|
 2013.06.28.
A Benes-dekrétumok ügye több történelmi
kérdésnél
Az EB jogi szolgálatának szakértője szerint nem sérült jogi
norma, de Jose Manuel Baroso ezzel ellentétes állásponton volt
Megdöbbentő és
egyedülálló esetre került sor az Európai Parlament Petíciós
Bizottságában, ugyanis május 27-én „zárt" ülésen tárgyalták
a Benes-dekrétumok egy resze ellen benyújtott petíciót.
Az a tény elkönyvelhető-e önmagában sikernek, hogy tárgyalta
a Petíciós Bizottság ezt az ügyet? – kérdezem Bagó
Zoltán fideszes EP-képviselőt.
–Ez a tárgyalás önmagában is siker, hiszen már az előző
bizottsági ülésen is nagy nyomást fejtettek ki annak érdekében,
hogy ne tárgyaljunk a petícióról. Végül is a márciusi ülésen
az a kompromisszum született, hogy nyitva hagyják a petíciót,
de azt csak zárt ülés keretében hajlandóak tárgyalni.
Kik kérhetik a zárt ülés elrendelését?
–Erről kérdésről a képviselő-pártkoordinátorok
szavaztak. A néppárti koordinátor szerette volna azt, hogy
nyitva maradjon a petíció és azt tárgyaljuk, míg az összes többi
– így a szélsőbalosok, az euroszkeptikusok, a zöldek, a
liberálisok – le akarta zárni a petíciót. A szocialista
koordinátor javasolta azt, hogy ha már tárgyalják az ügyet,
akkor zárt ülésen tegyék.
Akik a zárt ülésről döntöttek a Benes-dekrétumok
ügyét történelmi, politikai vagy jogi esetként kezelik?
–Mindenki,
aki márciusban a zárt ülés mellett érvelt, vagy nem olvasta
el a petíciót, vagy nem ért egyet annak tartalmával. Ők
politikai, vagy történelmi szemszögből vizsgálják a kérdést.
Azon 2007-es pozsonyi parlamenti határozat miatt nyújtották be
petíciót az Európai Parlamenthez, amely azt mondja ki, hogy a második
világháborút követően született csehszlovák elnöki
rendeletek, az úgynevezett Benes-dekrétumok megkérdőjelezhetetlenek
és sérthetetlenek. Látjuk, a petíció benyújtói nemzetközi
jogi problémára hívták fel a figyelmet, hiszen egy EU-s tagállam
a saját belső jogrendjében nem tarthat fenn olyan jogszabályokat,
melyek ellentétesek akár az Alapjogi Chartával, akár az Unió
szellemiségével.
Mi
történt a májusi zárt ülésen?
–A
petíciót benyújtó Hahn-Seidl Alida és dr. Juhász Imre
ismertették beadványukat, közölték érvelésüket, és kérték
a bizottságot az ügy további vizsgálatára. Ezután az EB jogi
szolgálatának szakértője elmondta, hogy szerinte ez ügyben
nem beszélhetünk EU-s jogi norma sérüléséről, hanem Szlovákia
és Magyarország kétoldali kapcsolatára vonatkozó esetről van
szó. A szlovák kormányfő által delegált nagykövet pedig történelmi
érvelést adott elő, miszerint a benesi dekrétumok a világháborút
lezáró békerendszer következményei, és ezért a levéltárakban
van a helyük. Ezek után kaptak szót a képviselők. A román
szocialista Victor Bostinaru szerint az ügy nem tartozik a petíciós
bizottságra, és csak kinyitnánk Pandora szelencéjét azzal, ha
ilyen kérdéseket tárgyalnánk. A magyar képviselők kifejtették,
hogy Szlovákia uniós jogot sért, hiszen a benesi dekrétumok
egy kicsiny része olyan szabályokat tartalmaz, mely ellentétes
az Alapjogi Chartával. Jómagam amellett érveltem, hogy nyitva
kell hagyni az ügyet, és mivel képviselőtársaim átpolitizálták
az ügyet, azzal a módosító javaslattal éltem, hogy a petíciót
vizsgáljàk meg az EP jogi szakbizottságai, így a jogi
bizottság és az állampolgári jogokkal foglalkozó bizottság,
mert ők tudnak adekvát véleményt nyújtani. Azért is, mert bár
az EB jogi szolgálatának szakértője szerint nincs szó jogi
norma sérüléséről, az EU Bizottság elnöke, Jose Manuel
Baroso ezzel ellentétes állásponton volt, mikor írásbeli kérdést
intéztünk hozzá Mészáros Alajos felvidéki képviselőtársammal.
Így tehát a nemzetközi és uniós jogászok egy része szerint
Szlovákiának hatályon kívül kell helyeznie azokat a dekrétumokat,
melyek kimondják a kollektív bűnösség elvét. A szlovák jogászok,
politikusok meg azt kérik, tartsuk tiszteletben Szlovákia
szuverenitását, és ne szóljunk bele olyan jogszabályba, ami már
csak a jogtörténet része.
Magyarországot
többször is pellengérre állították az EU intézményei
koholt vádak alapján. Ilyenkor nem vetődik fel jogosan a kettős
mérce alkalmazása?
–Hankiss
Ágnes képviselőtársam felemlítette azt: nem érti az eljárások
közti különbségeket. Hiszen az állampolgári jogok bizottságában
megfogalmazódott Tavares –jelentés egyes pontjai lényegesen
nagyobb nyilvánosságot kaptak az EU intézményeiben, mint a
kettős állampolgársággal, vagy a Benes-dekrétumokkal
foglalkozó petíció. Érezhető, hogy vannak olyan EU-s
baloldali képviselők, akik a Magyarországot lejárató ügyeket
gerjesztik, míg a magyar kisebbségvédelem érdekében
megfogalmazott petíciókat megpróbálják a szőnyeg alá söpörni.
Nyilvános
közmeghallgatásra kerül sor július 9-én az Európai
Parlamentben, ahol független nemzetközi jogászok bevonásával
kerül megvitatásra a kérdés. Mit vár ettől az eseménytől?
–Mészáros
Alajos képviselőtársammal jegyezzük közösen ezt a közmeghallgatást,
azért is, hogy ne zárt ülésen, hanem nagy nyilvánosság előtt
tudjunk számot adni a petíció szakmai lényegéről. El szeretnénk
érni, hogy az ügyet ne történelmi és politikai kérdésként
kezeljék, ezért is hívunk nemzetközi jogászokat véleményük
kifejtésére. Mi jogi szakmai határokon belül akarjuk ezt a kérdést
megvitatni. Sok más területen jó az együttműködés
Magyarország és Szlovákia között, így nem is lenne jó, ha a
petícióból politikai kérdést generálnának.
Létezik-e
olyan szlovák politikus, aki támogatja az önök felvetését?
–Nem is egy
olyan szlovák politikus gondolja úgy, Szlovákiának a nemzeti büszkeségből
kifolyólag is az az érdeke, hogy hatályon kívül helyezzék a
benesi dekrétumok azon részeit, melyek a jogfosztásról szólnak.
A dekrétumok megosztják nem csak a szlovák, hanem a cseh
politikát is, hiszen az egyik államelnök-jelölt -
Csehorszagban nemrég azt mondta: ha ma élne Benes, lehet, hogy Hágában
nemzetközi bűnösként ítélnék el. Mi eddig a politikai színezetig
nem szeretnénk eljutni, hanem csak jogi, szakmai vitát óhajtunk
a kérdésben folytatni. Tiszteletben tartjuk Szlovákia önrendelkezését
és csak a jószomszédi kapcsolatokat szeretnénk kultúráltan
és szakmai alapon elősegíteni.
Medveczky Attila
|
