vissza a főoldalra

 

 

 2013.06.28. 

Csorja Gergely: Misztikus titkosszolgálati adatgyűjtés

Az NSA gigantikus főparancsnokságán, Fort Meade-ben 140 hektáron közel 1300 épület és 18 000 parkolóhely található. A főparancsnokság elektromosenergia-igénye eléri a 75 megawattot, ami egy kisebb városnak is elég. Az NSA számos egyéb telephellyel is rendelkezik és szinte a világ összes országában vannak megbízottai. Az ügynökség 40 000 embert foglalkoztat. A gigantikus titkosszolgálat ugyanakkor elvileg semmilyen nyomozati tevékenységet sem folytat, nem avatkozik be, nincsenek kommandósai, kizárólagosan adatok gyűjtésével és értékelésével foglalkozik.

És a probléma éppen ez. Az NSA-hoz befolyó gigantikus adattömeg feldolgozása szinte kilátástalan feladat, még akkor is, ha a világ legnagyobb és legmodernebb számítástechnikai egységei állnak a rendelkezésükre. A legnagyobb problémát a képi adatok feldolgozása jelenti. A különböző megfigyelőrendszerek által begyűjtött képek, videók vizsgálata hatalmas energiát emészt fel. A műholdas rendszerek adatainak feldolgozása, személyek azonosítása és megfigyelése közben nagyon sok téves következtetésre jutnak. Ezen felül komoly nehézséget okoz a szövegfeldolgozó rendszerekben, hogy az emberek sokszor viccelődnek, akár teljes beszélgetéseket képesek úgy lefolytatni, hogy valamiféle szerepet játszanak el. Ha bekapcsolódunk számítógépen háborús játékot játszó fiatalok beszélgetésébe, akik online tartják a kapcsolatot, könnyen juthatunk arra a téves következtetésre, hogy éppen valamiféle terrorcselekmény közepébe csöppentünk. Így az NSA a legfontosabb célját, hogy az Amerikát és esetleg a világot veszélyeztető magányos vagy sejtekben dolgozó rosszakat felderítse, nem nagyon képes elérni.

Az NSA másik fontos feladata, hogy a számítógépes rendszerek biztonságához, illetve az adatvédelemhez nyújtson megoldásokat a kormányzat, illetve szövetségeseik részére. Ez utóbbi is felvet jó néhány kérdést, melyeket Snowden is érintett. Az első, hogy az NSA milyen mélységig van benne a nagy hálózatok üzemeltetésében, mennyire látnak bele a közösségi oldalakba, milyen technológiákat adtak át mondjuk a levelezőprogramok üzemeltetőinek, az internetszolgáltatóknak, vagy éppen az operációs rendszerek fejlesztőinek, és azokhoz milyen hozzáféréseik maradtak. Snowden és sok más hozzáértő szerint az NSA lényegében teljes hozzáféréssel rendelkezik minden adatunkhoz, melyet valaha elektronikus formába foglaltak. Ezt amúgy idáig is tudta mindenki, aki ezen a területen jártas, az azonban meglepő, hogy ezt a titkosszolgálati struktúrában meglehetősen magasra jutott Snowden mondja ki. Snowden a vele készített interjúban nem állít mást, mint hogy ő egyáltalán nem volt kivételes helyzetben az analizálással foglalkozó tisztviselők között, mégis hozzáférhetett bárki adatához, sőt megfigyelhetett bárkit. És mivel az adatokat évekig, akár évtizedekig tárolják, így bárkiről, szinte bármilyen kompromittáló adatot előszedhetnek.

A most Hongkongban tartózkodó fiatalember által kiszivárogtatott iratok már meg is hozták az újabb botrányt. Az NSA angol megfelelője a GCHQ került a figyelem középpontjába. A The Guardian által hétfőn megszellőztetett újabb bizalmas iratok tanúsága szerint a brit figyelőszolgálat 2009 áprilisában a londoni G20-csúcstalálkozó, 2009 szeptemberében pedig a pénzügyminiszteri értekezlet résztvevőinek kommunikációját hallgatta le. A GCHQ feltörte a delegátusok számítógépeit, illetve BlackBerry okostelefonjait így ellenőrizhette e-mail forgalmukat. Ráadásul az NSA Angliában dolgozó szakértőinek közreműködésével kísérlet történt Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök Moszkvával folytatott műholdas telefonbeszélgetéseinek lehallgatására is.

Hogy Snowden leleplező akciója mögött mi állhat, azt egyelőre nehéz megmondani. A területen dolgozó informátorunk szerint, szinte elképzelhetetlen, hogy a Snowden által előadott történet teljes lenne. Snowden azt állítja, hogy kizárólagosan a demokrácia védelmében akarta felhívni a figyelmet a titkosszolgálatok tevékenységére és, hogy azért menekült Hongkongba, mert Hongkong kormánya független, lényegében Kínától is. Snowden az interjúban ugyanakkor maga is elismerte, hogy ha az amerikai szolgálatok el akarnák hallgattatni, vagy meg akarnák ölni, azt bármikor megtehetnék.

Az sem lehet véletlen, hogy a hongkongi amerikai konzulátus előtt tüntettek a lehallgatások ellen és Peking legújabb reakciója, a korábbival ellentétben sem tűnik teljesen semlegesnek.

Peking úgy véli, hogy a nemzetközi közösség magyarázatot vár az Egyesült Államoktól a titkos kormányzati adatgyűjtésről a közelmúltban kiszivárgott információkkal kapcsolatban. Hua Csun-jin a kínai külügyminisztérium szóvivője a rendszeres szóvivői tájékoztatókon korábban elhatárolódott attól, hogy kommentálja a botrányt. Mindazonáltal hétfőn Hua kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak figyelembe kellene vennie a nemzetközi közösség aggodalmait, igényét, s meg kellene adnia a szükséges magyarázatot. A szóvivő ezzel több ország, köztük az Egyesült Álla-mok szövetségeseinek heves reakciójára utalt. A hivatalos kínai kijelentéshez hozzá kell vegyük, hogy a kínai központi televízió állítása szerint az Egyesült Államok évek óta kémkedik Kína ellen „földön, tengeren, levegőben és a kibertérben”.

Kína és az Egyesült Államok között évek óta folyik a kötélhúzás. Kína szeretné elérni, hogy az 1989 óta érvényben lévő embargót, mely lényegében megtilt minden haditechnikai szállítást Kínába – nemcsak az Egyesült Államokból, de minden nyugati országból – eltöröljék. Mivel amúgy Kína és a világ viszonya békés, a kínai kormányzat számtalan kísérletet tett – többször sikerrel –, hogy fejlett haditechnikát szerezzen.

Ugyanakkor az amerikaiak rendszeresen csapdát állítanak a kínai megbízottaknak. Így történt, hogy 2010. szeptember 1-jén az akkor még Ferihegy, ma Liszt Ferenc repülőtér termináljában őrizetbe vették és az Egyesült Államoknak kiadták. Xian Hongweit és Li Lit. A két kínai üzletember rakétacsippeket akart vásárolni és Kínába csempészni, csakhogy szerencsétlenségükre a CIA megbízottjával akartak üzletelni. Az ügyet Magyarországon és az USA-ban teljes hírzárlat követte, a kínai sajtóban ellenben napokig ment a szerintük törvénytelen, akció bemutatása. A kínaiak szerint az embargót azért tartják fenn, mert az amerikaiak Kínát még mindig diktatúrának mutatják be. A legfontosabb érv, hogy Kínában az állami szervek folyamatosan megfigyelik a lakosságot. Ez amúgy igaz is. Idáig a kínai külpolitika azt kívánta bebizonyítani, hogy Kína nem diktatúra. Most úgy tűnik stratégiát váltottak és inkább azt akarják a világ közvéleményében tudatosítani, hogy az Amerikai Egyesült Államok legalább annyira diktatórikus, mint Kína, amennyiben az emberek megfigyelése diktatórikusnak számít.

Természetesen a fentiekkel nem állíthatjuk, hogy Snowden kiszivárogtatása mögött Kína állna, valószínűbb, hogy csak kapva-kaptak az alkalmon, de a titkosszolgálati ügyek természetéből fakadóan nehéz a valós tényeket megismerni.

Visszatérve az NSA-ra, Snowden aktái egy jelentős tényre nem térnek ki. Méghozzá arra, hogy az NSA által gyűjtött adatok valódi jelentősége nem feltétlenül az egyes emberek megfigyelése. Bár nyilván ez a legérzékenyebb terület, ennél viszont lényegesen nagyobb jelentősege van annak, hogy az adatokból levont következtetések felhasználhatók közösségek befolyásolására. Legyenek azok kis csoportok, vagy teljes népek, esetleg országok.

Az NSA által összegyűjtött gigantikus mennyiségű adatból pontosan feltérképezhető – és kipróbálható – hogy milyen módón lehet egyes csoportokat befolyásolni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az NSA-nak lényegében szabad bejárása van a számítástechnikai rendszerekbe, hogy a közösségi oldalakat, ideértve a Facebookot is, teljes ellenőrzésük alatt tartják, akkor feltételezhetjük, hogy az olyan, egyébként megmagyarázhatatlan eseménysorokhoz, min az Arab-tavasznak nevezett forradalom és lázadássorozat esetleg némi közük lehet.

Snowden a vele készített interjúban azt nevezi meg igazi veszélynek és elsődleges motivációjának, hogy bárkit rossz színben lehet feltüntetni a rendszer segítségével, annak ellenére, hogy semmi rosszat sem csinált. Mivel évekig visszanézhető, hogy kivel, miről beszél, így biztosan elő lehet venni néhány adatot bárkiről, ami gyanússá teszi a kiszemelt áldozatot. Bár nyilvánvaló, hogy az amerikai átlagember ezt a veszélyt jobban megérti, mintha társadalmi folyamatokról beszélnének, de azért mi szögezzük le: a gigantikus megfigyelési és adatgyűjtési rendszer elsődléeges veszélye nem ez, hanem, hogy a rendszer segítségével bármely országban be lehet indítani egyfajta propagandagépezetet, melynek hatását az NSA adatai alapján közvetlenül ellenőrizni is lehet. Ja, ha ezen nem háborodtak fel, akkor nézzük meg ezt. Az NSA adatai alapján pontosan lehet tudni, hogy a lakosságot hogyan kell befolyásolni, a reakciókról, a gondolatokról azonnal érkezik a visszajelzés. És ez valóban elborzasztó.

Mi magyarok pontosan tudjuk, hogy mit jelent a gondolatrendőrség. A szüleink által belénk sulykolt soha, sehol, senkinek érzése, a titokban, baráti vagy csak családi körben elsúgott vélemények félelme. Vajon hallotta olyan, akinek nem kellett volna? A kommunista diktatúra kiépítői soha- sem lehettek biztosak benne, hogy az emberek mit gondolnak. Az NSA rendszerének igazi veszélye, hogy megteremtette a totális kontroll lehetőségét és ezzel lehetőséget teremetett a látszólagos demokrácia keretein belül kiépíteni a diktatúrát. A totális diktatúrát.