vissza a főoldalra

 

 

 2013.05.31. 

A dunaújvárosi megálmodott fejlesztések valósággá válnak

Támogatjuk és támogatni is fogjuk a Dunaújvárosi Kézilabda Akadémiát

Idén ünnepli Dunaújváros várossá alapításának 62. évfordulóját. A település polgármestere ünnepi közgyűlésen összegezte az elmúlt év sikereit és következő esztendők terveit. Cserna Gábor Dunaújváros polgármestere szerkesztőségünkkel közölte: botrányos eset a korábbi MSZP-s városvezetés által 2005-ben jóváhagyott élményfürdő megépítése. Ez több milliárdos beruházás volt a vasmű és a kohók tövében. Az élményfürdő jelenlegi tulajdonosa a CIB Bank, ami nem talál üzemeltetőt. Így ez az építmény is kihasználatlanul áll.

 A hajdani népköztársaság minisztertanácsa 62 évvel ezelőtt, 1951. április 29-én hozott határozata nyilvánította várossá Pentele nagyközséget és a mellette épülő új várost. Dunaújvárosról – legújabbkori története miatt – sok emberben negatív kép él, hiszen az első igazi szocialista város volt. Milyen koncepcióval lehet ezt a képzetet megváltoztatni?

 –El kell ismernünk, hogy Dunaújváros egy történelmi korszak lenyomata: az ’50-es, és ’60-as évekre jellemző szocreál stílus épületei megmaradtak a városban. Így a ma a jövő és a múlt egyszerre van jelen a városban. A településnek nagyon jó a földrajzi elhelyezkedése, csodálatos a kilátás a Dunára, és az Alföldre. Kétségkívül sok emberben negatív kép él a várossal kapcsolatban, de ugyanakkor többen érkeznek hozzánk bel-és külföldről éppen azért, hogy tanulmányozzák a védművek megépítését, vagy éppen az épületeken lévő szocreál freskókat, így azt is, ami a Dunaferr főbejáratánál látható. Egy biztos, hogy a többségi frakció azon dolgozik, hogy azt, ami érték ebben a városban, megőrizzük, s ami felett eljárt az idő, azt úgy varázsoljuk ujjá, hogy a mai kornak megfelelő tartalommal és funkcióval töltsük meg. Ilyen a főtér felújításának a terve, ami most konkretizálódik 2 milliárdos beruházással, de ide tartozik még a szabad strand rekonstrukciója, a kikötő, vagy éppen a falusi régi részen található malom és környékének átrendezése. Ha megindulnak ezek a fejlesztések, és új beruházások is érkeznek a városba, amelyek kapcsán tárgyalások vannak folyamatban, s ha újabb kapcsolati tőkét tudunk a testvérvárosi szerződések alapján kovácsolni, akkor van esélyünk arra, hogy változtassunk a régi, megcsontosodott közhelyszerű megítéléseken.

 A rendszerváltás körüli időszak privatizációs hullámai mennyire érintették érzékenyen a várost?

 –Dunaújváros számára nem a rendszerváltás idején lévő magánosítás okozott fő gondot. 2004-ben a Medgyessy-kormány privatizálta a Dunai Vasműt. Ennek eredményeképpen sokáig nem lehetett nyomon követni, hogy kinek a kezében van a többségi részvények kezelése. Kezdetben ukrán, míg ma orosz többségi tulajdonban van a vasmű. Mégpedig az orosz állami külkereskedelmi bank a többségi tulajdonos, aminek vezetője a mindenkori orosz elnök. Így áttételesen Putyin elnök kezében van a vasmű sorsa. Ez az értékesítés érintette közvetlenül a lakosságot, hiszen nincs olyan család, ahol valaki ne dolgozott volna a vasműben. A város 2. számú rendelőintézetének is megtörtént az értékesítése, de az épület üresen áll, a jelenlegi tulajdonos nem foglalkozik vele. A harmadik botrányos eset a korábbi MSZP-s városvezetés által 2005-ben jóváhagyott élményfürdő megépítése. Ez több milliárdos beruházás volt a vasmű és a kohók tövében. Mi annak idején azt mondtuk, hogy azt a városi sportuszodát kellene felújítani, ahol már megannyi nagyszerű eredmény született, és nem élményfürdőt építeni. Mi most ezt tesszük. Az élményfürdő jelenlegi tulajdonosa a CIB Bank, ami nem talál üzemeltetőt. Így ez az építmény is kihasználatlanul áll.

 Polgármester úr 2010-től vezeti a várost, de előtte alpolgármesterként is tevékenykedett. Milyen örökséget vett át?

 –1990 óta egy ciklus kivételével önkormányzati képviselő voltam. Sőt, a rendszerváltáskor, 19 évesen, az ország legfiatalabb önkormányzati képviselője voltam. Végig az oktatási bizottságban tevékenykedtem, ellenzéki helyzetből bizottsági elnök is voltam, majd az előző ciklusban – már csak végzettségemből adódóan is – humán alpolgármester. 2010-től új feladat nyílt meg előttem; tanácsadói testületet hoztunk létre jogászokból és közgazdászokból és az ismertnél még katasztrofálisabb költségvetési helyzettel szembesültünk. Óriási hitelállományt és így beszűkült mozgáslehetőséget örököltünk, mert azok a bankok, melyekkel kapcsolatban áll a város, nem voltak hajlandók további hiteleket adni. Emellett ugyanakkor a fejlesztéseket is el kellett indítani. Tehát kettős folyamat indult el 2010 végén: a költségvetési helyzet stabilitása és a szükséges fejlesztések elindítása. 2011 májusában a közgyűlés meghozta azt a számomra is szomorú döntést, hogy átszervezte az alapfokú oktatási intézmény hálózatát. Nem szűntek meg iskolák, hanem osztály-és iskola-összevonásokra került sor. Így úgynevezett „anyaiskolák” jöttek létre, úgy, hogy mind a pedagógus-, mind a tanulói létszám megmaradt. Összefoglalva: felelős gazdálkodásra törekszünk, amiben hatalmas segítséget nyújt Szepesi Attila gazdasági alpolgármester úr, közgazdasági ismeretekkel bíró szakember, a Dunaferr egyik kft-jének ügyvezetője. Létfontosságú az a munka, amit ő társadalmi megbízásban végez a polgármester mellett.

 Az állam az önkormányzatoktól feladatokat, másrészt a felhalmozott adósságok jelentős részét is átvállalta. Mindez mekkora segítséget jelentett a város számára?

 –A kormány először a lakossági bejelentések alapján a devizahitelesek problémáján próbált segíteni. Ezután segítettek a településeken. Felmérték, hogy az önkormányzatok nagyon sok olyan feladatot látnak el, melyekre nem állnak rendelkezésre a források, ezért feladatokat vállaltak át – így jöttek létre a kormány-, majd a járási hivatalok. A Klebelsberg Központ létrejöttével pedig iskoláink fenntartásának egy része közvetlenül az államhoz került. A város „csak” az ingatlanok üzemeltetését látja el. Jelentős segítség volt a felhalmozott adósságok átvállalása. Mi alapesetben az indítványozott 40%-os támogatási kategóriába tartoztunk volna, ehhez képest – Dorkota Lajos kormánymegbízott lobbijának köszönhetően – a 65%-os kategóriába kerültünk be. Ez közel 11 milliárd forint adósság átvállalását jelentette, ami a mindennapi működést nagymértékben megkönnyíti.

 Az említett kiváló földrajzi adottságokat miként tudják gazdaságilag kihasználni?

 –Ahhoz, hogy turisták jöjjenek a városba, a város marketingarculatát kell kialakítani. Mindez folyamatban van. Május 15-én adtunk át egy Széchenyi-programirodát átadása a városban. Ez az iroda a kis-és középvállalkozók pályáztatási lehetőségét könnyíti meg. A megépült Pentele-híd és az M6-os autópálya a beruházások idevonzását teszi lehetővé. Az ma egyértelműen kimutatható, hogy a vízi szállítás a legolcsóbb, és éppen ezért logisztikai bázist szeretnénk kialakítani a kikötő területén. Mivel az ország középső területén fekszik a város, így új befektetők jelentkeztek: Hankook mellett más profilú dél-koreai cégekkel is tárgyalunk, melyek komoly munkahelyteremtő beruházásként jelenhetnek meg a jövőben.

 Az elmúlt két esztendő alatt több mint 20 milliárd forint állami támogatást kapott Dunaújváros. Ebből milyen fejlesztéseket tudnak véghezvinni?

 –Már folyamatban van az a közel 4 milliárdos támogatású beruházás, amelyből a Szent Pantaleon Kórház területén modern műtő és központi diagnosztikai részleg valósul meg. Jelenleg zajlik a belvárosi rekonstrukciós program kivitelezőinek kiválasztása. Új parkolóhelyek és zöldövezetek létesülnek a pályázatból kifolyólag. Megkezdődik a panelházas római városrész 1,2 milliárdos szociális rehabilitációja, amire már megvan az elnyert pályázatunk. 300 millió forintot nyertünk a vidámpark felújítására, ahol sport-és rekreációs központ valósul meg. A Táborállás városrész jelenleg is egy rendezetlen löszfal partszakasz; a mozgásveszélyes löszfalak stabilizálásának első üteme már befejeződött, és kezdetét vette a második ütem.

 Meg tudják-e a városban tartani a fiatalokat?

 –Ezt a célt akkor érhetjük el, ha egyrészt megtartjuk a munkahelyeket, és újakat is teremtünk. Másrészt lényeges a Dunaújvárosi Főiskola működése, aminek önállóságát a tavaly kinevezett rektor úr segítségével sikerült megtartani. A munkahelyeken kívül a kikapcsolódási lehetőségek érdeklik a fiatalokat. Ennek érdekében dolgozunk a vidámparkban történő beruházáson és a Szabadstrand felújításán is.

 Miként tudják menedzselni, támogatni a Dunaújvárosi Kézilabda Akadémiát?

 –Egy időben a Dunaferr rendelkezett Európában a legjobb női kézilabda csapattal. Radulovics Bojana Szerbiából érkezett hozzánk, ma már magyar állampolgár. Teljesítményének elismeréseként kétszer is a világ legjobb női kézilabdázójának választották, ami egyedülálló a sportág történetében. 1995-ben megkapta a dunaújvárosi díszpolgári címet. Az ő szakmai irányításával működik a Dunaújvárosi Kézilabda Akadémia, aminek az egyik tulajdonosa a város, míg a másik a főiskola. Az oktatási intézményekre is ráépülő kézilabda bázis jött létre. A növendékek több korosztályos bajnokságban indulnak, és így folyamatosan nő az érdeklődés a nézők részéről a dunaújvárosi sport eredményei iránt. Tehát támogatjuk és támogatni is fogjuk a Dunaújvárosi Kézilabda Akadémiát. Sport ingatlanjainkat pedig nagyon komoly önkormányzati forrásból működtetjük. A másik elképzelés pedig egy férfi röplabda bázis létrehozását célozza meg. Nagy szívügyem a foci is, éppen most küzdünk a Dráva –csoportban, és jó esélyünk van arra, hogy jövőre NB II-es csapata legyen a városnak. Egervári Sándor szövetségi kapitány néhány héttel ezelőtt, a város születésnapi ünnepségén vehette át a díszpolgári címet, hiszen ő kovácsolt bajnokcsapatot a Dunaferrből. 2000. május 13-án a Hungária körúton 4-1-re győzött a Dunaferr SE labdarúgócsapata, és ezzel a sikerrel bajnokságot nyert. Dunaújváros pedig nem feledkezett erről és hálásan gondol vissza az edző remek munkájára.

 

Medveczky Attila