|
 2013.08.13.
Ügynökök az egészségfejlesztésért
Még idén kiépül a lelki egészségügyi központok hálózata
is
Az ország különböző
pontjain 58 egészségfejlesztési iroda kezdi meg működését.
Az irodák közül
18 a
leginkább hátrányos helyzetű településeken található. Az
egészségfejlesztési irodák irányításáért, módszertani
tanácsadásáért az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI)
lesz felelős. Léder László, az Országos Egészségfejlesztési
Intézet megbízott főigazgatója érdeklődésünkre közölte,
hogy a helybeliek egészségével foglalkozó irodák megszervezik
az adott közösségek egészségfejlesztési programjait is.
Mi az egészségfejlesztési irodák elsődleges
feladatuk?
–2013 a népegészségügyi
mozgósítás éve, így az elsődleges feladat, hogy az iroda
munkatársai elérjék: minél többen csatlakozzanak a népegészségügyi,
egészségfejlesztési, szűrési programokhoz, és életmód-tanácsadásokon
vegyenek részt. Hosszú távon az a cél, hogy az egészségfejlesztési
irodák olyan elérhető tanácsadó pontok legyenek, ahová egészségügyi
beutaló, orvosi konzultáció nélkül bárki bemehet, hogy egészségügyi
problémáira választ kapjon.
Még TAJ-kártya sem szükséges hozzá?
–TAJ-kártyára szükség van, de az irodák finanszírozását
nem a társadalombiztosítási járulékból oldották meg. Így
az irodák olyan népegészségügyi szolgáltatást végeznek,
melyet már a népegészségügyi termékadóból finanszíroznak.
Tehát működésük nem terheli az állam egészségügy kasszáját.
Bár irodákról ír a sajtó, de mi a legjobb értelemben beszélünk
olyan ügynökségekről, melyeknek aktív szerepet kell játszani
a különböző járásokban. Feladatuk, hogy összefogják
egy-egy járás egészségfejlesztéssel foglalkozó szakembereit,
koordinálják az adott terület érintő egészségfejlesztési
programokat, szűrési napokat. Mindez azért lényeges, mert a különböző
szereplők által indított egészségfejlesztési programok
sokszor nincsenek összhangban egymással.
Hogyan jut el önökhöz a páciens, mert azt veszem észre,
hogy az emberek többsége, önként nem szívesen jár szűrésekre,
tanácsadásokra, már csak ha arra gondolok, hogy egy tüdőszűrésre
1-1,5 órát kell várakozni…
–Jó a kérdés; és éppen
ezért beszélünk alacsony küszöbű, tehát könnyen elérhető
szolgáltatásokról. Ügynökségeink szakemberei ezért például
helybe hozott szűréseket szerveznek meg úgynevezett szűrőkamion
segítségével. Ez azt jelenti, hogy ki sem kell mozdulni a településről
a lakosoknak, hanem rövid idő alatt különböző szűréseken
vehetnek részt. A közelmúltban indult el intézetünk országos
szűrprogramja, ami a balatonkenesei strandon vette kezdetét,
ahol az anyajegy-szűrésre sorba álltak az emberek. Ez a
tapasztalat is mutatja, hogy az emberek szeretnének szűrésekre
eljutni, ha az számukra nem okoz nagy időkiesést. A szűrés
csak az egyik része a feladatnak. A háziorvosok nagyon könnyen
megállapítják a betegről, hogy túlsúlyos, de arra már nincs
kapacitásuk, hogy egyénre szóló tanácsadást végezzenek. Az
orvos azt mondja ezentúl a páciensnek: menjen el az egészségfejlesztési
irodába, ahol személyre szabott táplálkozási tanácsot adnak.
Mely szervezetekkel, egészségügyi intézményekkel kötelező,
s melyekkel javasolt az együttműködés?
–Kötelező együttműködéseket
nem írtak elő, csak javasoltakat. Egyértelmű, hogy az alapellátásban
és szakellátásban dolgozókkal ajánlott a kapcsolattartás.
Ezen kívül a szociális intézmények, önkormányzatok, egészségügyi
színterek – például iskolák – is lényeges partnerek
lehetnek. Annál is inkább, mert a különböző oktatási intézményekben
komoly egészségfejlesztési programokat szerveznek uniós pályázati
támogatással. Így az iskolákban dolgozó egészségügyi
szakemberekkel is nagyon ajánlott az együttműködés. Az ilyen
együttműködések hiányában irodáink nem is tudnának hatékonyan
működni.
Az egészségfejlesztési iroda munkatársai igény
szerint házhoz is mennek, s felkeresik az idősebb, vagy mozgássérült
embereket?
–Ez is az egyik célunk, de azt tudni kell, hogy az
első lépcsőben nem sok munkatárssal indul el a munka. A pályázati
kiírásban az szerepel, hogy egy ügynökségen belül vagy két
teljes állású alkalmazott dolgozik, vagy egy teljes és két félállású
munkatárs, akiknek elsősorban koordináló szerepük lesz. Ezek
a helyi egészségfejlesztési ügynökök – akik az adott járásban
elkészített programokkal pályáztak – jobban ismerik a helyi
viszonyokat, így elérhetik azokat, akiket a szakmában csak hátrányos,
„láthatatlan célcsoport”-nak neveznek, vagyis akiknek rossz
az egészségi állapotuk, de a népegészségügyi programokkal
nem lehet őket megszólítani, és jelentősen rontják az egészségügyi
statisztikákat.
Esetünkben a lélek és a test ápolása együtt van?
–Így van, s ezért a pályázatban a képesítési
elvárások közt pszichológus; mentálhigiénikus; védőnő, népegészségügyi
felügyelő, népegészségügyi ellenőr, orvos, egészségfejlesztési
szakirányú végzettséggel rendelkező szakember, diplomás ápoló,
dietetikus; rekreációs szakember is szerepel. Emellett a személyre
szabottságnak önmagában létezik mentálhigiénés védőfunkciója;
nem személytelen a tanácsadás, hanem az illetőt meghallgatják,
és az ő élet és pszichés körülményeit is figyelembe veszik
a konzultáció alatt. Az iroda munkatársai abban is segíthetnek,
hogy megfelelő szakembert ajánlanak a lelki problémák
feldolgozásához, hiszen sokszor a pszichés gondok a kiváltói
a testi betegségnek. Kihangsúlyozandó, hogy a stratégia alapján
elindított hálózatfejlesztés első állomásának tekinthetők
a most létesülő irodák. A tervek szerint még az idén kiépül
a lelki egészségügyi központok – melyek célzottan mentálhigiénés
tanácsadással foglalkoznak – hálózata is.
Mi alapján lehet lemérni az egészségfejlesztési irodák
működését?
–Még most dolgozzuk ki azt a jól szabályozott ellenőrzési,
monitorozási rendszert, amit szeptembertől indítanánk el,
hiszen addigra kötik meg az irodák a finanszírozási szerződéseket.
Előtte megfogalmazzuk az ellenőrzéshez szükséges mutatószámokat
az irodákkal tárgyalva, éppen azért, hogy ne várjunk tőlük
irreális tevékenységet.
Medveczky Attila
|
