|
 2013.05.24.
Ellenőrzöttebb legyen a fémkereskedelmi
piac
Fokozottabb európai uniós együttműködés szükséges
A fémkereskedelemről
szóló törvény módosításának általános vitája zajlott április
30-án a parlamentben. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
azt mondta, a kormány ellenőrzöttebb fémkereskedelmi piacot
szeretne. Az MSZP szerint a szigorítás szükséges lehet, de véleményük
szerint ehhez nincs szükség új törvényre.
Miért szükséges a kormánypártok szerint módosítani a fémkereskedelmi
törvényt? – kérdezem dr.
Aradszki András képviselőtől, az Országgyűlés fenntartható
fejlődés bizottsága kereszténydemokrata tagjától.
–A 2009-es törvény pozitívuma volt, hogy rendezte a
jogviszonyokat, a szabályozás irányába mozdította el a fémkereskedelmet,
s mi ezt a szabályozást próbáljuk meg tovább finomítani,
illetve az élet által előhozott problémákat is kezelni
szeretnénk. Szigorúbb feltételeket építünk be a
kereskedelembe, azért, hogy könnyebben tudjuk az illegális tevékenységeket
feltárni. A cél, hogy jobban, és erőteljesebb szankciókat
tartalmazva, ellenőrizhető legyen a legális fémkereskedelmi
tevékenység, és ezáltal hamarabb fény derüljön a jogszabályokba
ütköző cselekedetekre.
A 2009-es törvényhez képest melyek lesznek azok a fontos pontok,
melyek megváltoznának?
–Jobban összhangba kerül a hulladékgazdálkodás és a
fémkereskedelem szabályozása. Ezen kívül, ha egy meghatározott
időtartamon belül , négy éven belül két alkalommal jogerősen
bírságot kap a kereskedő akkor az erre vonatkozó engedélyét
elveszítheti. Ez remélhetően arra szorítja a fémkereskedőt,
hogy eleget tegyen a törvényben előírt kötelezettségének.
Elektronikus nyilvántartást kell vezetnie arról, hogy kitől
milyen fémet vett át továbbértékesítésre, vagy hasznosításra.
Csak olyan embertől vehet át fémet, aki igazolja személyazonosságát,
továbbiakban jelentenie kell a rendőrségnek, ha gyanús fémtárgyat
észlel. Ha ezt elmulasztja, vissza lehet vonni az engedélyét. A
törvény eleget kíván tenni annak a lakossági igénynek is,
hogy ne lehessen illegális fémtelepeket létrehozni. Így a magánszemélyeknél
három köbméterben korlátoznánk az ingatlanukon tartható
engedélyköteles anyagmennyiséget. Ha ezt meghaladja a mennyiség,
akkor el kell távolítani a fémeket. Amennyiben egy személynél
újra felgyülemlik ilyen sok anyag, felvetődik az alapos gyanú,
hogy nem az ingatlan használatából származó fémeket tárolja
a tulajdonos. Esetünkben bírságok és szankciók lépnek föl a
magánszeméllyel szemben. Arra is van lehetőség, ami már könnyítést
jelent, hogy az építési engedély alapján végzett bontási
tevékenységből származó fémek fémkereskedők részére
vonatkozó értékesítésére a bontási engedéllyel bíró személynek
nem kell külön engedélyt kérni. Az új jogszabállyal életszerűbb,
és könnyebben ellenőrizhetőbb lesz a jövőben a fémkereskedelem.
Szél Bernadett független képviselő szerint nagy hiba, hogyha valakitől
színes fémet lopnak, a kárt igazolni kell, méghozzá nemcsak
okirattal, hanem a számviteli rendnek megfelelő bizonylattal is.
– Ez a kárbizonyítási eszköz nem arra a kárra
vonatkozik, amit az elkövető okoz a fém elvitelével az adott
objektumból. Tehát ha valakinek a kertjéből ellopnak egy fémtárgyat,
mondjuk egy talicskát, akkor az illetőnek nem kell ilyen
bizonylatot bemutatnia. Viszont, ha kiderül hogy a fémkereskedő
tevékenysége jogellenes, akkor a jogsértéssel okozott igazolt
anyagi kár, amelynek megállapítási módját egyértelműen rögzíti
a javaslat, lesz a bírság alapja. A javaslat szerint a bírság
mértéke lehet az igazolt anyagi kár ötszöröse is.
 Olvastam, hogy fémazonosítási rendszert is kidolgoznának. Tehát külön
kódja lenne a rézkábeleknek, a vasúti síneknek?
–A pontos módszert nem tudom, mert erről kormányrendelet
jelenik majd meg, de gondolom, hogy meghatározott kódjellel el
lehet látni azokat az eszközöket, melyeknek eltulajdonítása
nagyobb veszéllyel jár – gondolok itt például a vasúti kábelekre.
A szocialisták szerint szükséges a szigorítás, de nincs szükség
új törvényre. Mi erről a véleménye?
–Nem lehet fenntartani olyan törvényt, ami diszfunkcionális
elemeket tartalmaz. Mi abban bízunk, hogy az új törvény, amely
nagyobb szankcionális lehetőségeket tartalmaz, ezeket az
elemeket kiiktatja.
Azt is felvetik a bírálók, hogy a törvény módosítása során a
legálisan működő fémkereskedőket ellenőrzik többször,
ahelyett, hogy az illegális telepek felderítését tűznék ki célul.
–Az egyértelmű, hogy illegális telepet nem ellenőrizni,
hanem megszüntetni kell. A törvénnyel egyértelműbben lehet
majd feltárni az illegális tevékenységet, mert feltételezzük,
hogy az illetékes hatóságok az új szabályozásnak megfelelően
eljáró, legálisan működő fémkereskedőket gyakrabban ellenőrizve,
az ott talált bizonylatokat és dokumentumokat számon kérve és
azok tartalmát megvizsgálva tetten érhetik, hogyha ezek a
kereskedők illegális tevékenységeket támogatnak, vagy kétes
eredetű anyagokat vesznek át. Egyértelmű, hogy a hatósági
tevékenység erősítése szükséges ahhoz, hogy
visszaszoruljanak az illegális tevékenységek, a fémlopások.
További kérdés: az EU-ban a határok átjárhatók, így beszélhetünk
illegális fémexportról is.
–Az EU-ban nincs egységes fémkereskedelmi jogszabály,
pedig ez nem csak magyar érdek, hiszen a problémák a téren
azonosak Szlovákiában, Romániában, Ausztriában, sőt még Németországban
is. Tehát fokozottabb európai uniós együttműködés kellene,
akár a fémkereskedelemről szóló rendelkezések közös szabályozásában,
irányelveiben vagy alapelveiben, és meg kell erősíteni a bűnüldözésnek
a határon átnyúló lehetőségeit.
Medveczky Attila
|
