vissza a főoldalra

 

 

 2013.05.17. 

Đorđević megkövette a koszovói áldozatok családjait

Vlastimir Đorđević nyugalmazott rendőrtábornok, a belügyminiszter korábbi segédje, aki ellen a hágai nemzetközi törvényszéken emeltek vádat az 1999-es koszovói eseményekért, a bíróság előtt bocsánatot kért a koszovói albán áldozatok családtagjaitól.

 „Koszovóban 1999-ben bűncselekmények történtek. Én ezeket nem akartam, és ha vissza tudnám forgatni az idő kerekét, akkor egészen másként cselekednék. Mélységesen sajnálok minden koszovói áldozatot, s mélységesen sajnálom azokat a családokat, akik emiatt nagyon sok szenvedésen mentek keresztül. Külön bocsánatot kérek minden elhunyt koszovói albán családjától. Bocsánatot kérek azoktól is, akik elveszítették otthonaikat, őszintén osztozom fájdalmukban” – mondta Đorđević a hágai tárgyaláson.

 Đorđević, akit 2011 februárjában bűnösnek találtak a koszovói albán civilek ellen 1999-ben elkövetett bűncselekményekben, és akkor 27 év börtönre ítélték, azt is mondta, reméli, hogy „a régió jövője a béke felé fordul”.

 Đorđević azt állította, hogy azokról a bűntényekről, amelyek miatt elítélték, csak akkor szerzett tudomást, amikor közölték vele, hogy a holttesteket a Duna mentére és a Perućac tározóba vitték.

 „Bele voltam keverve akkor, amikor a kamionok a holttestekkel Batajnicára érkeztek, de nem tudtam, hogy a bűncselekményeket hol, mikor és milyen körülmények között követték el. Nem elleneztem a bűncselekmények eltussolását. Nem tettem semmit azért, hogy az elkövetőket felelősségre vonják, amit pedig meg kellett volna tennem. Őszintén bánom azt is, hogy amikor tudomásomra jutott, mi történt, nem mondtam le azonnal. Nem volt sem erőm, sem hatalmam, hogy szembeszálljak (Vlajko Stojiljković akkori belügyminiszterrel). Ezért felelősnek érzem magam” – mondta Đorđević a fellebbviteli tanács előtt.

 Đorđević azzal indokolta az első fokú ítélet elleni fellebezését, valamint azt, hogy nem ismerte el bűnösségét, hogy az ügyészség úgy vélte, „abszolút mértékben felelős mindenért, ami Koszovóban történt”.

 „Az első fokú ítéletben torz képet festettek a szerepemről” – állítja Đorđević, aki elmondta, a háború java részét Belgrádban töltötte, Koszovóban mindössze néhány alkalommal járt, és nem adott ki semmiféle parancsot Sreten Lukićnak, a Szerbiai Belügyminisztérium koszovói stábja akkori parancsnokának, s nem volt tagja annak a közös parancsnokságnak sem, amely a belügyminisztériumi és a katonai egységeket irányította Koszovóban.

 Đorđevićet politikai, faji és vallási alapon történt üldözés, gyilkosság, deportálás és erőszakos kitelepítés miatt ítélték el. Az ítélet ellen mindkét fél fellebezett. Az ügyészség szerint az ítélet enyhe az elkövetett bűnökhöz képest, és életfogytiglanit követelt, a védelem pedig felmentő ítéletet, de legalábbis enyhébb büntetést kért – tudósít a Tanjug.

 

(Forrás: vajma.info)