vissza a főoldalra

 2013.05.03. 

Erősödnek a magyar-orosz agrárdiplomáciai kapcsolatok

Akik bírálják a keleti nyitást, azok kérdezzék meg az előző kormányzatok agrárvezetőit, miért nem vállalták föl ezeket a fontos agrárdiplomáciai lépéseket

Biztossá vált, hogy Oroszország lesz a szeptemberi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) egyik díszvendége. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország és Oroszország agrárdiplomáciai kapcsolatai olyan magas színvonalra emelkedtek, ami az elmúlt húsz évre nem volt jellemző, és még mindig óriási fejlődésre van lehetőség.

 Államtitkár úr a közelmúltban háromnapos látogatáson, tárgyalássorozaton vett részt az orosz fővárosban. Ki kezdeményezte a tárgyalásokat?

 –A soros egyeztetésre hívtak meg Moszkvába, ahol az orosz mezőgazdasági munkacsoport vezetőjével, Alekszandr Csernogorov agrárminiszter-helyettessel tárgyaltam. Kiemelendő, hogy négy cég vezetője kísért el erre a háromnapos tárgyalássorozatra. A Gyulahús Kft., a Kométa Kft. és a Bakonyhús Kft. termékei már jelen vannak az orosz piacon, a negyedik cég, a prémium juh-és kecskesajtot előállító Alföldi Garabonciás Kft. pedig most nyit ebbe az irányba. Az oroszok elég komolyan érdeklődnek a jó minőségű prémium termékek iránt, ezért határoztunk úgy, hogy az Alföldi Garabonciás Kft. termékeit is bemutatjuk nekik. Segítünk abban, hogy ezen cégek termékeit is megismerhessék a jövőbeli orosz üzleti partnerek.

Mi jellemezte az orosz-magyar mezőgazdasági kapcsolatokat a rendszerváltás óta, s miben változtatott a második Orbán-kormány?

–Egészen a rendszerváltásig Magyarország legfőbb mezőgazdasági partnere az akkori Szovjetunió volt. Majd az agrár-kereskedelmi kapcsolatok Oroszország és Magyarország között minimálisra csökkentek. 2002 és 2010 között a baloldali kormányzás ideje alatt nem következett be komoly fordulat a két ország kereskedelme között. 2010-től folyamatosan erősödtek az agrárkapcsolatok, évről-évre nőtt az agrárexport. Élőállat, tenyészállat, vetőmag és feldolgozott élelmiszer tekintetében igen jelentős piacokat sikerült szereznünk, és a magyar borok is újra megjelentek Oroszországban. Elértük, hogy a nagy hírnévnek örvendő szabolcsi alma tavaly újra kapható volt az egyik orosz élelmiszerlánc boltjaiban – és ezek a kereskedelmi kapcsolatok folyamatosan erősödnek. Eközben a két ország agrárdiplomáciai kapcsolatai olyan magas színvonalra emelkedtek, ami az elmúlt húsz évre nem volt jellemző, és még további óriási fejlődésre van lehetőség. Államtitkárként eddig négyszer találkoztam az orosz partnerrel, ebből három alkalommal Csernogorov miniszterhelyettes úrral, és egy alkalommal Fazekas Sándor miniszter úrral közösen Nyikolaj Fjodorov agrárminiszterrel tárgyaltunk. Tavaly az orosz Aranyősz élelmiszeripari kiállításon, februárban pedig a Prodexpón vett részt Magyarország. Ez is jól példázza, hogy leomlott a „nem létező fal”, és a magyar-orosz agrárkapcsolatok egyre szorosabbá válnak.

 A baloldali bírálok szerint, mivel nyugatról folyamatos kritika éri a kormányt, ezért önök dacból választják a keleti piacokat. Mi erről a véleménye?

 –Ez nem igaz, mert a klasszikus nyugat-európai piacokat a magyar cégek megtartották; egyik legnagyobb partnerünk továbbra is Németország. A magyar mezőgazdaság a német piacokon helyezi el legnagyobb mértékben a termékeit. Továbbra is nagyon komoly partner Szlovákia és Románia. Egyrészt a magyar árufelesleget, másrészt a kiváló minőségű hazai prémiumtermékeket kell elhelyezni a keleti piacokon, hiszen ez utóbbi iránt nagy az érdeklődés Oroszországban, Azerbajdzsánban, Kazahsztánban és az arab világban is. Az oroszok nosztalgiával gondolnak a KGST ideje alatt megismert magyar termékekre. Emlékeznek a Pick-szalámira, a gyulai kolbászra, a magyar almára és meggybefőttekre, ezekre építve további sikereket érhetünk el. Jó úton haladunk, de még sokat kell tennünk a pozícióink megerősítéséért. Tudomásul kell venni, hogy megváltozott az orosz kereslet, ma már a minőségi termékek iránt mutatkozik igény, melyet meg is fizetnek. Akik azt állítják, hogy a nyugati kritikák miatt keressük a keleti piacokat, nem látják azokat a gazdasági átrendeződéseket, melyek ma a világban történnek.

 Néhány lap ironikusan azt írta, hogy Budai Gyula gyulai húst árul Moszkvában.

 –Ha az előző kormányok tagjai felvállalták volna azt a szerepet, hogy magyar cégekért lobbiznak, és magyar cégeket promotálnak a keleti piacokon, akkor a húsipar nem került volna akkora válságba, mint néhány évvel ezelőtt. Akik ilyen ironikus eszközzel élnek, vagy bírálják a keleti nyitást, azoknak azt tudom javasolni, kérdezzék meg az előző kormányzatok agrárvezetőit, miért nem vállalták föl ezeket a fontos agrárdiplomáciai lépéseket. Miért nem segítettek ezeknek a cégeknek abban, hogy visszaszerezzék régi keleti partnereiket? Akkor nem kellett volna csökkenteniük a termelést és munkahelyeket megszüntetniük. A piac bővítése aprólékos munka, először azokat a cégeket kell felkeresni, melyek képesek minőségi termékek előállítására, majd direkt marketinggel termékbemutatót kell szervezni számukra. Ez történt most Moszkvában is, és látható, hogy az ilyen metódus sokkal nagyobb gyakorlati haszonnal jár, mintha kiküldenénk egy prospektust egy magyar cégről.

 Konkrét megállapodások is születtek?

 –A Gyulahús Kft a korábbi orosz partnerével nagyobb volumenű szállításban állapodott meg, illetve egy másik élelmiszerlánccal is megegyezést kötött. A Kométa tőkehússal már most is jelen van, az a cél, hogy feldolgozott termékeket is kivihessenek. A Bakonyhúsnak orosz feliratú termékeik is vannak, nagyon jók a piaci lehetőségeik, a Garabonciás pedig olyan minőségű árut hozott ki, hogy több élelmiszerlánc is érdeklődést mutatott iránta.

 Négy magyarországi agráregyetemen lehetőséget teremtenek az orosz ösztöndíjasok képzésére. Milyen magyar sajátosságokat tudnak elsajátítani az orosz hallgatók?

 –Itt is a hagyományok újraélesztéséről van szó, hiszen a ’90-es évek előtt nagyon sok orosz diák tanult nálunk, és sok magyar egyetemista vett részt oroszországi képzéseken. A gödöllői Szent István Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodástudományi Centruma és a kaposvári Pannon Agrártudmányi Egyetem kész fogadni az Oroszországból érkező diákokat. Az ösztöndíjas egyetemi képzés részleteit Szijjártó Péter kormánybiztos, a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság társelnöke tisztázza orosz partnerével. Az oroszok elismerik a magyarországi szellemi innováció magas színvonalát, és példaként tekintenek erre.

 Továbbra is hatalmas az érdeklődés az orosz fél részéről a magyar falusi turizmus iránt?

 –Az orosz fél már korábban felvetette, hogy a falusi turizmus területén szeretnének velünk együttműködni. Az Európa-szerte híres magyar vendéglátás, a falusi vendégasztal vonzza az orosz turistákat. Orosz delegációk érkezésekor a magyar vidékhez és hagyományhoz kapcsolódó programokat ajánlunk nekik. Nagyon sok orosz turista érkezik a gyógyfürdőkről híres helyekre, és ezeket a szolgáltatásokat meg is tudják fizetni. Nem csak arról van szó, hogy mi csalogatjuk ide az orosz vendégeket, hanem, hogy mi is segítjük, akár ötletek átadásával, az orosz falusi turizmus felélesztését.

 Mi a jelentősége annak, hogy Oroszország lesz a szeptemberi hazai Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár egyik díszvendége?

 –Egyrészt az elmúlt két és fél év agrárdiplomáciai sikerét bizonyítja, hogy az OMÉK egyik díszvendége Oroszország lesz, másrészt mindez mutatja, hogy az orosz fél fontos partnerének tekinti Magyarországot az agrárium tekintetében. Azt, hogy az orosz miniszter úgy döntött, hogy az OMÉK szerepel a kiállítások programjában, elismerés és megtiszteltetés számunkra. Lényeges, hogy ezen a nagyszabású kiállításon bemutatkozhatnak azok az orosz agráripari vállalkozások, akikről mi eddig nagyon keveset tudtunk. Hazánkba nagyon kevés orosz mezőgazdasági termék jut; közel 250 millió euró értékben viszünk ki árut, ők meg ennek körülbelül egytizednyi részét hozzák be. Így az OMÉK alkalmával megállapodások jöhetnek létre magyar és orosz cégek között. Ez szintén jó példája a direkt marketing alkalmazásának, ami által növekszik a kétoldalú kereskedelmi forgalom.

 Medveczky Attila