vissza a főoldalra

 2013.08.13. 

Megvonták a vezető kommunisták nyugdíjpótlékát

Csökkenteni akarjuk a méltánytalanul magas kommunista nyugdíjakat

Augusztus 1-jétől nem folyósítják a vezető kommunisták és titkosszolgálati tevékenységet folytatók nyugdíjpótlékát. Dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti titkára szerint a Göncz Árpád-féle bizottság végzett felületes munkát, ezért sok ember két évtizeden át kapta meg érdemtelenül a nyugdíjpótlékát.

 Egyes sajtótermékek szerint minden hajdani MSZMP-tag most kevesebb nyugdíjat kap. Konkrétan kiktől vonták meg a nyugdíjpótlékokat?

 – A törvény alapján azoktól – illetve azon személyek özvegyeitől – kellett megvonni ezt a nyugdíjkiegészítést, akik szerepet játszottak az 1956-os forradalom leverésében, az azt követő megtorlásokban, akik 1945 és 1949 között közreműködtek a demokratikus államberendezkedés felszámolásában és a rákosista rendszer kiépítésében, vagy 1948 és 1990. május 1. között titkosszolgálati tevékenységet folytattak. Mindezen a körön kívül azok sem kapnak ilyen juttatást tovább, akik az 1948 és 1990. május 1. között betöltött állami vezetői tisztségük és az abban végzett tevékenységük, valamint a Magyar Kommunista Pártban, a Magyar Dolgozók Pártjában, a Magyar Szocialista Munkáspártban vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetségben betöltött vezető tisztségük és az abban a tisztségben végzett tevékenységük miatt érdemtelenek a juttatásra. Ők tehát nem munkahelyi, sport, vagy művészeti tevékenységeik miatt kapták eddig a nyugdíjpótlékot, hanem a párthűség, a rendszer kiszolgálása, a demokrácia felszámolása miatt. Ezért mondta ki a törvény, hogy a pártszolgálat miatt érdemtelenek ezek az emberek az elismerésre.

 Mindez körülbelül havonta mekkora összeget jelent a142 érintettnél?

 – Ők havonta 8-16 ezer forint közötti összegben kaptak plusz juttatást.

 Megvoltak-e azok az iratok, amelyekben a nyugdíj összetevőit évtizedekkel ezelőtt megállapították?  

– A törvény alapján a miniszternek olyan ötfős bizottságot kellett létrehozni, amely történészekből és nyugdíjbiztosítási szakemberekből állt. Ők munkájuk meghosszabbítását is kérték, mert annyira sok időt vett igénybe az iratok összegyűjtése. Több irat nem tartalmazott minden esetben kellő számú adatot. A nyugdíjfolyósítóknál erre vonatkozó anyagot nem is lehetett találni, ezért a különböző levéltárakban kellett folytatni a kutató munkát. Természetesen több olyan személy eleve ismert volt a történészek számára, akik érdemtelenek arra, hogy ezt a pótlékot a továbbiakban is megkapják. Az további rejtély, hogy korábban mely, a témához tartozó iratokat rejtettek el vagy semmisítettek meg. 1100 főnél végzett vizsgálatot a bizottság és 142 embernél derült ki az, hogy valamilyen okból méltatlan erre az elismerésre.

 23 évvel vagyunk a rendszerváltás után. Miért csak most sikerült mindezt véghezvinni?

 – A rendszerváltás után voltak hasonló törekvések. Az akkori jogszabály alapján Göncz Árpád köztársasági elnököt kérték fel arra, hogy vigye véghez a pótlékok felülvizsgálását. Azok közül, akiket a jelen bizottság nem engedett át a „rostán”, a ’90-es évek elején egy hasonló szűrőn sokan átcsúsztak, s mindeddig olyan juttatásokat kapnak, amelyet pártmunkájukkal érdemeltek ki. Tehát a Göncz-féle bizottság végzett akkor félmunkát, mert sok ember két évtizeden át kapta meg érdemtelenül a nyugdíjpótlékát. Az igaz, hogy akkor több érintett volt még életben, és több anyagot kellett volna átnézni, de akkor sem szabadott volna ennyire felületes munkát végezni.

 Vannak,akik azt szeretnék, hogy ne kapjanak a hajdani kommunista káderek luxusnyugdíjakat, míg az üldözöttek, kapjanak magasabb juttatást…

 – Pontosan azért végeztük el ezt a munkát, mert szeretnénk csökkenteni a méltánytalanul magas kommunista nyugdíjakat, és növelni a kommunizmus áldozatainak kárpótlási nyugdíjrészét. Ezért is jelent sokat, hogy míg százas nagyságrendben vonjuk meg a kommunista rendszer kiszolgálóinak és működtetőinek pótlékait, addig 16,2%-kal növeltük az áldozatok pótlékát. Ez azért lényeges, mert az ő kárpótlási nyugdíjrészük 2008. november 1-je óta nem emelkedett. Ezt az összeget a Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt befagyasztották. Mi viszont úgy döntöttünk, hogy a jogosultak – a kommunizmus miatt politikailag üldözöttek, kitelepítettek, deportáltak, fogva tartottak – juttatása az infláció mértékének megfelelően, a 2011-től megvalósult öregségi nyugdíjemelésekkel összhangban, összesen 16,2%-kal növekedjen.

 A következő témánk a határon átnyúló társulások rendszere. Milyen jogi eszköz az Európai Területi Társulás (ETT), és miként tudjuk kihasználni annak előnyeit?

 –Az Európai Területi Társulás EU-s jog által szabályozott együttműködési forma. Az uniós polgárok 60%-a valamilyen határ mentén él, ezért is lényeges az EU-nak az ilyen együttműködések elősegítése. Hazánk számára pedig mindez azért lényeges, mert minden határunk túloldalán vannak olyan emberek, akik nemcsak gondolkodásukban, hanem nyelvükben is magyarok. Így nem lehet szó nyelvi akadályokról. Az együttműködési területek között beszélhetünk a regionális és infrastrukturális fejlesztésekről, a vállalkozásokról, a turizmusról, valamint a természeti örökség védelméről. Ha országon belüli fejlesztésről van szó, akkor a területileg illetékes kormányhivatal koordinálja a beruházások menetét. A határon átnyúló projekteknél nincs ilyen közigazgatási egység, ezért nem véletlen az, hogy mi magyarok vesszük igénybe a legnagyobb mértékben ezt az EU-s eszközt. Tehát nem véletlen, hogy Európában 36 területi társulás van, ennek több mint a fele Magyarország, Szlovákia és Románia részvételével működik. Magyarország egyedülálló módon 100 milliós nagyságrendben nyújt működési támogatást az ETT-knek. 2011-ben 195 millió, tavaly és idén 120-120 millió forinttal támogatja az ETT-k működését, és mindent megtesz, hogy továbbra is úttörőnek számítson a határon átnyúló együttműködésekben.