|
 2013.08.14.
Megjelent
a Magyar Fórum XXV. évfolyamának 33. száma!
A tartalomból:
IN
MEMORIAM CSURKA ISTVÁN
Csurka
István: A budapesti banda (2.oldal)
A folyamatot ’87-ben már azok tartották a kezükben,
akik a legszorosabb kapcsolatban álltak a pénzosztó és
kamatszedő körökkel, a Világbankkal és az IMF-fel. Akik
nemcsak kijártak ezekbe az intézményekbe, hanem ezek bizonyos
testületeibe be is választották őket, akik tehát a
legfontosabb nemzetközi célok megismeréséhez is hozzájutottak.
Ilyenből nem kell sok. Egy Aczél és egy Fekete. Az MSZP-SZDSZ
– (Horn-Kuncze-Békesi-Bokros-Medgyessy-Suchmann-Vastagh-Fodor Gábor-Magyar
Bálint) – kormány 1994-es felállása a nagy megnyugvás
korszakát hozta el a budapesti bandának. Akaratukat ugyan az
Antall- és Boross-kormányra is rá tudták erőszakolni, a
paktum révén minden lényeges hatalmi pozíciójukat megtarthatták,
a nagy privatizációs kaszálást ez alatt az időszak alatt
kezdhették el, biztonságérzetük mégsem volt teljes. Az
MDF-kormányt a választók mégiscsak rendszerváltással, igazságtétellel
bízták meg, s hiába, hogy Antall József mindjárt az elején
eloszlatta a rendszerváltás és az öntörvényű szabad magyar
élet iránti vágyakat, a kormány mögött mindig ott maradt a nép
szemrehányása, keserűsége, és egészen nem lehetett kizárni
azt a lehetőséget, hogy a kormányban felülkerekedik a
lelkiismeret, és megvalósít valamit abból, amire felkenték.
Kaposvár: szociális városrehabilitáció
a helybeliek munkájával
Lakótelepek helyett
lakóközösségeket építünk, s ezzel munkahelyeket is teremtünk
(4.oldal)
Az ott élô kaposváriak közremûködésével
újul meg a somogyi megyeszékhely két városrésze is a közeljövôben:
a szociális városrehabilitáció keretében csaknem kétmilliárd
forintot fordít az önkormányzat a szentjakabi és a belváros közelében
lévô lakótelepi városrész lakásainak, közterületeinek megújítására,
közösségi életének fellendítésére. A fejlesztésekrôl Szita
Károlyt, Kaposvár polgármesterét kérdeztük.
Több száz milliós új
fejlesztések Zalaegerszegen (4.oldal)
A városi tulajdonú pénzügyi szolgáltató kedvezôbb
hitelt nyújt a helyi vállalkozásoknak. Egyebek mellett a városrehabilitációs
program kiegészítéseként több mint 800 millió forintos
fejlesztésrôl, és a Zalaco Sütôipari Zrt. új telephelyéül
szolgáló ingatlan kedvezményes eladásáról is döntött legutóbbi,
rendkívüli ülésén Zalaegerszeg Megyei Jogú Város képviselôtestülete.
Gyutai Csaba, a város polgármestere: Zalaegerszeg történelmi
belvárosával a kommunizmus éveiben nem törôdtek, és ez a
hajdan hangulatos terület egyre csúnyább lett. Ezért döntöttünk
a piactér és a belváros szisztematikus újjáépítése
mellett. Ennek érdekében a piactér teljesen megújult, új
burkolatot is kapott. Szökôkút épült díszkivilágítással,
sôt szabadtéri kulturális teret is létrehoztunk. A tér egyik
sarkában szép társasházat építettünk, olyat, aminek az aljában
üzlethelyiségek üzemelnek, a elsô szinteken pedig lakás célú
helyiségek vannak. Ez volt a beruházás elsô üteme.
Nemzeti stratégia a
szellemi tulajdon védelmére
Célunk: minél több
tudományos, technológiai és kulturális eredmény, jöjjön létre
Magyarországon
(5.oldal)
Dr. Ficsor Mihály, a Szellemi Tulajdon Nemzeti
Hivatala elnökhelyettese: Remélhetôleg a kidolgozott stratégia közvetve pozitívan befolyásolja
a magyar tudomány jövôjét. A Jedlik-terv arra keres választ,
hogy az iparjogvédelem – így a szabadalmak, a védjegyek –
és a szerzôi jog eszközeivel miként lehet elérni a
nemzetgazdaság felemelkedését, a versenyképesség javítását,
illetve a szerzôi jog területén a kreatív iparágak és a kultúra
fellendítését. Természetesen mindez a tudomány területén is
érezteti majd a hatását, hiszen a tudományos mûvek szerzôi
jogi védelem alá tartoznak, és a tudományos alapkutatás
elvezethet olyan találmányokhoz, kutatási és fejlesztési
eredményekhez, amelyeknek a jogi védelmét a szellemi tulajdon
biztosíthatja.
A kormány álláshelyeket
teremt a hátrányos helyzetû beregi régióban is
A fejlesztésekkel
el lehet érni, hogy a fiatalok ne hagyják el a települést,
helyben kapjanak munkát
(7.oldal)
Filep Sándor (Fidesz-KDNP), Vásárosnamény polgármestere:
Képviselôink odafigyelnek térségünkre. Egy évvel a választások
elôtt is objektívnek kell maradni. Azt nem tagadom, hogy mi
sosem hibáztunk, viszont ezek a hibák eltörpülnek a jó dolgok
és döntések meghozatala mellett. Annak is örülök, hogy a döntéshozók
látják: a Dunántúl és a fôváros fejlesztési szempontból már
optimális helyzetben van, s azon dolgoznak, hogy a keleti végeken
élôk se érezzék magukat másodrendûnek.
Több százezer épület
energiahatékonysági felújítását tervezzük
Az üvegházhatású
gázok kibocsátását tekintve Magyarország kiemelkedôen jól
teljesít
az európai nemzetek
között
(9.oldal)
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium napenergiát
hasznosító rendszerek, bentlakásos közintézmények kezelésében
lévô épületekben történô telepítése céljából augusztus
5-étôl pályázatot hirdetett. A támogatás akár teljes egészében
is fedezheti az elismerhetô bekerülési költséget. A pályázat
keretösszege 867,2 millió forint, finanszírozása a kvótabevételek
terhére történik. Szerkesztôségünk vendége Hizó Ferenc
zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt
közszolgáltatásokért felelôs helyettes államtitkár
Lélek
és hit nélkül nincs igazi mûvészet
A restaurálás során
alázattal kell igazodni a mester eredeti koncepciójához, szándékához
(10.oldal)
Mészöly Zsófia festô-restaurátor mûvész: Mészöly
Géza családjából származom; a híres festômûvész
unokatestvére volt a dédapám. Mészöly Géza tájképfestô
volt, akinek munkássága fôleg a Balatonhoz köthetô. Elôszeretettel
festette a tájat, az ott élô embereket, halászkunyhókat. Képeit
nagy gonddal és aprólékos kidolgozással alkotta. Mûvészete
nagy hatással volt a késôbbi tájfestôkre. Az is érdekes,
hogy édesanyám ága erdélyi gyökerû, míg édesapámé
felvidéki. Probstner Zsófia, Szinyei Merse Pál „Liliaruhás nôje”
és felesége pedig dédanyám testvére.
A magyarság nagyjai emlékének
ápolásáért
El szeretnénk érni,
hogy minél több diákot vigyenek el a nemzeti emlékhelyekre, s
a helyszínen interaktív történelemórákat tartsanak (12.oldal)
Radnainé Dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség
Intézete elnöke:
El szeretném érni, hogy a Fiumei úri sírkertbôl egy párizsi
Pére-Lachaise-szintû temetôt hozzunk létre. Ha valaki Párizs
nevezetességeit akarja megnézni, természetes, hogy elmegy a Pére-Lachaise
temetôbe, míg a Budapestre érkezô turisták csak ritkán látogatják
meg a történelmi emlékekkel bôvelkedô Fiumei úti Sírkertet.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy fizessen rá elő! info@magyarforum.hu;
+36-30-7545-017
Látogasson el a www.fuggetlenseg.hu és a
www.eredetimiep.hu oldalakra.
|
