vissza a főoldalra

 

 

 2013.05.10. 

Kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben

A szorosabb intézményi rendszer kialakítását magyar és magyar közösség között, csak saját magunktól várhatjuk

Tíz évvel ezelőtt járulhattak Magyarország polgárai a szavazó urnák elé, hogy Magyarország EU-hoz való csatlakozásáról döntsenek, és ebben az időszakban tartott a 2004-ben csatlakozni szándékozó többi ország is hasonló népszavazást. Közép-Európa, és különösen annak fiataljai számára többszörös jelentősége is volt ennek. Az Unió nyújtotta előnyök és lehetőségek, valamint az „Európához” való tartozás érzése elérhető közelségbe kerültek. Visszatekintve az akkori céljainkra, és elvárásainkra, megállapíthatjuk, hogy azok ma, tíz évvel később is érvényesek - áll a Fidelitas, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ), a Via Nova Ifjúsági Csoport és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) nyilatkozatában.

 A csalódás késztette önöket a nyilatkozat megfogalmazására? – kérdezem Gubík Lászlót, a felvidéki Via Nova Ifjúsági Csoport elnökét.

 –A nyilatkozatot magyarországi partnerszervezeteink, a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség fogalmazták meg. Ehhez csatlakozott az erdélyi MIÉRT és Felvidékről a Via Nova ICS. Mást vártunk a csatlakozáskor, és ezt tükrözi a nyilatkozatnak az a része, ami arra utal, hogy egyenlő feltételekkel, megkülönböztetés nélkül szeretnénk élni ugyanazokkal a szabadságjogokkal, amelyekkel a nyugat-európai országok állampolgárai. A csatlakozástól nem csak új lehetőséget vártunk Magyarország, és külön az egyes egyének számára, hanem úgy gondoltuk minden tagállam egyenlő, és nincsenek egyenlőbbek, vagy másodrendűek. Szabadon és egyenrangúan szeretnénk megvalósítani mindazt, amiért mi csatlakoztunk az európai nemzetek családjához.

 Idézek a nyilatkozatból: „a kommunista diktatúra évtizedei ellenére Közép-Európában is demokratikus, szabad társadalomban kívánunk élni – a keresztény világ részeként, az európai országok közösségében, nem pedig nagyhatalmak csatlósaként.” Beszélhetünk –e egyáltalán keresztény Európáról, amikor azért támadnak minket, mert Isten neve szerepel az alkotmányban?

 –Nem feltétlenül kell azonosítani Európát, az európai értékeket az Európai Unióval. Az EU intézményrendszerei több esetben nem merték felvállalni, vagy nem érezték fontosnak azokat a kulturális és vallási gyökereket, értékeket, melyeket mi, a nyilatkozat megfogalmazói és nagyon sokan mások is iránytűként használnak mind a mindennapokban, mind közéleti pályájuk során. S attól, hogy az EP, vagy az EB más dolgokat tart követendőnek, Európa még mindig keresztény.

 Úgy érzik, látják, tapasztalják, hogy az európai nagyhatalmak bele akarnak szólni a magyar belügyekbe?

 –Felvidéki magyar ifjúsági vezetőként tudok csak erre választ adni, hiszen nem élek Magyarországon. Azt viszont látom, hogy 2010-től kettős mércét alkalmaznak az EU intézményeiben Magyarországgal szemben. Nem tudom, hogy az fáj-e, hogy van egy állam Európában, amelyik hangoztatja a keresztény eszmékhez és a történeti gyökerekhez való ragaszkodást. Az is sokat elárul, mikor úgy szólalnak fel EU-s bizottsági szakértői tagok, képviselők, hogy „bár nem vagyok a tények pontos birtokában”, de elítélem.

 A felvidéki magyar fiatalok mit vártak az EU-s csatlakozástól?

 –Azt vártuk, hogy megnyílnak, és intenzívebbé válnak a kapcsolattartás lehetőségei a magyarok lakta országokkal. Leginkább az adott okot a kiteljesedéshez, hogy a magyar-magyar kapcsolatok újabb dimenzióba kerülhetnek, legyen szó akár határon átnyúló gazdasági programokról, diák-csere programokban való részvételről. Természetesen vannak negatívumok is, de mindennek a beteljesülését nem kell az EU-tól várni, erre az elmúlt 10 év példát is mutatott. A nemzet újraegyesítését nem oldja meg egyetlen egy európai intézmény sem. A szorosabb intézményi rendszer kialakítását magyar és magyar közösség között, csak saját magunktól várhatjuk.

 További magyar probléma, hogy az ellenzékiek kimennek súgni, és rágalmazzák a kormányt, az országot. „Aki azt akarja, hogy Magyarország felszabadulhasson a ma épülő önkényuralom alól, az nem ellenezheti az Orbán-kormánnyal szemben hozott politikai szankciókat, és azt sem kívánhatja, hogy az európai demokráciák eurómilliárdokkal támogassák egy önkényuralmi rendszer építését egy névleg még uniós tagországban.”- idézem Bauer Tamás volt SZDSZ-es, jelenleg DK-ás politikust. Elképzelhetőnek tartja, hogy egy szlovák ellenzéki politikus hasonló nyilatkozatot tegyen?

 –Sajnos ez  magyarországi sajátosság. Sehol máshol, így Szlovákiában sem, nem tudom elképzelni azt, hogy a nemzetpolitika ne lenne egységes, és ahol egy kétharmados többségű országvezetés határozatait az ellenzék kintről támadná, és hergelne másokat is. Minden államnak az az érdeke, hogy kifelé egységes képet mutasson, függetlenül a belső vitáktól, belpolitikai konfliktusoktól. Hiszen az illető politikus az ilyen kijelentésekkel a saját országát alacsonyítja le.

 

Medveczky Attila