vissza a főoldalra

 

 

 2013.05.31. 

Esterházy-emlékünnepség a morvaországi Mírovban

Az idén immár 16. alkalommal megtartott emlékünnepséget a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége rendezte a helyi önkormányzat segítségével

Esterházy Jánosra, a csehszlovákiai magyarság két világháború közötti vezető politikusára emlékeztek május 25-én a morvaországi Mírovban, Esterházy halálának színhelyén csehországi és szlovákiai magyarok. Az idén immár 16. alkalommal megtartott emlékünnepséget a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége rendezte a helyi önkormányzat segítségével. Az ünnepségen elhangzott szónoklatok méltatták Esterházy János személyiségét és életművét. A megemlékezés alkalmával a csehországi és a szlovákiai magyar szervezetek, a prágai magyar nagykövetség képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el a mírovi egykori rabtemetőben lévő jelképes síremléknél. Virágokat helyezett el a síremléknél a helyi polgármester és az Együttélés politikai mozgalom magyar és lengyel szekciójának küldöttsége is. A szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) koszorúját Csáky Pál vezetőségi tag, egykori elnök helyezte el az emlékhelyen. A mírovi koszorúzást megelőzően Olmützben (Olomouc), a Szent Vencel-székesegyházban misét mutattak be Esterházy János tiszteletére, amelyet Zsidó János esperes-plébános celebrált. A szentmisét orgonán Csáky Pál kísérte. "Esterházy János az égben már biztos, hogy igazságtételt kapott, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ez itt a Földön is megtörténjen" - jelentette ki Zsidó János. Megjegyezte: Esterházy akár a mai visegrádi négyek egyik jelképe is lehetne. Apja magyar, édesanyja cseh volt. Ő maga a csehszlovák, majd a szlovák parlament képviselője volt, s Csehországban halt meg. Esterházy Jánost a második világháború után letartóztatták, majd a csehszlovák hatóságok átadták a szovjet titkosszolgálatnak. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. A szovjet hatóságok 1949-ben visszaadták Esterházyt a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült, életfogytiglani büntetést kapott. Az 1955-ös általános amnesztia során büntetését 25 évre csökkentették.

A súlyosan beteg Esterházy a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszig nem volt köztudott, hogy hol van eltemetve, illetve hogy hová kerültek a hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben, ahol azóta minden tavasszal emlékünnepséget tartanak.

Cseh történészek - az Esterházy család kérésének eleget téve - kiderítették, hogy a Mírov várbörtönében elhunyt Esterházy János urnája a prágai Motol temető közös sírjában található. A motoli emlékműre 2011 őszén felkerült Esterházy János neve is. A Motol temető emlékművén elhelyezett Esterházy-táblát cseh és szlovák részről több támadás is érte. Esterházy Jánost mindeddig ugyanis sem Szlovákia, sem Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így a néhai politikust hivatalosan, papíron továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.

 

(Forrás: MTI-Prága/Felvidék.ma)