vissza a főoldalra

 

 

 2013.08.17. 

Művészet az agyag kolostorából

A Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek – Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményének kiállítása

Szeptember 2-áig látogatható az Iparművészeti Múzeumban a legendás kecskeméti kerámia stúdió kiállítása. A stúdió köztudomású, hogy nemzetközi, így nem csak magyar, hanem japán, holland, koreai, kanadai, USA-beli, észt, orosz, litván, belga, német, cseh és angol mesterek műveit is megtekintheti az érdeklődő.

A Nemzetközi Kerámia Stúdió az 1970–1977 közötti években jött létre, és mindmáig Magyarország egyik legjelentősebb, egész évben folyamatosan működő művészeti alkotótelepe. Alapítója a Bács-Kiskun Megyei Tanács és a Finomkerámiaipari Művek volt, létrehozásának gondolata és kivitelezése Probstner János keramikusművész nevéhez fűződik, aki a kezdetektől 2011. november 30-ig irányította az intézményt. 1982-ben létesült a stúdió területén az első kiállítóterem. A stúdió a kezdetektől nyitott a legkülönbözőbb irányzatok, műfaji sajátosságok és művészi kísérletek iránt, az alkotómunka egyetlen mércéje mind a mai napig a legmagasabb művészi színvonalnak való megfelelés, ennek is köszönhető a kortárs kerámiaművészetben kivívott nemzetközi és hazai tekintélye.

            A stúdió a kezdetektől következetesen gyűjtötte a műhelyében készült minőségi műveket, a programokban részt vevő művészektől kapott vagy megvásárolt alkotásokat. A mindmáig köztulajdont képező gyűjtemény az Országos, majd a Nemzetközi Szilikátipari Triennálék alkalmával választott, díjazott művekkel is gyarapodott. A helyben őrzött, a közös helyiségekben, a kertekben, a modern kiállítótérben és a meseszerű padlástérben elhelyezett, valamint a pincék labirintusában raktárpolcokra rendezett kollekció az évek során egyre bővült. 1978 és 2012 között az öt kontinens 44 országából 499 keramikus alkotott a műhelyben, és 2728 mű került a gyűjtemény törzsleltárába. Az utóbbi évtized során készült munkák közül még további 1165 műtárgy várakozik arra, hogy szakmai zsűrizéssel muzeális értékükről végső döntés szülessen, és ezek is a gyűjteménybe kerülhessenek. A gyűjtemény tárgyainak fontos, közös jellegzetessége az egyediségük. Tehát a szobrok, domborművek, festmények, mini-installációk, a használati és dísztárgyak valamennyien, alkotójuk eredeti szándéka szerint is egyedi tárgyak. Alkotóik szándékosan mellőznek minden olyan munkamódszert, amely lehetővé tenné a mű pontos másodpéldányának elkészítését. A formák, a színek, a faktúrák megismételhetetlen módon olvadnak egységbe e művekben.

A kiállításon a Kecskeméti Kerámia Stúdió több ezer műtárgyat számláló gyűjteményéből főként az elmúlt 18 évben készült kerámiákat mutatják be, mintegy 290-et. A tárlat legrégebbi alkotása Schrammel Imre 1978-ban készített Edénytanulmánya, a legújabb művészeti kerámiák pedig 2011-ben készültek. A magyar keramikusok közül többek között Márk Kornél, Geszler Mária, Túri Levente és Kun Éva, a külföldi alkotók közül mások mellett a japán Hosino Szatoru, a cseh Jindra Viková, az észt-orosz Szergej Iszupov és a belga Steyaert Frank munkáit mutatják be. A mai kerámia, nem kis részben a technikai lehetőségeknek köszönhetően éppúgy alkalmas történetek elbeszélésére, az egyént vagy a közösséget foglalkoztató kérdések megfogalmazására, mint bármely más műtípus, és ez érezhető, a kiállított tárgyakon is. A kiállításon végigmenve többféle stílus nyomaira bukkanunk. Van, aki a népi motívumokat kedveli, mint a japán Takamori Akio, mások a szecesszióhoz nyúlnak vissza. Ugyanígy váltakoznak a figurativ és a nonfiguratív elemek. Míg Probstner János 1981-es Sziklás Madonnája inkább a nonfiguratív csoportba tartozik, addig Péter Vladimir, Molnár Sándor, Szalai László, Nácsa Edit, vagy a kanadai Matthieu Paul alkotásai főleg figuratívek. Különösen szépek a litván Dalia Lauckaite-Jakimavicien szitázott, matricázott porcelánjai, így a Hölgy lepkével, vagy a Tál ikrekkel. Geszler Mária 1978-ból való Festett tálja szintén szemet gyönyörködtető. A művésznő pályájának első két évtizedében (1960-1980) a magyar népművészeti hagyományokra és a közép-ázsiai fazekasok munkásságára figyelve alakította ki saját egyéni expresszív stílusát.

Ezen a kiállításon nem szokásos agyagedényeket, tálakat, vázákat találunk. Az agyag új és szokatlan felhasználási módja ez, mely során színes szobrok és díszek kerülnek ki a művészek kezei közül. A kiállítás másik érdeme, hogy mind a klasszikus, mind a modern művészet kedvelői megtalálják a számukra érdekes, kedves tárgyakat. A kecskeméti nemzetközi kerámiastúdiót jól ismeri és elismeri a szakma az egész világon. A kecskemétiek az országban egyedülálló módon képviselik és mutatják be főként a kortárs kerámiaművészetet és természetesen az iparművészetet, így már nemcsak a szakmában, hanem tágabb értelembe vett közönség előtt is egyre ismertebbé váltak, programjaikkal igényes és értékes pillanatokat nyújtva az érdeklődőknek. Ilyen érékes pillanatokban lehet annak része, aki ellátogat az Iparművészeti Múzeumban rendezett kiállításra.

 

M.A.