vissza a főoldalra

 2013.06.28. 

Régi csibészek

Viviane Reding igazságügyi biztos, az EB alelnöke pár hete az angliai Hertfordshire-ben tartott Bilderberg találkozón úgy nyilatkozott, mindent megtesz, hogy gyengítse a jövő évi magyarországi választások eredményének legitimitását arra hivatkozva, hogy a szavazók a fülkékben sem merték kifejezni akaratukat.

Aki elfelejti a múltat, arra ítéltetik, hogy újra átélje azt.

2002 nevezetes év volt, a Fidesz minden várakozás ellenére elveszítette a választásokat, a kisgazdapárt még az egy százalékot sem érte el, viszont az 1990-ben megesett – rendszerváltásnak nevezett – esemény óta másodszor hazudta hatalomba magát egy zsákmányra éhes tábor, hogy országlása alatt csúcsra járassa az eladósítást és a vagyonvesztést. Csurka István pártja kiesett a parlamentből, mert hogy, hogynem, váratlanul magasra szökött a választási részvétel. Óvással próbálkoztak a 2002-es választások furcsaságai miatt. Az 1947-es kékcédulás választásokkor történészek szerint (több mint kétszázezren voltak a több helyen leszavazók) vándorszavazóknak elnevezettek módszereit vélték sokan az eredmény mögött, mindhiába, mert vizsgálat helyett inkább azt terjesztették el, minden rendben ment, mi magyarok egyszerűen hülyék vagyunk, mint prostituált a stricijéhez, úgy ragaszkodunk „az addig jó míg Kádár él” hamis narratíváját propagálók által favorizált MSZMP jogutódaihoz.

Ennek nyilvánvalóan ellentmondott a közel kétmillió tiltakozó a Parlament előtt, a TF-en az utcákon, akik Orbán szavára gyűltek össze, és mit zúgott a tömeg? Csalás, csalás, csalás! Valóban híjján lennénk tömegesen az ép erkölcsi érzéknek, valóban elvesztettük volna a realitásérzékünket még a XX. században, és ez nyomorít bennünket az új évezredben is, vagy pőrén csalás áldozatai vagyunk?

A kérdésre általában kérdéssel válaszolók nekem szegezhetnék: és 2010-ben?

A válaszom: a Rákosi–Kádár-kori népelnyomó, vaskalapos kommunista nomenklatúra és az ő megreformálási szándékukról egészen a koalíció kötésig hazudozó liberálisok, akik többet loptak, mint a nemzeti vagyon megrablásából kőgazdaggá lett fiatalabb pártelit, nos ennek a hordának a pozícióban tartása az európai, közel-keleti és tengerentúli szövetségeseiknek kínossá vált. Még az európai szocialisták is megdöbbentek az országot eluraló korrupció mértékén, és a pofátlanságon ahogy Gyurcsány bejelentette: ők bizony munka helyett véresre vakarták a parlamenti székeket, nem kormányoztak, loptak csaltak hazudtak és hamisítottak. Vállalhatatlan lett. Előre hozott választás vagy valami átverés között választhattak. Az utóbbi mellett döntöttek. Na de ki legyen? Akinek szeme se rebben, ha hazudik. Nagy volt a választék, a maffiacsaládok tanácsadóin eluralkodott kapuzárási pánik mégis kapkodásba torkollott, s ez a kapkodás szülte a libatolvajt bele a miniszterelnöki székbe. Ha nem kellet volna sietni, ennyire cinkelt palival talán nem kezdenek. A vele megkoronázott MSZP–SZDSZ kormány piszkos nyolc évének „eredménye” az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint önmagáért beszélt. „Magyarország lakosainak több mint 25%-a mélyszegénységben” egy EU-s alapítványi felmérés szerint pedig „közel 70%-a üdülésre nem is gondolhat, és minden harmadik embernek nehézséget okoz hogy kijöjjön a havi jövedelméből”.

A nép úgy megutálta őket, hogy a bukásuk elkerülhetetlen volt. Az idegen szponzorok mit tehettek egyebet, mint kihátráltak a marakodó maffiacsaládok mögül. Ki a fenének hiányzik egy lelepleződés? Ám ez nem jelentette azt, hogy a befolyási övezetükből örökre ki akarnának vonulni. Dehogy. A globális világ válsága miatt kevesebb figyelem jutott ránk, és reménytelennek látták a szennyes áradatban teljesen elsüllyedt SZDSZ-es garnitúrát ilyen fiaskó után újra felpumpálni, az MSZP bukása meg annyira nem fájt nekik, így eshetett meg, hogy békén hagyták a választási eredményt, értük nem látták értelmét belekavarni az elektronika kék, sokfelé nyitott „leak”-jébe.

Már az átlátszó volt, ahogy az SZDSZ szolgálatába szegődött emeszpések ciklus közben Medgyessyt megbuktatták, és az 56-os forradalom utáni megtorlásokat és az akasztásokat keveslő Apró Antal Piroska lányának silány jellemű vejét ültették a helyére. Ez már a Mario Puzo által megénekelt maffiacsaládok közötti leszámolásos módszer volt azzal az „apró” különbséggel, hogy ezek az egymással a hatalomért harcra kelők nem hogy törvényen kívüliek nem voltak 1945-től folyamatosan, hanem ők voltak „a törvény”. És „a törvény” nevében packáznak velünk azóta is. Gyurcsány évente 100 milliós osztalékot tesz el törvény szerint. Majd még megérjük, bíróság mondja ki a tolvaj érinthetetlenségét. Itt csak a rövidesen szabaduló Zuschlagra sújtott le „a törvény”, aki pechjére nem filozófus, viszont filozófusi bölcsesség birtokosa, börtönévei alatt is betartotta a szicíliai becsületkódexben lefektetett omertát, a hallgatás törvényét. Fiatal kora ellenére megtanulta, aki megszegi, halállal lakol.

Pimasz magabiztosságában Apró Piroska veje, a DK elnöke a minap jelentette ki Bolgár rádiójában, hogy tesz ő egy jó nagy rakást mindenkinek a véleményére. A köztévében ugyanezen a reggelen mind a 80 kilójával és titkosszolgálati hátterével döntötte romba Vad(ai), a vérbő nőtől láthatóan tartó műsorvezetőt, a mocskosszájú DK elnök ugyancsak penetráns párttársa. Ron Werber sem pihen. Remélem műsoregyeztetési joga nincs a mi adóforintjainkon működtetett köztévében. Az alkalmazott stratégiából látszik, „együtt” képezik ki az emeszpé gátlástalan Harangozó Tamását, aki magát megnevezni nem kívánó pártforrás szerint, Mesterházy helyére tör (bizonyára jó hívószó a neve, legyen bár rokona vagy névrokona a pártállam nagyhatalmú Harangozó Szilveszterének), a francia férjét mostanában titkoló szénalapátoló exelempés Rebekát, s a kampányban LMP-s szubrettként bemutatkozó és a jobbikos férjét odahagyó szabaduló művésznőt, a mostanság Bajnai hóna alatt mutatkozó Tímeát és a gátlástalan, nagypofájú, rossz szagú jobbikosok nagy részét. Fent nevezettekre a kancsukás ávósok, Bajnaira meg a cukros ávós szerepét osztotta Ron.

Hátországuk Vivien Reding, tovaris Tavares, az EU bürokratái és a velencei bizottság jelentéskiszivárogtatói.

A harc azért folyik, mert ők úgy gondolják, a teljes vagyonunk „törvényszerű” átjátszása a liberálbolsevik nomenklatúra tulajdonába, fátum. A minap szocialista körökből azt hallottam, hogy a Klubrádió tulajdonosa nem tud hiánytalanul elszámolni az MSZP pártalapítványától kapott pénzzel. Most mit mondjak, ezen meglepődtem? Ugyan már... Eszükbe sem jut. Helyette számonkérő széket játszanak a sajtójukban, és a legfárasztóbb, hogy moralizálnak, mint Magyar Bálint.

Demszky Gábor harmadik feleségének második férje a heti „agitkában”, mely a korrupcióban végérvényesen elsüllyedt SZDSZ unalmas szócsöve. A morálisan régóta gyenge lábakon álló miniszterre több okból is emlékszem, egyrészt ő hazudta a legnagyobbat és legtovább 94-ben arról, hogy ha Horn Gyula lesz a miniszterelnök, úgy szó sem lehet MSZP–SZDSZ koalícióról, persze Horn lett, egyéb vizesnyolcasok szóba sem jöhettek, koalíció is lett, amelyben miniszteri posztot vállalt, csak még futott egy sajtókört az összefekvés előtt a politikai prostituált. Másrészt ő dürrögött valószínűleg legdrágábban állami költségen, mert a választottja, titkosszolgálati jelentés szerint „hatalmas befolyásra tett szert a magyar kormány határon túli politikájában és százmilliós támogatásainak elosztásában”. A Cotidianul c. román lap szerint megnevezett kulturális miniszterek „kitartott kémnő”-jéről a román hírszerző szolgálat rögvest levette a kezét, amint lebukott. És ő volt az ún. PPP konstrukció hírhedett bajnoka. Valaki megmondhatná ennek a „leamortizálódott politikusnak” (copyright by R.E.) hogy a magáncégek meggazdagodásának érdekében nem volt szép dolog meglopni az államot és 20 évre előre elkölteni a felsőoktatás összes fejlesztésre fordítható forrását, és ha ne adj Isten mégis bekaszliznák, ugyancsak csúnya dolog lenne rasszizmust kiáltani.

Ám a piszkos nyolc év alatt működésképtelenné tett ország szavazópolgára nem azért választotta meg a 2/3-ot, mert azt szeretné, hogy az unokáink életét is ezek a régi csibészek tegyék tönkre. Azért tart ki mellette, azért nyer szinte minden időközi választáson, mert látja, hogy van értelme. Csak megjegyzem, most vasárnap is volt egy Solymáron, természetesen a Fidesz nyerte, és egyik nagypofájú sem mert jelöltet indítani, mert ők pontosan tudják, hogy tisztességes körülmények között zajló választáson zéró az esélyük. Simicskázhatnak, nyergesezhetnek, csányizhatnak, a kutya nem törődik velük. Az olyan „új”favoritjukkal, mint Ángyán, meg pont kitörölhetik a könnyező szemüket.

Azonban vigyázzunk! A Bilderberg-csoportos Vivien Redingen kívül lehet más is a politika. Azok, akik most szegregációt üvöltenek, ha a kormányszervek a speciális nevelés szükségességéről, a kötelező iskolába járásról, óvodáról éppen a cigány gyerekek felzárkózása érdekében intézkednek, hogy a putrilétben megrontott gyerekek útja ne egyenesen a börtönbe vezessen, azok akik most keveslik a cigányok számára nyújtott kedvezményeket, majd ha jönnek a választások, gátlástalanul kijátsszák a cigánykártyát. Cigánybűnözőket mutatnak majd be rogyásig, és csak annyit kérdeznek: ezt akarod? Mert ha igen, akkor szavazz a Fideszre. Az már senkit nem érdekel, hogy Kuncze adta a lovat alájuk, mikor belügyminiszterként megélhetési bűnözésnek enyhítette a rablásokat is. Bekábítószerezett roncsokkal, ha kell cigányokkal rendeznek majd nyíltszíni utcai agyonveréseket, de elég a mai kínálat is, hiszen naponta szólnak arról a hírek, hogy a magányos szegény öregekkel teli falvakban nem hogy kifosztják, agyon is verik az idős tulajdonosokat. Minden eszközt be fognak vetni. Erre kell felkészülnünk. Nem véletlenül jelentik fel szakmányban az IMF-nél az EU-ban és Amerikában a kormányt. Szeretnék gúzsba kötni, arra játszanak, veszítse el a belföldön mindeddig példátlan támogatottságát, akkor könnyebben elbánnak vele, pontosabban azt akarják, hogy mi bánjunk el a saját kormányunkkal. A szponzorok veszélyt szimatolnak. Ha hagyják megerősödni a gazdaságot, az a kormány sikere és a mienk is.  Mit tehetünk? Semmi esetre sem ülhetünk fel a huhogóknak. Akkor sem, ha trafikoznak, akkor sem, ha a földbérletezést tolják maguk előtt, akkor sem, ha a Magyar Művészeti Akadémiát pellengérezik ki, ha minden percük simicskázással, nyergesezéssel, csányizással telik. Jegyezzük meg, amit ők bírálnak, az a javunkra válik, amit dicsérnek, attól az Isten mentsen bennünket.

czyla