vissza a főoldalra

 

 

 2013.05.17. 

Cél: a vidéki fiatalok életminőségének javítása
Az erős közösség a népesség helyben való megélhetését is segíteni tudja

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Tényőn. A megállapodás lényegéről és hátteréről szerkesztőségünknek Kiss Norbert ifjúságért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár úr nyilatkozott.

 Miért tartotta fontosnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a vidéki fiatalok érdekében megállapodjon egymással a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet?

 A kormánynak rendkívül fontos a vidék, a vidéken élő emberek és családok életminősége. Egyik célunk az, hogy megfelelő jövőkép alakuljon ki a fiatalokban. Ennek érdekében javítani kell a vidéken élő fiatalok életminőségén és az ifjúsági közösségek fejlesztését. Kiemelendő, hogy lényeges szemléletváltozás tapasztalható az eddigi kormányok és a jelenlegi kabinet között abban, hogy mi az ifjúsági tereket, azok működését impulzusokkal is segítjük. A vidékfejlesztési hálózat létrejöttével különböző impulzusokat szeretnénk a vidéki fiataloknak, a helyben élő családoknak adni. Ezzel is elő szeretnénk segíteni a vidéki fiatalok helyben maradását.

 Melyek a vidéki fiatalokat érintő programok helyszínei?

 A programok helyi szinten az integrált közösségi épületekben – amelyekből egyre több van az országban – működnének. Régebben az ifjúsági programok helyszínei az úgynevezett ifjúsági házak voltak, ahol szintén nagyon jó szakemberek működtek Olyan tereket kell tehát teremteni a fiatalok számára, ahol színvonalas programokat, pályázati lehetőségeket egyaránt kínálnak a fiataloknak.

 Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet honlapján kiemelt fontosságúnak tartják az esélyegyenlőség biztosítását. Bizonyára az is az esélyegyenlőség egyik szegmense, hogy ugyanolyan lehetőséget kívánnak biztosítani a vidéki, mint a fővárosi fiataloknak?

 Így van, ne érezze magát egyetlen egy kistelepülésen élő fiatal sem hátrányban a sportolás, a szórakozás, a szabadidő autentikus felhasználása területén. Országszerte nagyon jó kezdeményezésekkel találkozhatunk, és nekünk ezeket kell támogatni. Sok háttérintézmény, önkormányzat nagyon sokat tesz azért, hogy megfelelő jövőkép alakuljon ki a fiatalokban. Lényeges a honvédség szerepe is, hiszen a nemzeti érzést is szeretnék erősíteni a fiatalokban. Az tudvalévő, hogy sport nagyon erősen összefogja a fiatalokat, a közösségeket. Ezen kívül a különböző kulturális köröknek, szakköröknek is közösségerősítő szerepük van. Egy erős közösség a népesség helyben való megélhetését is segíteni tudja. Az is nélkülözhetetlen, hogy a különböző közösségek ne izoláltan működjenek, hanem nyissanak egymás felé, odafigyeljenek a köröttük lévők tevékenységére és támogassák egymást. Ez is a már említett szemléletváltáshoz tartozik. Szeretnénk tehát, hogy az ifjúságot összefogó programok minél több forráshoz juthassanak.

 A gyermekek és ifjúság jól-létének elősegítése terén alapvető fontosságú, hogy korszerű tudással rendelkező, a gyermekjóléti, oktatási, szociális és munkaerő-piaci területeken egyaránt tájékozott, felkészült szakemberek jelenjenek meg. Mit tudnak tenni ennek érdekében?

 Természetesen fontos a képzés, de mint már említettem, nagyon sok helyen lelkes és hozzáértő emberek foglalkoznak a fiatalokkal. Szerencsére a pályázati lehetőségeket is egyre többen tudják sikerrel kiaknázni. Fontos, hogy ezek a szakemberek érezzék, hogy munkájukat a kormányzat megbecsüli és támogatja. A szemlélet tehát változik, a résztvevők, a koordinátorok személye azonban változatlan.

 Gondolom, több fiataloknak szóló fórumon vesz részt. Mennyire érdeklődik a célközönség ezen rendezvények iránt?

 Nem hiszem, hogy csupán az, üdvözítő megoldás, ha rendezünk egy fórumot, amire odavárjuk a fiatalokat. Szerintem nekünk kell elmenni hozzájuk, megszólítani őket, megkérdezni tőlük, mik az elvárásaik. Ezért én magam is számos olyan eseményre látogatok el, amely vonzza a fiatalokat.

 Amikor fiatalokkal beszélgetek, többször szóba hozzák, hogy ők bizony sokkal több lehetőséget vártak az EU-s csatlakozástól, és most azzal szembesülnek, hogy az Unió intézményei támadják a kormányt. Találkozik hasonló megjegyzésekkel?

 Megadatott nekem, hogy több éven át dolgozhassam Schmitt Pál mellett, s tőle azt megtanultam, hogy a legfontosabb: az adott lehetőségek legjobb kihasználása. Emlékezzünk csak vissza arra, hogy a ’80-as években milyen sokan szerették volna a hitélet szabadságát, azt, hogy a vallás ne szoruljon a templom falain belülre. Most szabadon lehet hittanra járni, és mégis a nagy kezdeti fellángolás után erős visszaesés tapasztalható. Mindezt azért is mondom, mert a plébánia is lehet közösségi tér, ahol összejönnek a vidéki fiatalok. A hitélet is nagyon fontos közösségformáló erő. Az emberek mindennapjait megnehezítő problémák csökkentése, megelőzése igen fontos feladat. Erről lehet szépeket mondani, de mi a hangsúlyt a gyakorlatra fektetjük. Akár a fiatalokról, akár más társadalmi rétegekről van szó. Katartikus élményt jelentett számomra, mikor Kozma Imre atyával részt vehettem a Máltai Szeretetszolgálat nagycsütörtöki rendezvényén. A bibliai utolsó vacsora emlékét idézve, a hit és a cselekvő szeretet gesztusának gyakorlataként nem csak adományok osztásával, hanem lábmosással is fordultunk hajléktalan embertárasaink felé. Ezzel is az összetartozás fontosságára hívtuk föl a figyelmet, és arra, hogy minél több olyan közösség jöjjön létre, mely szociális védőhálót fon a rászorultak köré.

 

Medveczky Attila