vissza a főoldalra

 

 

 2013.08.13. 

Épül a Budafoki Szomszédok Piaca

Szeretnék a kerület kisvárosias jellegét megőrizni

Az elmúlt hetekben számos egyeztető fórumot tartottak a XXII. kerületben az új budafoki piac koncepciójának kialakításáról. El szeretnék érni, hogy a jelenlegi piac helyén és környezetében igazi közösségi tér jöjjön létre, ahol a helyi kisvállalkozók, őstermelők és Budafok-Tétény valamennyi polgára kulturált körülmények között veheti igénybe egy modern, de a helyi hagyományokhoz illeszkedő kisvárosi piac szolgáltatásait.

 Konzultáció sorozatot előzte meg a piac pályázati tervének kialakítását. Mi volt az egyeztetések célja? Kiket vontak be a tárgyalásokba? – kérdezem Szabolcs Attilát, Budafok-Tétény polgármesterét.

 –Nagytétény városrészben most fejeződik be egy több, mint 1 milliárd forintos EU-s pályázati projekt, s most Budafokon szeretnénk megvalósítani egy nagyobb fejlesztést. A napokban kaptam meg az értesítést, hogy a budafoki szakorvosi rendelő felújítására nyertünk 180 millió forintot, szintén EU-s pályázatból. Ennek azért örülünk, mert különben saját erőből kellett volna minderre a forrást biztosítani. A budafoki piac problémáját pedig régóta szeretnénk megoldani. Családias hangulatú, kedvelt piacról van szó, de nagyon elhanyagolt az állapota. A tisztelt olvasók a Szomszédok filmsorozatból ismerhetnek rá, mert Budafokon forgatták a piac-jeleneteket. Egyszer már nekifogtunk a piac megépítésének, de a befektető olyan mértékben eltért az előzetes megállapodásoktól, hogy fel kellett bontani a szerződést. Úgy döntöttünk, hogy saját erőből, illetve a most beadandó fővárosi város rehabilitációs pályázat segítségével építjük meg a piacot. Először a piac jelenlegi bérlőivel egyeztettünk, mert szándékunk, hogy minden régi bérlőnek, aki él a lehetőséggel, az új piacon is helyet biztosítsunk. A másik feltétel, ami törvényi kötelezettségünk, hogy az őstermelőknek is adjunk helyet. Ezenkívül nem szeretnénk azt, hogy a bérleti díjak lényegesen magasabbak lennének a mostaninál. Ez nem vonatkozik arra, hogyha az új üzlethelyiségben magasabb lesz a technikai színvonal. Hiszen ha légkondicionáló berendezést szeretne a bérlő működtetni, akkor egyértelmű, hogy növekszik a bérleti díj. Most adjuk be a fővároshoz a rehabilitációs anyagunkat, és ha nyerünk, akkor annak a segítségével, ha nem, akkor önerőből kezdjük el az építkezést. A kereskedőkön kívül a Civil Konzultációs Tanács tagszervezeteivel, és a kiemelten érintett helyi szervezetekkel is volt egyeztetés. A piacot nem szeretnénk egy napra sem bezárni. Kivásároltunk lakóházakat a mostani piaccal szembe lévő területen, s ott építenénk meg az új piacot. Csak az új épület átadása után zárnánk csak be a mostani piacot. Örültünk volna annak, ha az új piac 2014 tavaszára megépül, de erre nincs sok esély. Nem akarunk kapkodni; folyamatosak az egyeztetések, azért, hogy minél több ember igényét elégítsük ki.

 Az igazi promontori boroknak is ott lesz a piacuk?

 –Nem kizárt, de annak örülnék, ha a budafoki borokat a budafoki pincékben árusítanák. Ehhez az szükséges, hogy ezek a pincék nyitva tartsanak. Minden borászatnak van üzlete, ám az lenne az optimális, ha valaki kijön Budafokra, akkor betérne egy pincébe egy- két pohár jobbfajta borra. A borászok többsége felkészült a vendégfogadásra, de legtöbbször csak akkor nyitják ki a pincéjüket, ha csoportosan érkeznek hozzájuk.

 Mennyire tartják fontosnak, hogy az új piac épülete beilleszkedjen a környezetbe?

 –A jelenlegi XXII . kerület 1950-ig három önálló település volt, és még most is őrzi falusias jellegét; döntően családi házas övezet. Jelmondatunk is ezt tükrözi: „kisváros a nagyvárosban”. Tehát mindenképp szeretnénk a kisvárosias jelleget megőrizni. A piac a kerület központjában lenne, ezért arra törekszünk, hogy igényes épület legyen, de nem emeletes, tehát nem lesz tájidegen. Földszintes, egyszerű, polgárbarát piacot szeretnénk, megőrizve a falusias kofajelleget.

 Térjünk át a szellemi táplálékokra. A budafoki Klauzál Ház színháztermét Bujtor Istvánról nevezték el. Volt a színésznek kötődése a kerülethez?

 –Az elnevezésről tudni kell, hogy a művelődési ház tehetséges, fiatal igazgatója nagyszombat napján tragikus hirtelenséggel elhunyt. Ezt követően a kamaratermet róla, Mészáros Csabáról neveztük el. Ezután vetődött föl a színházterem elnevezésének ötlete. A Klauzál Ház és a fenntartó önkormányzat által közösen meghirdetett színházterem-keresztelő akcióban több mint hatszázan vettek részt. A kétfordulós verseny első fordulójában érkeztek a névjavaslatok, a második körben pedig az öt legtöbb szavazatot kapó jelöltre lehetett voksolni. A második fordulóba jutott öt jelölt, Bujtor István, Cziffra György, Latinovits Zoltán, Bubik István, Karády Katalin került, és Bujtor lett a győztes. Jómagam Cziffra Györgyöt szerettem volna, de ő a második helyezést érte el. Cziffra György zongoraművész itt született, innen indult „világhódító” útjára. Bujtor és Latiniovitsnak az a kerületi kötődése, hogy a budafoki sportpálya melletti Gundel villában éltek a nagyszülei, és sokat vendégeskedtek náluk. Még a családdal egyezettünk kell, hogy Bujtor Istvánról nevezzük el a nagytermet. Ha megkapjuk a hozzájárulásukat, akkor szeretnénk impozáns névadó ünnepséget tartani.

 Milyen a kerület kulturális élete?

 –Minden nagyképűség nélkül mondhatom, hogy Budafok-Tétény kulturális szempontból Budapest egyik legfejlettebb kerülete. Nagyon sok híres, Kossuth-díjas művész lakik itt, és sok civil szervezetünk célja a kulturális hagyományok ápolása. Azon kevés magyarországi önkormányzat közé tartozunk, amelyiknek saját szimfonikus zenekara van, és az ország egyik legjobb művészeti iskolája működik nálunk.

 

Medveczky Attila