|
 2013.05.17.
Sajátos autonómiát kell kialakítani
Székelyföldön
„A kisebbségi
védelmi rendszereket, az autonómiaformákat nem lehet lemásolni,
hanem a sajátos helyzethez kell saját struktúrákat kialakítani”,
ez volt a Sepsiszentgyörgyön lezajlott, „Autonómiák a
gyakorlatban” című műhelymunka egyik következtetése.
Az egyhetes rendezvényt Kovászna Megye tanácsa szervezte, öt
országból érkeztek a résztvevők, akik a regionális identitás,
az autonómiaformák, a multikulturalitás turisztikai vonzatai, a
kisebbségi jogok, a területi autonómia pénzügyi szempontjairól
értekeztek. A képzés nyilvános kerekasztal-beszélgetéssel zárult,
ahol a műhelygyakorlat résztvevői elmondták tapasztalataikat,
következtetéseiket. Szilágyi István székelyudvarhelyi jogtanácsos
leszögezte, a székely-magyarok számára mindenképpen hasznos
volt megtapasztalni, hogy a különböző kisebbségben élő közösségek
hasonló gondokkal szembesülnek, vagy hasonló gondjaik voltak a
múltban, és megoldották. „A Dél-Tirol pozitív példája, a
nagyfokú tolerancia mellett azt is megtanultuk, hogy például
hogy például a szardíniai vagy a szicíliai autonómiamodell
gazdasági szempontból nem sikeres, tehát nem az európai
modelleket kell lemásolni, hanem saját kisebbségvédelmi struktúrát,
autonómiaformát kell kidolgozni”, mondta Szilágyi István.
„Dél-Tirolban az autonómia szavatolja a biztonságot és az
egyenlőséget, a kisebbség és a többség között állandó
dinamikus együttműködésre van szükség”, mondta Johanna
Mitterhoffer, ki az olaszországi autonóm tartományból érkezett.
Az Európai Unió lakosságának 10 százalék kisebbségben él,
hívta fel a figyelmet Kjell Erik Martin Herberts, finnországi svéd,
aki szerint a jövő nem a kétnyelvűség, hanem a többnyelvűség.
„Nem kisebbségi gondokról kell beszélni, hanem a többséggel
kell megértetni a kisebbségek gondjait.”- mondta a szociológus.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az „Autonómiák
a gyakorlatban” műhelymunka záró-rendezvényén kifejtette:
az Európai Unió 27 országából 11-ben működik valamilyen
autonómiaforma: területi vagy kulturális. A politikus bemutatta
Székelyföldet, elmondta ebben a térségben van Európa legtisztább
levegője, és a Romániában palackozott ásványvíz 55 százaléka
származik Székelyföldről. Képeken mutatta be, hogy egész Európában
szabadon használhatják jelképeiket a kisebbségben élők, sőt
Piatra Neamt várán is lobog Moldova zászlója, majd fotókkal
illusztrálta különböző országokban a kétnyelvűséget.
„Ami szabad másnak Bukarest szerint nem szabad Székelyföldön.”
– mondta Tamás Sándor. Finnországtól eltérően Romániában
a kétnyelvűség többletköltségeit nem finanszírozza a központi
kormányzat, mondta a háromszéki közgyűlés elnöke, aki
szerint, a cél, hogy a magyar regionális hivatalos nyelv legyen,
de például az egészségügyben is be kellene vezetni a kétnyelvűséget.
„Ön egy szellem-közösséget képvisel, Ön valójában nem létezik”,
mondta Tamás Sándornak, előadása kezdetén Valentin Stan. A
Bukaresti Tudományegyetem történelem karának professzora a
sepsiszentgyörgyi „Autonómiák a gyakorlatban” című műhelymunka
záró-rendezvényén a rá jellemző ironikus stílusban tartott
előadást, kifigurázva a román politikusokat, akik szerint Székelyföld
és a székelyek nem léteznek, vagy akik veszélyesnek tartják a
kollektív jogokat. Vetítőképes előadását a bukaresti
professzor Victor Ponta miniszterelnök kijelentésével kezdte,
aki azt mondta: Székelyföld nem létezik, majd szembeállította
vele Alexandru Vaida Voievod kijelentését, aki 1919-1920 között
volt Románia miniszterelnöke és azt mondta, a szászoknak és a
székelyeknek Erdélyben helyi autonómiát kell biztosítani.
„1918 december 1-én a gyulafehérvári nemzetgyűlés elfogadta
az autonómia és a kollektív jogok biztosítását, mert nagy és
erős román államot akartak, és tudták, hogy ennek a feltétele,
hogy a kisebbségek jogainak biztosítása”- mondta Valentin
Stan.
(Forrás:
erdely.ma)
|
