|
 2013.05.31.
Bálványosi nyár– huszonnegyedszer
Még az erdélyi román fiatalok is felháborodnak azon, hogy adójuk
Bukarestbe kerül, és abból nem szülőföldjük fejlődik
A 2014-es választási
évvel kapcsolatos kérdések lesznek a július 23. és 28. között
megrendezendő 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor
kiemelt témái. Bozsó Imre Lehel, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke a
„kincses városban” személyesen tájékoztatta szerkesztőségünket
a Tusványosként emlegetett rendezvénysorozat tematikájáról.
Már tavaly ősszel, a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor
kiértékelése után felvetették azt, mi legyen a következő
rendezvény témája?
–Minden ősszel összeül a szervezőcsapat, elemzi,
mi sikerült, s min szükséges változtatni. Az első valódi
konkrét kérdéseket felvető szervezésre a Csángó Bál után,
március elején kerül sor. Ekkor határozzuk meg a tematikát
is.
Idén mely problémákat szeretnék társadalmi, politikai szinten érinteni?
–Tusványosról azt kell tudni, hogy minden évben az
aktuális kérdéseket próbálja feszegetni. Így idén a 2014-es
magyarországi választások kérdéséit elemezzük. Azt, hogy
egy adott kormányváltás milyen mértékben befolyásolná a kárpát-medencei
magyar politikát, illetve azt, hogy a határon túli magyar kettős
állampolgárok száma mennyiben tudja meghatározni a szavazás végkimenetelét.
Sokak szerint a határon túli
magyarság a jelenlegi kormánypártokat támogatja. Mesterházynak
az RMDSZ-nél tett látogatása viszont azt sejteti, hogy ez a képlet
nem teljesen egyértelmű.
–Való igaz, vannak olyan erdélyi magyarok, akik inkább
a baloldalt preferálják. Ám az RMDSZ sem egységes. A székelyföldi
RMDSZ-es tisztségviselők főleg jobboldaliak, míg a partiumiak
nagy része baloldali szimpatizáns. A magyarországi választásokon
kívül a romániai elnökválasztás kérdése is megjelenik,
valamint az EP-i jelöltállításokról is szó esik. Minden az
úgynevezett választási kérdéskör része. A másik lényeges
téma az autonómia, hiszen aktuális probléma a régiósítás kérdése.
2013-ra az autonómia évét hirdette meg az Erdélyi Magyar
Nemzeti Tanács, amihez több szervezet, így a Székely Nemzeti
Tanács és a Magyar Ifjúsági Tanács is csatlakozott.
Tusványoson újra jelen lesznek a magyarországi és az erdélyi magyar
politikusok?
–Minden évben arra törekszünk, hogy Erdély esetében
minden politikai oldal képviseltesse magát. A tavalyi választási
év miatt sokkal nehezebb volt akár egy román politikust lehívni
a magyarok közé, hiszen számára egy ilyen rendezvényen való
részvétel bukás lehet. Mivel idén még nincs választási év,
reméljük, könnyebb lesz egy asztalhoz ültetni a vitázó
feleket.
Vannak olyan románok is, akik racionálisan állnak az autonómia kérdéséhez.
Így Valentin Stan román professzor.
–Így van. Lucian Mandruta újságíró pedig
szolidaritásból magáénak vallotta a székely zászlót. Míg
Sabin Gherman román újságíró szerint a dagadó botrány valóságos
aranybánya a román politikusok számára: „elég buták és
szegények vagyunk ahhoz, hogy rájuk hallgassunk, hogy megfélemlíthessenek,
hogy a fülünk botját se mozdítsuk az egészségügy, a tanügy
és a mezőgazdaság problémái miatt, hiszen Isten jóindulatából
itt vannak nekünk a magyarok, akikkel háborúskodhatunk.” Ő,
mint erdélyi származású, elítéli a nacionalista felhangokat.
Kisebbségben vannak az ilyen románok, vagy arról van szó: akik a békés
egymás mellett élést szeretnék, nem merik nézeteiket felvállalni?
–Azt látjuk, hogy az erdélyi román fiatalok közül
egyre többen, ha nem is a székely autonómiát, hanem a
Bukaresttől való függőség minimálisra csökkentését kívánják.
Fel vannak háborodva azon, hogy adójuk Bukarestbe kerül, és
abból nem Erdély, a szülőföldjük fejlődik. Egy példa:
Kolozsvár csupán 44%-át kapja vissza a befizetett adóból.
Lesznek kimondottan gazdasági programok is az idei Tusványoson?
–Mára kialakult a hagyománya annak, hogy vannak sátrak,
melyek a közéleti, míg mások a gazdasági fórumoknak ad
otthont. Emellett más sátrakban kulturális, népművészeti
produkciók lesznek. Jól tudjuk, hogy mennyire fontos, hogy
milyen gazdasági környezetben élünk, Erdélyben, Romániában,
az EU-ban, ilyen kérdésekkel foglalkozó kérdések is lesznek.
Igen fontos, hogy a fiatalok felé családközpontú életszemléletet közvetítsenek.
Ennek érdekében mit tud tenni a MIT?
–Tudjuk, hogy a magyar közösség rohamosan fogy
nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében. Ennek
oka – az elköltözések, vegyes házasságok mellett – a
gyermekvállalási kedv hiánya. Az Áldás, népesség mozgalom
ezen a szemléletmódon kíván változtatni, melyhez az elmúlt
időszakban csatlakozott a Magyar Ifjúsági Tanács is. Az Adj,
király, katonát elnevezésű vetélkedő e mozgalomhoz kapcsolódik.
Célja, hogy a résztvevőkben az összeállított verseny-anyag
elolvasása után felértékelődjék a család szerepe. A vetélkedők
által a családközpontú életszemlélet közvetítése a cél,
és a gyermek szerepének kihangsúlyozása a család, a társadalom
szempontjából. Nagyon büszke vagyok, amiért az Adj, király,
katonát vetélkedő a MIT egyik sikertörténete lett.
Medveczky Attila
|
