vissza a főoldalra

 

 

 2013.05.17. 

Hamis MSZP-és vádak

Az oligarcházást azok hozták be a köztudatba, akik haszonlesésből támadják az NFA-t

Az MSZP mögött álló mamutbirtokos érdekkörök politikai ellentámadásba kezdtek. Gőgös Zoltán szocialista parlamenti képviselő egy kiszivárogtatott jegyzőkönyvre hivatkozva vonta kétségbe a földhaszonbérleti pályázatok tisztaságát.

 Az MSZP szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ellenőrző bizottsága súlyos aggályokat tárt fel az állami földhaszonbérleti pályázatok értékelésével kapcsolatban, és hivatali visszaélés gyanúját veti fel, hogy a fél éve elkészült, de csak a napokban ismertté vált jelentés hatására sem változtattak a földosztási gyakorlaton. Mi erről Szabó Csaba földügyekért felelős miniszteri biztos véleménye?

 –A szocialisták nagyon kutakodtak, de ilyen jelentés mégsem létezik. Az általuk idézett anyagot az NFA Ellenőrző Bizottsága nem fogadta el. Csupán magánvéleményről beszélhetünk, amit valaki átadott az MSZP-nek. Nem tudjuk, ki az anyag szerzője, de az NFA Ellenőrző Bizottsága elnöke, Péter Mihály leszögezte: a testület vizsgálatai alkalmával törvénytelenséget nem észlelt, az NFA tevékenységében szabálytalanságra nem lelt. A bizottság tehát pontosan az ellenkezőjét állapította meg annak, mint amiről Gőgös Zoltán beszélt. Szerintük a haszonbérleti pályázatoknak a lebonyolítása minden szempontból megfelel a vonatkozó jogszabályoknak.

 Konkrétan mit, illetve kit ellenőriz a NFA Ellenőrző Bizottsága?

 –Az ellenőrző bizottság vizsgálhatja az NFA eljárásait: hogy a nyertes pályázó jogosan nyerte-e el a földet, és azt is, hogy a vállalásokat betartja-e az illető, bár erre már felállítottunk egy külön osztályt. Ebből látható, hogy az ellenőrző bizottság nagyon széleskörű jogosítvánnyal rendelkezik.

 A képviselők saját jogon megismerhetik-e az állami földbérleti pályázatok teljes tartalmát, vagy csak azokat az adatokat, amelyeket az NFA egyébként is nyilvánosságra hozhat?

 –Az országgyűlési képviselők betekinthetnek a pályázatokba, és ezt meg is teszik. Rendszeresen bejárnak az NFA-hoz, ahol külön szobában átolvashatják a pályázatokat, és aztán jönnek a sajtótájékoztatók.

 Ügyelnek arra, hogy főleg a kis-és közepes vállalkozókat jutassák földhöz?

 –Nem azért ügyelünk erre, mert a képviselők olvasgatják az anyagokat, hanem mert ez a pályázati rendszer célja. Érthetetlen, hogy Gőgös Zoltán miért kezdett el hirtelen a kis-és közepes vállalkozásokért aggódni, mert eddig, főleg amíg a pártja kormányon volt, nem állt ki ilyen hévvel értük. A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai időszakban több mint 30 ezerrel csökkent a mezőgazdasági vállalkozások száma, és nem a nagy részvénytársaságok mentek tönkre! Mi azt akarjuk, hogy bővüljön a gazdaság, minél több családi vállalkozó kerüljön jobb helyzetbe, és az állattartók rendelkezzenek takarmánytermő-, vagy trágya-elhelyezési területtel. Ez a programunk, és mi ezt valósítjuk meg.

 Még mindig divat oligarchákról beszélni. Mekkora a megnyert átlagos területnagyság?

 –Mintegy 16 hektár . A másfél hektárostól a 150 hektárig mindenkinek az igénye szerint nyújtott a jogszabály lehetőséget. A következő időszakban még több földet pályáztatunk meg, így még inkább kiválaszthatják a vállalkozások azokat a földeket, melyek legjobban megfelelnek a gazdálkodásuk kívánalmainak. Az oligarcházást azok hozták be a köztudatba, akik haszonlesésből támadják az NFA-t. Hazudnak „reggel, éjjel meg este”, hogy egy „klasszikust” idézzek. 

 A nyertesek mennyi időre lehetnek a föld bérlői?

 –Húsz évre kötjük a szerződéseket. Ez az időtartam lehetővé teszi a hosszú távú fejlődést. Ezzel hozzájárulunk a vidék fejlődéséhez is, mert ahol eddig egy bérlő volt, most nyolc vagy tíz gazdálkodik. Nyilvánvalóan a helyben lakó bérlők képesek fejleszteni a helyi gazdaságot, ezért javulnak a gazdálkodási eredmények és munkahelyeket is létre tudnak hozni.

 Az ellenzék azt is kétségbe vonja, hogy a családi gazdaságok életképesek lehetnek.

 –Holott a példák azt mutatják, hogy Európa agráriuma a családi gazdaságokra épül. A gazdasági hatékonyság azt jelenti, hogy 5000 hektárt megművel valaki hat emberrel, gépesítve. Ám nekünk a társadalmi hatékonysággal kell foglalkozni: egy adott erőforrásból, a földből mennyien tudnak megélni? Számunkra az a hatékony, ha a föld minél több embernek ad munkát.

 Ezzel a helyi piacok is fejlődnek?

–Ez szinte biztos; kézzel fogható a fejlődés. Nap, mint nap nyílnak helyi piacok, és eddig péntekenként a VidékMustra a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete előtt, újabban a Hold utcai piacra költözve mutatja be, mire képes a magyar mezőgazdaság, hogy milyenek a magyar kézműves termékek.

 Mit gondol, mi áll a hatalmas ellentámadás mögött? Mi indította el ezt a lavinát?

 –Az ellenzék keresett egy stratégiájának megfelelő területet, mert kézenfekvő, hogy egy nyitott pályázati szisztémának nemcsak nyertesei, hanem vesztesei is vannak. Akadnak csalódott emberek. Az is érdekes, hogy régebben nem is volt pályáztatás, illetve ha volt, csak olyanok vehettek rajta részt, akik például le tudtak tenni 200 millió forint bánatpénzt. Mostanáig esélyük sem volt állami haszonbérletre a kis- és közepes gazdaságoknak.  

Vannak olyan fórumaik, ahol fel tudják a gazdákat világosítani a valóságról?

 –Természetesen. Járjuk az országot Fazekas Sándor tárcavezető úrral s az államtitkárokkal együtt is, s hetente tartunk fórumokat a termelők tájékoztatására. Gőgös Zoltánékkal ellentétben minket nem szorított kordonok mögé a közfelháborodás. Azért, mert a vidék társadalma tudja, hogy a földet dolgos kisgazdák kapják, s a gyarapodó agrárközéposztály. Olyanok, akik a baloldal regnálása idején talpalatnyi állami területet sem kaphattak, mert a nagybirtokok mindent vittek. Pályázat nélkül, haveri alapon. Mi tehát nem érezzük azt az ellenséges hangulatot, amit Gőgös Zoltán felvázolt.

 

Medveczky Attila