feladata lesz egy olyan ipari terület
kialakítása, amely képes multinacionális cégek fogadására
is. Jelenleg a kelet-nógrádi térségben nagy, egybefüggő, közművesített
iparterülettel nem rendelkezünk. Viszonylag csekély méretű
területek állnak rendelkezésre, melyek alkalmatlanok komolyabb
cégek fogadásának feltételeinek biztosítására. Ha a vállalkozói
zóna határát ki tudjuk terjeszteni Mátraverebélyt követően
a pásztói térségre, akkor már jelentősebb: 40-60 hektáros
területek is kialakításra kerülhetnek. Ezen indokokat
felsorakoztatva a kistérséggel és Pásztó városával együtt
küldtük el kezdeményezésünket a kormányzat felé, s ezt
siker koronázta. A kormány az érveket figyelembe véve olyan döntést
hozott, melynek eredményeképpen 177 településsel kibővítette
az eddig 913 települést magában foglaló szabad vállalkozási
zónát, s újabb 14 térség került nevesítve. Nagy eredmény,
hogy a pásztói kistérség mind a 26 települése a zóna részévé
vált. Így Nógrád megye leghátrányosabb területei és települései
immár a szabad vállalkozási zóna részei. Ez olyan adókedvezményeket
és munkahelyteremtő támogatásokat jelent, melyek nem csak a
leendő befektetőkre vonatkoznak, hanem azon az adott zónában működő
vállalkozásokra is. A feltétel, hogy legalább 100 millió
forintos, munkahelyteremtéssel együtt járó beruházást kell
az adott cégnek eszközölni. Ebben az esetben egyrészt társasági
adókedvezményt tudnak igénybe venni a cégek, úgy, hogy az adókedvezmény
mértéke nem haladhatja meg a számított társasági adó 80%-át.
Másrészt szociális hozzájárulási kedvezményt vehetnek igénybe,
ami az új munkavállalók után jár 3 éven keresztül, mértéke
pedig egyenlő a kifizetett bruttó munkabér, de legfeljebb 100
ezer forint 27%-ával a foglalkoztatás első két évében, míg
a harmadik évben pedig 14,5%-os a mérték. Szakképzési hozzájárulási
kedvezményt is igénybe lehet venni – a foglalkoztatás első két
évében a szakképzési hozzájárulás befizetése alól is
mentesül a beruházó havi 100 ezer forint munkabérig. Emellett
egyes önkormányzatok dönthetnek arról, hogy bevezetnek-e vállalkozásokat
terhelő helyi adókat, vagy csökkentik-e az iparűzési adó mértékét.
Továbbá a kis-és közepes vállalkozásoknak munkahelyteremtő
beruházásuk esetén, 400 ezer forintos kiegészítő támogatást
lehet igényelni új munkahelyenként a Nemzeti Foglalkoztatási
Alapból. Ezeken kívül új EU-s fejlesztési források nyílnak
meg, így a zónákba betelepült vállalkozások ezt a pályázati
rendszert is igénybe tudják venni. Szeretnénk azt a földrajzi
előnyünket kihasználni, hogy a Nógrád megyei szabad vállalkozási
zónák helyezkednek el a legközelebb Budapesthez. Jó lenne, ha
a 21-es fő közlekedési út négysávosítási folyamata
felgyorsulna, s így a fővárosból bármelyik zónát kétszer két
sávon lehetne megközelíteni. Célunk, hogy a 2014-2020-as periódusban
olyan fejlesztéseket valósítsunk meg, melyek ténylegesen hozzájárulnak
a megye gazdasági felzárkóztatási folyamata felgyorsításához.
Így elérhetjük azt is, hogy Nógrád megyébe érdemes lesz
visszatérni az elvándorolt fiataloknak.
Említette a szakképzési
hozzájárulást…Van-e a vállalkozók igényeinek megfelelő képzett
munkaerő?
– Viszonylag magas a megyében a nyilvántartott álláskeresők
száma, megközelíti a 18 ezer főt, ami 24-25 %-os munkanélküliséget
jelent. Az elmúlt évek során azokat, akik tartós munkanélküliévé
váltak, sajnos nagyon nehéz visszavezetni a munkaerőpiacra.
Természetesen rajtuk kívül nagyon sok az olyan képzett munkanélküli
szakmunkás, aki szeretne visszakerülni a munka világába, és
tartós megélhetési forrást biztosítani maga és családja számára.
Általános tapasztalat, hogy olyan jellegű képzettségű, felkészültségű
munkaerő, melyet keresnek a betelepülni vágyó cégek, helyben
nehezen található. Ezért is lényeges, hogy a szakképzési
rendszer átalakításával olyan jellegű képzéseket preferáljunk,
melyek lényegesen jobban igazodnak a munkaerőpiaci elvárásokhoz.
Medveczky Attila
|
