vissza a főoldalra

 2013.05.31. 

A hálózat

A Bajnai Gordon-féle hálózat emberei együtt a kistérségi szoci megbízottakkal a Gyurcsány-kormány közvetlen irányítása alatt dolgoztak

Az MSZP képviselőcsoport mindennél fontosabbnak tartotta a hálózat fennmaradását. Már csak azért is, mert a hálózat tagjainak döntő részéről tudták, hogy biztosan a szocialisták megbízható emberei, számosan közülük a választási kampányban kampányfőnökként segítették a pártot. Lamperth Mónika önkormányzati, Gráf József földművelésügyi miniszterek, Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető, valamint a szocialisták önkormányzati politikusai – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök irodájában egyeztettek.

Ez azt jelentette, hogy minden kistérségben egy irodában dolgoztak a Bajnai Gordon-féle kistérségi menedzserek, a kistérségi megbízottak, a falugazdászok és plusz főként az unió által támogatott úgynevezett Leader-program résztvevői. Az utóbbiak, ha a megbízható körből kerültek ki lehettek civilek, vállalkozók és persze szoci vezetésű önkormányzatok, amelyek fejlesztési projektjükre uniós pénzeket kaptak. A hálózat közvetlenül a kormány alá tartozott. Amikor tehát azt halljuk, hogy Bajnai és bandája mindent visszaállít, ha hatalomra kerül, érdemes a fentieken túl emlékezetünkbe idézni például a méltatlanul elfelejtett Dataplex ügyet. Adva volt a Kóka vezette gazdasági minisztérium, ez volt az állami emlő. Amelyen szépen cseperedtek. Símó György pedig a Dataplex Kft. eladása idején a T-Online Rt. vezérigazgatója volt. Ez az a cég, amelyet a Bajnai Gordon vezette Wallis úgy adott el három ciprusi cégen keresztül a Telekomnak, hogy az üzleten 3 milliárdos hasznot könyvelhetett el. A három ciprusi cég tulajdonosai között ott lehet Bajnai Gordon és Kóka János sógora is.

Simó György, aki Bajnai fegyvertársa a Sorosék által finanszírozott Haza és Haladásban, nem mellesleg közös céget (Day One Capital) alapított pár éve Kákosy Csabával, aki jelenleg Mesterházy Attila gazdaságpolitikai tanácsadója, korábban pedig Kóka János kabinetfőnöke volt.

Bajnai alapítványi társa Bitó László is, aki igazi Gyurcsány-fan Miért szeretem Gy. F.-et? című publicisztikájában párhuzamot vont Jézus és Gyurcsány között: „S így mindazok alapján, amit megtudtam Gy. F.-ről, egyre könnyebb lett megkedvelnem. Talán nem politikai maffia, hanem maga a Gondviselés hozta nyilvánosságra őszödi önostorozását, hogy lássuk őt az ő damaszkuszi útján, szenvedélyes haza- és igazságszeretetében”.

A nagy csapatot erősíti Bárándy Péter, Gyurcsány igazságügyminisztere, aki arcátlanul hazudott, mikor azt állította, nem találkozott Kulcsár Attilával, a milliárdos sikkasztási ügy egyik főszereplőjével.

Az MSZP–SZDSZ mint kormánypártok nem kommentálták az igazságügy-miniszter „botlását”.

Az MSZP-nek nincsen kommentálási kényszere az ügy kapcsán – ezt Nyakó István mondta. Az MSZP szóvivője a hozzájuk köthető, a rendszerváltás utáni egyik legjelentősebb bűncselekményről lazán csak annyit mondott: komédiába fulladt a K&H-ügy, illetve annak boncolgatása, hogy ki találkozott az exbrókerrel.

Kuncze Gábor SZDSZ-elnök pedig azt közölte az őt kérdező újságíróval: „Most nem érdekel az ön kérdése.”

Bárándy Péter sokáig tagadta, hogy egyáltalán találkozott volna a befektetési tanácsadóval. Emlékezetes: amikor a Figyelő című hetilap Kulcsár határidőnaplójára hivatkozva hírt adott a találkozóról, azt az igazságügy-miniszter – a Népszabadság cikke szerint – visszautasította, sőt „a tévedésért” helyreigazítást kért az újságtól. A tárca sajtóosztálya akkor a Figyelőnek az alábbi közlést adta: sem Rejtő E. Tiborral, sem Kulcsár Attilával nem találkozott a miniszter.

A köztévé Nap-kelte adásában az igazságügy-miniszternek lehetősége lett volna választ adnia arra, hogy korábban miért nem mondott igazat, csakhogy erre vonatkozó kérdést Aczél Endre műsorvezető nem tett fel az igazságügy-miniszternek.

Emlékezetes: Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár

a bankbotrány kirobbanása után a MÁV-kórházban, egy ez ideig a nyilvánosság számára ismeretlen harmadik személy társaságában Rejtő E. Tiborral tanácskozott. Tóth András egyébként az ügy egy másik gyanúsítottjával, Kulcsár Attilával is „randevúzott”, akit lényegében kihallgatott Bánáti János ügyvédi irodájában. A nemzetbiztonsági államtitkárral folytatott találkozó után a bróker külföldre távozott.

A főleg Kulcsár Attila nevéhez köthető brókerbotrány a rendszerváltás utáni másik jelentős, szintén gazdasági bűncselekmény, amelyre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egyik vizsgálata derített fényt. A K&H-nál történt húszmilliárd forintos sikkasztás az ügy erős politikai töltete miatt került a közérdeklődés homlokterébe. A K&H Equities Rt. kiemelt ügyfélkörében kizárólag baloldali politikus, illetve baloldali politikushoz köthető vállalkozás, valamint a Gyurcsány–Bajnai-kormányhoz közel állónak mondott közéleti szereplő volt található.

Együttműködő partnere még Bajnainak a munkásőr Felcsuti Péter is, aki büszkén vállalta, hogy 1956 náluk „nem volt se forradalom, se szabadságharc”, és Oszkó Péter, aki soha nem riadt vissza, sőt jelentős időt szánt az állam kifosztásának kifinomult technikáira. 2008-ban még jónak tartotta az egykulcsos adót, ma már eltörölné. Ugyanő korábban eltörölte volna az adójóváírást, ma újra bevezetné.

Balázs Péter Bajnai külügyminisztere volt, és neki van kiosztva már újra a tárca, mert az ő minisztersége alatt olyan szépen törölte fel Magyarországgal a padlót Robert Fico és bárki, akinek erre ingerenciája támadt.

Korányi Dávid szintén Bajnai külügyese, jelenleg az Egyesült Államokban ösztöndíjas.

Simon László a második Gyurcsány-kormány idején a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese volt, tehát működtetője a Bajnai által összetákolt gyalázatos fejlesztéspolitikai intézményrendszernek.

Szigetvári Viktor, Gyurcsány és Bajnai bizalmi embere: sajtófőnök, kabinetfőnök, az MSZP 2006-os és 2010-es kampányfőnöke. Egészen 2013 januárjáig az MSZP tagja.

Gyurkovics Tamás Gyurcsány és Bajnai kommunikációs tanácsadójaként is dolgozott.

Kalmár Péter, Debreczeni József Az új miniszterelnök című könyve szerint egy társaságot alkotott Gyurcsánnyal és Bajnaival a rendszerváltás idején.

Vörös T. Károlyt, a Népszabadság volt főszerkesztőjét pedig az MSZP Szabad Sajtó díjjal jutalmazta 2011-ben.

Haris Éva az MSZP stratégiai bizottságának elnöke, Falus Ferenc pedig az MSZP országos nyugdíjas tagozatának elnökségi tagja. Falus emellett „benne volt” a rendszerváltás utáni időszak egyik gazdasági bűnügyének perében, az úgynevezett Diagon-ügyben, melyben az elsőfokú bíróság 2011. októberi nem jogerős ítéletében megállapította, hogy a Diagon Kft. két egykori vezető beosztású munkatársa, H. Sándor Gábor elsőrendű és T. Lajos másodrendű vádlott az orvosi diagnosztikumokat gyártó és forgalmazó cég több mint tizenegyezer – szabadalmakkal, ipari titkokkal, technológiákkal kapcsolatos – adatát mentette le. Ezután átszerződtek a konkurens Diachem Kft.-hez, amelynek vezetőjével megosztották ezt az állományt, és 2008-ban egy addig a Diagonnal üzleti kapcsolatban álló orosz céghez is el akarták juttatni.

A vádlottak és az orosz cég képviselője között 2008 áprilisában Budapesten megtörtént a személyes kapcsolatfelvétel, erről azonban a Diagon tudomást szerzett, és májusban feljelentést is tett az ügyben. A hatóságok még abban a hónapban elfogták H. Sándor Gábort a ferihegyi repülőtéren, aki éppen Oroszországba indult volna a Diagon ipari titkaival a laptopján.

Ehhez sokat már nem lehet hozzátenni. Hogy is mondta Gyurcsány az őszödi beszédben? „Kell még valamit mondanom, Ildikó?”