vissza a főoldalra

 

 

 2013.05.17. 

Érdekünk a magyarországi és a romániai LEADER csoportok együttműködése

50 millió forintot biztosítunk akciócsoportonként beruházásra, eszközbeszerzésre

V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár április 26-án, a kolozsvári agrárfórumon közölte: a magyar állam valamennyi LEADER akciócsoport számára 50 millió forintot biztosít a jó gyakorlatok átvételére. Ebből a forrásból a romániai és a magyarországi LEADER csoportok közös szerveződéseket alakíthatnak, de akár eszközöket is beszerezhetnek.

 Államtitkár úr részt vett Kolozsváron „A közös agrárpolitika kilátásai a 2014-2020-as programozási periódusban” című konferencián. Kik voltak ennek a rendezvénynek a szervezői?

 –A Kolozsváron évente megrendezett, AGRARIA néven ismertté vált Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Állattenyésztési Nemzetközi Kiállítás és Vásár idén 2013. április 25-28. között zajlott. Ez alkalomból Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Kolozsvári Irodája rendezte meg a konferenciát.

 Közös kihívások előtt áll mindkét ország agráriuma?

 –A közös gondjaink nyilvánvalóan a bürokráciából adódnak. Erdélyi barátaink speciális problémája, hogy az ottani ingatlan-nyilvántartás meglehetősen kezdetleges állapotban van. Viszont az EU-s támogatásoknak nagyon komoly feltételeik vannak, pontos földhasználati nyilvántartás szükséges ahhoz, hogy akár a földalapú támogatást, akár a környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatásokat megkapják a gazdák.

 Tudtommal az is problémát jelent, hogy a román agrártárca a több ezer hektáron gazdálkodó dél-romániai agrárvállalkozók igényeihez igazítja terveit, és így az erdélyi gazdálkodók hátrányt szenvednek.

 –Ez a helyzet javulhat, mert a következő programozási időszakban biztosítani kell a kisgazdaságoknak a lehetőséget, hogy egyszerűsített támogatást vegyenek igénybe. Ez kisebb adminisztrációs teherrel jár, és a kis, néhány hektáron gazdálkodók részére könnyebbséget jelent.

 Milyen határon átívelő lehetőségeket tudnak kiaknázni? Mit tudnak tenni az agrárium szereplőinek összekapcsolása érdekében?

 –Több mint másfél évtizedes múltra tekint vissza a LEADER vidékfejlesztési módszer, aminek a legfontosabb eleme az együttműködés országhatáron belül, és azon túl is. A nemzetközi együttműködésre írtunk ki pályázatot, amely a magyarországi LEADER-akciócsoportok és más EU-tagállamban, vagy éppen harmadik országban levő LEADER-, vagy LEADER-szerűen működő csoportok között jöhet létre. A LEADER-szerű működés olyan vidékfejlesztési módszert jelent, amelyben a helyi közszféra a civil szervezetekkel és a vállalkozókkal együtt hozza a döntést úgy, hogy a döntéshozó testületben a közszférának – azaz, a helyi önkormányzatnak – kisebbségben kell lennie. A LEADER nem feltétlenül a beruházások miatt létrejött szerveződést, hanem főleg a jó gyakorlatok átadását jelenti. 50 millió forintot biztosítunk akciócsoportonként beruházásra, eszközbeszerzésre, közös szervezetek alakítására, képzési, oktatási tevékenységre, publikációk megjelentetésére.

 Közösen pályázhatnak a romániai és a magyarországi csoportok?

 –Kifejezetten szükséges, hogy a pályázatban a partnerszervezetet megjelöljék. Ennek az együttműködés az alapfeltétele. Egy példa az együttműködésre: Székelyföldön egyes kisebb településeken a gyümölcsöt úgy hasznosítják, hogy maga a közösség működtet egy gyümölcslékészítő üzemet. A közösség tagja vagy pénzben fizeti ki a gyümölcslé elkészítésének a költségét, vagy bizonyos részarányban a termékkel fizet. Ha ezt az eljárást itthon is meg akarják valósítani, forrást lehet kapni a helyszíni tanulmányozáshoz, és akár még a megvalósításra is fordíthatnak összeget. Természetesen hasonló LEADER-források működnek Romániában is a magyar tapasztalatok átvételére.

 Ezek a LEADER-csoportok képesek helyi piacokat is teremteni?  

–Természetesen, s mi azt szeretnénk, ha ezek az együttműködések még inkább gazdaságfejlesztési természetűek lennének. Túl vagyunk már azon az időszakon, ami csak a kulturális együttműködést hangsúlyozta. Így a gazdaság terén is partnereket kereshetünk. Mindkét fél tud olyan új programot felmutatni, ami a másiknak hasznos lehet. Számos LEADER-közösség elől jár a helyi termék piacra juttatásában, vagy egyedi márkázásában, védjegyrendszer kialakításában. Egy példa a balaton-felvidéki, amelyik spanyolországi mintákat vett át a helyi termékfejlesztésben. Ezt a tapasztalatot most ők képesek átadni erdélyi barátainknak.

 A LEADER- közösségek meg is határozhatják a helyi vidékfejlesztési stratégiákat?

 –Ezek a közösségek fogadják el a helyi stratégiákat. Ez a program is azt példázza, hogy a közösségnek kell döntenie a prioritásokról, arról, mely területekre akarnak forrást biztosítani.

 Az átlag állampolgárban azért ott él még az, hogy a LEADER hiába előremutató rendszer, mégis 2010 előtt félresiklott a politikai mutyik világában. Sikerült helyreállítani a LEADER becsületét?

 –Bízom benne, hogy igen. A dolog természeténél fogva a botrányok sokkal nagyobb publicitást kaptak, mint a példaszerű együttműködések, de 2010-től számos rendelkezést hoztunk a témában. Behatároltuk a tiszteletdíjak nagyságrendét, a költségtérítéseket maximáltuk, meghatároztuk az irodabérleteket, a szervezetek kötelesek honlapjukon közzétenni kiadásaikat, és tisztújításra is sor került. Ezzel a bezárkózó LEADER-szervezeteket, melyek a helyi politikai elit magán üzleti csoportjainak gondolták magukat, kinyittattuk.

 Tehát fontosnak tartják, hogy a vidék ne csak „lakótér”-ként funkcionáljon, hanem a szó szoros értelmében vett közösség alakuljon ki a szükséges önrendelkezési jogosítványokkal és lehetőségekkel?

 –Így van, és ide kapcsolódik, hogy az EU-ban úgy gondolták, hogy nagykorúsítják a LEADER-t, ami azt jelenti, hogy nem csak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szolgál a működés keretéül, hanem a szociális alap és a regionalis alap fejlesztési forrásait is be lehet vonni a finanszírozásba. Szeretnénk is ezzel élni, és az év hátralevő részében intenzív képzésben részesíteni a LEADER-csoportok döntéshozóit. Azt is el szeretnénk érni, hogy a kisvárosok is tagjaik legyenek ezeknek a közösségeknek, hiszen a város-vidék kapcsolat nagyon fontos a helyi termék piacra juttatásában.

 

Medveczky Attila