vissza a főoldalra

 

 

 2013.05.17. 

Slágeroperett Kolozsvárról

(Kálmán: Cirkuszhercegnő – a Kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka)

Április 29-én, az I. Budapesti Nemzetközi Operett-Musical Fesztivál keretében, a Budapesti Operettszínházban csodálhattuk meg a Kolozsvári Magyar Opera előadását, Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjét. Amit ezen az estén láthattunk, az egy minden kétséget kizáróan professzionális, sziruposságtól mentes, ugyanakkor mégis érzelmes operett. Aki a kolozsváriak Cirkuszhercegnőjét megtekintette, megérti, miért is annyira népszerű műfaj az operett. Szabó Emese rendezésében a darabot meghagyta eredeti környezetében, így a díszletek, jelmezek mind korhűek, és a boldog békeidőt idézik elénk. A rendező megtett mindent, hogy az operettet a nézőkkel is megkedveltesse, a letűnt, nosztalgikus műfajt megszólaltassa. Minden percében átélhető és -érezhető, megnevettető és átélhető a kolozsváriak Cirkuszhercegnője.

Az operett ezüstkorszaka, a Kálmán-Lehár-éra operettjei reflektálnak a korabeli eseményekre, zenéjük, a bécsi valcer, a magyar verbunkos és csárdás, a lengyel polka és mazurka, a bécsi heuriger-dalok, a horvát népdalok fuzionálva a korabeli divatos könnyűzenei motívumokkal, „össznemzetiként" reprezentálta a Monarchia etnikai sokféleségét. Természetesen ez a „kolozsvári operett” is magában hordoz egy finom társadalombírálatot, de akinek füle van, és jó a szeme is, felfogja azt úgy is, ha nem farmerban adják elő, vagy kacsás úszógumival és matrózpólóban. Egy jó darabnak éppen az az ismérve, hogy korokon átívelően megőrzi a mondanivalóját. Hiszen hol nincsenek eladósodott urak, akik minden gazságra képesek, hogy pénzhez jussanak. És hol nincsenek olyan nők, férfiak, akik csak nagy lelki katarzis után találnak rá az igazira? Igaz, ezt ma már szégyellik bevallani, mert tiszta érzéseket táplálni sokszor ciki manapság. Ez az operett, ami felnőtteknek szóló mese, kissé tanmese is, nevetségessé teszi az intrikát. Hiszen a humor is nagy fegyver, és amit, akit kinevetünk, attól nem félünk…. A szenvedélyes duetteket és keserű szólókat éneklő főszereplők mellett grandiózus jelenetek és vicces feldolgozások is helyet kaptak a darabban. Nemrég Verdi-hősnőként kapott vastapsot az Erkel Színházban Kele Brigitta, s most operettes oldaláról mutatkozott be. Megjelenése, egyénisége, kulturált hangja számos primadonna szerepben kiválóan érvényesül. Olyan jelenség, aki képes a közönséget elvarázsolni, elhitetve vele az operett meséjét. Hangja szépen szárnyalt, és prózája is kidolgozott volt. Szabó Levente még újonc a bonvivánok csapatában, s minden alap (hang és technika) megvan hozzá, hogy térségünk vezető operetténekese legyen. Pataki Enikő Mabel Gibson szerepében eleinte bizonytalannak tűnt hangilag és alakításilag is, de a második kettőstől kezdve egyre jobban jött föl, mint gyöngy a borban. Ha még több humorral fűszerezné alakítását, akkor még megnyerőbb lenne. Madarász Lóránt Tonyja hangilag szintén az első kettősben hagyott kívánni valót maga után, majd egyre felszabadultabban, jól intonálva énekelt. Remek komikusi vénával megáldott színész, aki nem játssza túl a szerepét. Ádám János kitűnő színészi adottságokkal alakította az intrikus, bajkeverő Sergius Vladimir herceget, és azt is bebizonyította, hogy hangja is megfelel a műfaj kívánalmainak, mikor a fergeteges huszárindulóra került sor. A kolozsvári balettkar tagjai komoly teljesítményt nyújtottak, hiszen Kozma Attila igényes, precíz, de nem tolakodó koreográfiája hangsúlyos része az előadásnak. A táncok a pontosan kidolgozott mozdulatok miatt elérik a kívánt hatást. A kisebb szerepekben emlékezetes alakítást nyújtott Székely Zsejke az örökké háborgó Karolina szerepében és Mányoki László a minden hájjal megkent, ravasz hercegi titkárként. A kórus pedig a maga kategóriájában szintén nagyon jól helytállt, intonációja, szólamegyensúlya, koncentrációja kifogástalan volt, mondhatni, hogy szólamukban feloldódott individuumok együtteseként hatott. A kolozsvári zenekar Kulcsár Szabolcs vezényletével pompás zenei kíséretet biztosított a könnyed, de nívós Kálmán –operetthez.

 

Medveczky Attila